Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Cziráky József: Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához

92 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Cziráky J.: Budapesti termálvizek hidrológiai adatai Tarics Sándor a Nemzeti Sportuszoda belső kis medencéjében 1940—41-ben köbözéssel mérte a margitszigeti II. sz. artézi kút vízhozamát: 1940. XII. (2 mérés átlaga) 61,5 m

3/ó 1941.1. (3 mérés átlaga) 63,8 " Horváth József 1942—44. és 1947. években végzett vízhozamméréseket a Nemzeti Sportuszoda külső kis medencéjében. Ezek a mérések a kútfejnél magasabb szinten történtek, tehát csak önmagukkal hasonlíthatók össze megfelelő szintezés hiányában. 1942. évi átlag 49,75 m

3/óra 1943. évi átlag 48,20 m

3/óra 1944. évi átlag 46,06 m

3/óra 1947. évi átlag 40,86 m

3/óra Ezen mérési eredményekből láthatjuk, hogy a margitszigeti II. sz. artézi kút vízhozama évről évre csökkent a fent ismertetett okok miatt mindaddig, amíg végre 1948-ban sikerült a hibát kiküszöbölni. A szerző 1951-től kezdve végez vízhozam és hőmérsékletméréseket a margitszigeti II. sz. artézi kútnál. A vízhozamérés a kút leürítő aknájában történik köbözéssel. Az akna alapterületét ismerve, a kútfej tolózárának kinyitása és az akna leürítőnyílásának elzárása után a meghatározott magasság eléréséhez szükséges időt mérjük Kezdetben ezt a magasságot az aknában lévő két hágcsó között mértük, majd csigára szerelt úszó segítségével végeztük a mérést és az akna falán jelöltük meg a fenti távolságot. Az úszóval való vízhozammérés azért vált szükségessé, mert a termálvíz felett keletkező vízgőz lehetetlenné tette a vízszint pontos megfigyelését az aknában. A mérési eredményeket a 4. ábra tünteti fel. Összegezett eredmények a következők: 1951. évi 15 mérés átlaga: 100 m

3/ó. Eltérés: —3,0% +6,1% 1952. évi 10 mérés átlaga: 92,8 m

3/ó. Eltérés: —1,3% +1,5% 1952. áprilisában volt egy kiugró vízhozammérési eredmény: 190 m

3/ó, melyet kivételes volta miatt az átlagolásnál nem vettünk figyelembe. Ezen kiugró mérési eredményt valószínű, hogy a magas Duna-vízállás okozta. Az artézi kút vízének hőmérsékletét 0,1 C° beosztású higanyos hőmérővel mértük. Mérési eredmények: 1951. évi 16 mérés átlaga: 69,0 C° Eltérés: —0,6% +0,3% 1952. évi 10 mérés átlaga: 69,5 C° Eltérés: —0,4% +0,9% Atlagokon számtani átlagot értünk. Az adatokból láthatjuk, hogy a margitszigeti II. sz. artézi kút vízének hőmérséklete aránylag kis mértékben ingadozik. 1951. szeptember 21.-én a kútfejen lévő hidrométer segítségével megállapítottuk az artézi kút leszívási Q(H) görbéjét. Különböző mértékű vízelvétel mellett leolvastuk a vízhozamnak megfelelő nyomást. A mérési eredmény (5. ábra) szerint a forrásfejen lévő nyomás 9,30 m magas vízoszlopnak felel meg a térszín felett. Az 17,25 m-es térszín feletti nyugalmi vízszint 7,95 m-rel csökkent. A szakirodalom (38, 39) szerint a nyomás alatti vízzel táplált kutaknál — ezen dolgozatban szereplő mindhárom kút az — a vízhozam a leszívás mértékével egyenes arányban változik. Méréseink azonban azt mutatják, hogy az összefüggést ábrázoló görbék többnyire parabolák. Schmidt E. Róbert (45) szerint az artézi kút teljesítménygörbéje egyenes, ha a mozgási ellenállások elhanyagolhatók, parabola, ha nem hanyagolhatók el. Ezen kérdést részleteiben még további vizsgálatokkal kell tisztázni. j-H[m] -3 -A^í otmi vi. •szint • 951: H J0m Vr X \ \ \ \ AHon tó viztu vételt >51-1, \Om \ \ Mérét ú vizki ite11i V m • \ \ 0 10 20 33 40 $0 00 70 ŰQ W f!0 [mfÓ] 5. ábra. Margitszigeti II. sz. kút Q/H görbéje. A méréseknek tudományos vonatkozásain kívül gyakorlati céljai is voltak. A margitszigeti II. sz. artézi kút termálvízét több helyen hasznosítják. Télen a FŐKERT virágházát és a Fővárosi Vízmű gépházát fűtik vele. Az Ásványvízüzem palackok mosására és fűtésre használja fel. Legnagyobb vízmennyiséget a Nemzeti Sportuszoda fogyasztott eddig, ahol a termálvizet hidegvízzel keverve a medencék töltésére (300 m

3-es belső kis medence, 1500 m

3-es belső nagy medence, 300 m

3-es külső kis medence, 2000 m

3-es külső nagy medence, 1700 m

3-es külső ugró medence) és zuhanyok táplálására használják fel. A Nemzeti Sportuszoda termálvízfogyasztását az uszodába vezető csőbe épített WoltmanszárnyaS vízsebességmérő készülékkel állapítottuk meg. A készülék jóságát köbözéssel ellenőriztük a Sportuszoda ugrómedencéjében úgy, hogy a mérés megkezdésével és befejezésével egyidőben leolvasást végeztünk a vízsebességmérő készüléken. Mindkét módon 65 m

3/óra vízhozamot mértünk, tehát a készülék jónak bizonyult. A mérést 30 percig végeztük és kétszer megismételtük. Ezen víz-