Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Bolberitz Károly: Ipartelepek vízháztartásának kérdései

Bolberitz K.: Ipartelepek vízháztartásának kérdései peroxid stb. készítésénél. Minthogy a víz az ipari termék lényeges .részét képezi, minőségével szemben fajlagos követelmények vannak. A sörgyártásnál elegendő a víz. lágysága, a kemikáliáknál a víznek összes szilárdanyag tartalma legyen minél kisebb, a finom kemikáliáknál az oklott-anyag mentes desztillált vizet kell használni. e) 0 1 dószer víz. E vízféleséget oldószerként használjuk a gyártás folyamán. így pl. a cukorgyártásnál a cukor kioldására a répából, a szeszgyártásnál a cefre készítésére, a tápszergyártásban a cukrosított keményítő oldására, egyes növényi kivonatok gyártásánál, hasonlóképen a kemikáliák készítésénél. Ugyancsak oldószerként használja a vizet a textilipar a kész termékek festéséinél és kikészítésénél, a galvanizálóipar az. elektrolit előállítására, különféle iparágak festő- és pácoldatok készítésére. A vízzel szemben támasztott igények igen különbözőek: A festésnél és kikészítésnél fontos a víz lágysága és minél kisebb vastartalma, a galvanizálásnál a víz összes szilárdanyag tartalma kell, hogy miinél kisebb legyen, az erjedési iparnál az oldott alkatrészek nem zavarnak, sőt előnyösek. A víz újra,felhasználásának tág lehetősége van". A szenynyező anyagok eltávalítása után a viiszszavezetés előnyös, mert a víz az oldott anyaggal telítve van. A szennyvíztisztítási követelmények természetesen széles körben mozognak, mert e szennyvizek meglehetősen egyéni jellegűek. f) K é p 1 é k e n y í t ő víz. Éz a víz a papíriparban és az égetett agyagiparban (téglagyártás, kerámia) a nyersanyagok képlékennyé tételéire szolgál. A tömegáruiparban iá vízzel szemben különösebb igény (nincs, a finom kerámiák készítésénél a víz legyen lehetőleg vasmentes. A felhasznált víz a kerámiai , iparban veszendőbe megy, a papíriparnál a víz forgatásnak tág lehetősége van. g) K i m o s ó v í z. Ezt a vízféleséget alkalmazza pl. a bőripar a cserzőanyagnak a bőrből való eltávolítására, a vegyészeti ipar a kemikáliák kimosására. A víz legyen lágy, melegebb víz rendszerint kedvező. A víz gyakran értékes anyagot visz magával, melynek visszanyerésére törekedni kell (pl. krómsók a bőripar kimosó* vizéből). A keletkező szennyvizek megsemmisítése egyéni kezelést kíván. h) E g y é b ipari víz, pl. vákuum létesítése injektorokkal. 4. Ivó- és háztartási víz. Személyes használatra, üzemi konyha, üzemi mosoda, munkásfürdő, zuhanyozó, Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. J^Sl WC. céljára szolgál. A víz liegyen egészségügyi szempontból kifogástalan. E feltételnek megfelelő elhasznált ipari vizek mosodai, fürdési célokra felhasználhatók. 5. öntözővíz. Gyárterület, kert, sportlétesítmények öntözésére. E vízféleséggel szemben igények nincsenek. Kertöntözés céljára derített házi szennyvíz is megfelelhet. 6. Tűzbiztonsági víz. E vízféleségnél csak a szükséges rnenynyiség biztosítása képez gondot. Kézenfekvő, hogy a keletkező ipari szennyvizek is ugyanilyen változatosságot mutatnak. A nyersanyagként felhasznált víztől, az anyagok által felszívott víztől és a párolgási veszteségektől eltekintve, a többi vízféleségek kémiai, vagy fizikai tulajdonságaikat megváltoztatva, mint szennyvizek, vagy mint elhasznált vizek tehertételként jelentkeznek és elhelyezésükről, vagy megsemmisítésükről kell gondoskodnunk. Ügy hiszem azonban, hogy kívánatos a fenti megkülönböztetést tenni a két vízféleség között, mert nem lehet szennyvíznek nevezni pl. a felmelegedett hűtővizet, bár ez eredeti céljára már kétségkívül nem alkalmas. Az iparban keletkező elhasznált vizek rendszerint más célokra felhasználhatók, a szennyvizek csoportjába ezzel szemben azok a vizek sorolandók, melyek szennyezettsége oly nagyfokú, hogy azok közvetlenül más célokra nem alkalmazhatók. Az ipari szennyvizek a szennyezés jellegétől függőéin igen különbözőek lehetnek aszerint, hogy lebegő, vagy oldott anyagot, mégpedig természeti anyagot (növényi, vagy állati részek), szerves anyagot, vagy szervetlen vegyületet tartalmaznak. Tartalmazhatják természetesen az előbbi anyagféleségek különböző kombinációit is. A keményítőgyárak .szennyvize lebegő természeti anyagot tartalmaz, a szerves kemikáliák gyártásából származó szennyvizek rendszerint oldott szerves vegyületeket, a kátránymosó vizek szerves és szervetlen, oldott és szuszpendált vegyületeket, a kőosiszoló üzemek szennyvizei csak lebegő ásványi anyagot, a fémipari pácvizek és galvanizáló üzemek vizei főleg oldott ásványi anyagokat tartalmaznak. Ezzel szemben pl. a gyapjúmoisó üzemekben keletkező nagymennyiségű szennyvíz oldott és sziuszpendált, ásványi és szerves természeti anyagokat tartalmaz. Mint már az előbbiekbeoi említettem, a gyártáshoz felhasznált vizektől, a párolgási és elpárologtatási veszteségektől eltekintve, a felhasznált víz szennyvíz formájában hagyja el a gyár területét. A vizek egyrésze, — a fentiekben elhasznált vizeknek nevezett vízféleségek — az. üzemben