Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Cziráky József: Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához

Cziráky J.: Budapesti termálvizek hidrológiai adatai Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. 95 hozam azért kevesebb a kútfejnél mért vízhozamnál, mivel egyrészt itt magasabb térszínen történt a mérés, másrészt csősúrlódási veszteségek léptek fel. A Nemzeti Sportuszoda termálvízfogyasztását a 6. ábrán láthatjuk, mely szerint a napi átlagos fogyasztás 40 m

3/óra, vagyis a margitszigeti II. sz. artézi kút vízhozamának mintegy 37—40%-át használja fel. A korábban említett többi fogyasztóartézi kút létesítésének ^történetét, adatait több közlemény(34, 35, 36, 37) ismerteti, alapvető leírása magától a fúrás kivitelezőjétől, Zsigmondy Vilmostól (33) származik. „A kútnak keletkezte" c. fejezetben Zsigmondy Vilmos leírja, hogy a Magyar Földtani Társulat 1866. december 12-i ülésén azon meggyőződésének adott kifejezést „miszerint egy a pesti városligetben megindított fúrás hévvízet szolgáltatand, még pedig, ha nem 6. ábra. Margitszigeti Sportuszoda termálvízfogyasztási grafikonja. magasabb, de mindenesetre a budai hévforrások közül addig észlelt legnagyobb hőfoknak megfelelőt". A könyv előszavában pedig 1878. november 6-án jelenti: ,,A városligeti artézi kút tizedfél évi fáradságos munk^után elkészült". kat is figyelembe véve az artézi kút termálvízének kb. a fele kihasználatlanul folyik a Dunába. Ezen adatok alapján a Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda tervet készített az artézi kút teljes vízhozamának hasznosítására. A felesleges termálvizet Ujlipótváros melegvízellátására használják fel. A termálvíznek 200 mm-es szigetelt csövön Pestre való átvezetése megtörtént és 1952. október 10.-én a Sziget-utcában ömlött ki a vezetékből a Margitszigeti II. sz. artézi kút termálvize. Városligeti I. számú artézi kút A városligeti I. sz. artézi kút a Hősök emlékköve mögött található. 1868. november 15. és 1878. május 11. között létesült. A 970,48 m mély 3. kép. A városligeti I. sz. artézi kút vízhozammérése. (Szerző felv.) Az artézi kút béléscsövezete a következő: csőméret saruállás csőtípus I. 591/487 mm 17,07 m vörösfenyőcső II. 454/432 mm 66,85 m vascső III. 402/389 mm 129,80 m vascső IV. 369/355 mm 151,35 m vascső V. 336/323 mm 196,45 m vascső VI. 303/295 mm 230,00 .m lemezcső VII. 279/270 mm 277,47 m lemezcső VIII. 255/245 mm 318,21 m lemezesé' IX. 230/220 mm 408,99 m lemezcső X. 206/196 mm 760,04 m lemezcső XI. 182/176 mm 916,51 m lemezcső XII. 182/142 mm 722,18 m vörösfenyőcső XIII. 138/80 mm 105,42 m vörösfenyőcső Az I. csőrakat iránycső, II—XL csőrakatok bélelő csövek, a XII. és XIII. foglalócső. A csőrakatok kibélelése szükségesnek mutatkozott, mert ,,a margitszigeti fúrásnál tett tapasztalatokat tekintetbe véve, melynél fogva az ottani ásványvíz rövid idő múlva minden vaslemezből készített tárgyat félemészt, célszerűnek láttuk a csőrakatok hézagainak kaviccsal való kitöltése dacára, a fúrólyuk abszolút biztosítására, azt 720 m-ig facsövekkel kibélelni.". A Zsigmondy-féle kútfej és aknakiképzés lényegében azonos a jelenlegi kivitellel (7. ábra).