Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
7-8. szám - Dr. Sarló Károly: A pesterzsébeti „Erzsébet-gyógyfürdő” kénes kútjának részletes kémiai vizsgálata
282 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Csajághy G.: Maconkai ásványvizek A mintavétel idején a levegő hőfoka: 26,0° C, ugyanakkor a víz hőfoka: 11,0° C. Bemondás szerint a kutat az 1930-as években ásták, eközben homokot és kemény kékes agyagot harántoltak. Mélysége 11,6 m, vízszint 10,7 m. Kémiai jellegét illetőleg a víz az alkáliföldfémes, hidrokarbonátos, közepesen szénsavas ásványvizek csoportjába tartozik. A nagyobb nitrátion-tartalom, éppen úgy, mint a másik községben lévő víznél, emberi település okozta szennyeződésre utal. IRODALOM: Schréter Zoltán: Magyar tájak földtani leírása, II. Nagybátony környéke. id. Noszky Jenő: A Mátra-hegység geomorfológiai viszonyai. A pesterzsébeti „Erzsébet-gyógyfürdő" kénes kútjának részletes kémiai vizsgálata* SARLÓ KÁROLY DR. A Gellért-gyógyfürdő vezetőségének felkérésére 1952. március hó 14-én — Cziráky József ér. kartársam ós a fürdő képviseletében jelen volt Matuska Géza társaságában — rész-, ben a helyszíni, részben pedig a részletes laboratóriumi vizsgálat céljára személyesen vettem vízmintákat az említett gyógyfürdő ú. n. „kóneskút"-jának szivattyúzással felszívott vizéből. A 64 m mély negatív artézi kutat 1931-ben létesítették a fürdő udvarán. Cziráky József di-. adatai szerint a gáztartalmú sósvíz 28—37 méter mélységből fakad. A forrásfej körül 8 m mély, betongyűrűs aknát építettek, ahonnan a kút vizét motorral nyomják fel a fürdő padlásán elhelyezett 1'5 m : !-es tartányba. Vízhozamot á helyszíni kiszálláskor technikai okok miatt mérni nem lehetett. Cziráky József dr. 1952. augusztus 2-án végzett mérése szerint — 3,45 m depresszió mellett — a vízhozam 27 liter/perc volt. Ugyanekkor a víz hőfoka 13,5 C°, a levegőé pedig 24,5 C°. Vegyi összetételéről a Földtani Intézet 1929—32. évi jelentéseiben olvashatjuk, hogy a Pérhiügyminisztérium felhívta az intézetet, hogy a Földváry János gyáros által létesített pesterzsébeti strandfürdő területén, — a fúrás közben 28—37 m mélységből — felfakadt gáztartalmú sós vizet vizsgálja meg. A felső talajvíztől el nem zárt fúrásból kiszivattyúzott, kénhidrogénszagú víz konyhasótartalmát Szelényi Tibor dr. literenként 8,24 gr-nak találta. A víz összes szilárd maradéka 10,168 gr-ot tett ki és hőmérséklete 10,8 C° volt. Ezeknek az adatoknak az alapján fúrták meg a Pávay-Vajna Ferenc dr. által kitűzött helyen a 330,7 m mély sós-jódos kutat. Érdemes megemlíteni, hogy a Hidrológiai Közlöny 1932. évi' kötetében Pávay-Vajna Ferenc dr. „Igazi sósfürdő Pesterzsébeten" című közleményében is megírja, hogy ... „kénes-sós vizet találtak 30 m alatt". Kiszállásunk alkalmával kénhidrogénszagot nem éreztünk és ennek a vízben még a nyomait nem lehetett kimutatni. * Az elemzés a M. Áll. Földtani Intézet vegyi laboratóriumában készült. E vázlatos ismertetés után közlöm az elenizés adatait: Egy liter víz alkotórészei maramm-iónokban kifejezve: Kationok; Than-féle Kationok; mg/lit. egyenérték %-ok Kálium K 82,00 1.00 Nátrium Na 4146,00 86,57 Kalcium Ca 278,10 6,66 Magnézium Mg 131,60 5,19 Vas Fe++ 2,40 0,04 MÍLngán Mn+<0,13 Ammónium NH., 19,60 0,52 99,98 Anionok: 99,98 Fluor F 0,20 Klór Cl 6875,00 93,69 Jód J 2,76 0,01 Bróm Br 18,60 0.01 Hidrogénkarbonát HC0 3 787,10 6,23 Szulfát so 4 4,70 0,05 Nitrát NO 3 igen gyenge nyomok — Nitrit NO 2 igen gyenge nyomok — Metaborát BO., nyomokban — Szulfid S nem mutatható ki — Katiónok-fAniónok Metakovasav H 2Si0 3 Szabad szénsav C0 2 összes oldott anyag A víz 12 348.19 31,20 149,50 99.99 12 528,89 mg/liter (negatív artézi kút) hőfoka: 10,2° C. a levegőé + 2,9° C. (negatív artézi kút) vízhozama 1952. augusztus 2-án 27 l/perc. hidrogéniónkoncentrációja pH 7,09 (col. Maucha sz.). fajsúlya 20/20 1,0094 (pikn.). lúgossági foka Lunge szerint 1,29 cm 3 n/10 HC1/100 cm 3 víz. összes keménysége német fokokban 69,27. karbonátkeménysége német fokokban 36,12. maradványkeménysége német fokokban 33,15, A kút mélysége 64 m. Vélemény: Nem nagy töménységű, kis vízhozamú, igen kemény, konyhasós-jódos-brómos ásványvíz, amelynek kémiai összetétele nagy hasonlóságot mutat a pesterzsébeti 330 m mélységű ú. n. sós-jódos forrás összetételével.
