Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Bolberitz Károly: Ipartelepek vízháztartásának kérdései

\ Jf,32 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. Bolberitz K.: Ipartelepek vízháztartásának kérdései tisztasági követelmények, a takarékossági lehetőségek ennek megfelelően igen változatosak; tehát a fielmerőlő kérdések megoldását is más és más úton kell keresnünk. Az ipartelepék vizét általában négy csoportba szokták sorolni. A szükségletek aránya szempontjából nem érdektelen az alábbi statisztika, mely 3000 ipari vállalat fogyasztási adatainak figyelembevételével készült és mely egyúttal rávilágít arra is, hogy a mechanizált nagyüzemekben a személyzet szükséglete tekintélyesen csökken, ezzel szemben a hűtővíz-szükséglet erősen emelkedik.* Ipari vízfogyasztás megoszlása kis és nagy gyártelepeken: Kistelepek -NasyGyártási víz 36% 32% Hűtővíz 23% 54% Kazánvíz 12% 9% Egészségügyi víz és a személyzet ellátása 26% 6% Egyéb 3% 4% Egy másik tanulmány már pontosabb részletezést alkalmaz. Ez az iparban használt vízféleségeket a következő csoportokra osztja:** 1. Gőz- és erőtermelés; 2. Fűtés gőzzel, vagy melegvízzel; 3. Hűtés egyszerű átfolyással, vagy zárt rendszert használva (kondenzátor, hűtőtorony, zárt vízhűtő rendszer); 4. Gyártási víz, jégkészítés, italkészítés, kémiai folyamatok; 5. Mosóvíz (főkép konzerv-, textil- és gáziparban); 6. Osztályozóvíz (érc-és konzerviparban); 7. Vákuum létesítése injektorokkal, vagy barometrikus kondenzátorokkal; 8. Tűzvédelem; 9. Személyes használat. Ez a beosztás sem világítja meg azonban eléggé a víz szerepének és felhasználási módjának sokféleségét az iparban, különösien a gyártási víz területén. Minthogy az egyes vízféleségekkel szemben különböző igényeink vannak, célszerű olyan részletes csoportosítást végezni, amelynél a csoportokon belül a követelmények lehetőleg azonosak. Ezért úgy vélem, célszerűbb az iparban használt vízféleségeket a következőképen csoportosítani: 1. Hő- és erőátvitel (hazánvíz). a) G ő z t e r m e 1' é s, erőtermelés, vagy fűtés céljára. Döntő körülmény a víz keménysége. A víz legyen minél lágyabb, ne korrodeáljon. A melegebb víz előnyös. A gőzlecsapódás révén az üzemben keletkező kondenzvizek a visszavezetésre igen alkalmasak. * Green, R., A. W. W. A. 1951. VIII. sz. ** Adams, C. E>., A. W. W. A. 1951. VII. sz. bJMelegvíz termelés, épületek, vagy készülékek fűtésére. A vízre vonatkozó követelmények azonosak az előbbivel, a víz azonban a keménységre nem olyan érzékeny. 2. Hűtővíz. A hűtés történhet közvetlenül, vagy közvetett rendszerrel. A fő követelmény a vízzel szemben, hogy mennél hidegebb legyen, különben a hűtési effektus csekély. Közvetlen hűtésnél, különösen ha élelmiszerekről, élvezeti cikkekről van szó, a víz fertőzetlenségét biztosítani kell. Az elhasznált víz lehűtés után visszavezethető, vagy melegen más üzemrészben felhasználható. E csoportba sorolható a kazánsalaJk^és a kemencéből kitolt koksz hűtésére szolgáló oltási-víz is. E vízzel szemben követelmények nincsenek. A víz túlnyomó része a felhasználás folyamán elpárolog. 3. Gyártási víz. Ebbe a csoportba tartozik mindaz a vízféleség, melyet a gyártás folyamán akár a főműveletnél, akár a "segédműveleteknél felhasználnak. 1 a) ö b 1 í t Ő-, mosóvíz. Ezeket a vizeket a nyersanyagok (pl. cukorrépa, nyersgyapjú, konzervipari nyersanyagok), vagy a burkolatok (palackok, üvegedények) mosására használják. Ugyancsak idetartozik a mosodák vize is. A víz legyen tiszta, lehetőleg lágy, élelmiszerek tartályának mosásánál feltétlenül fertőzésmentes. A víz újrafelhasználásra nem alkalmas. A szennyvíz ülepítés után, vagy közvetlenül vezethető a befogadóba. b^Lazító víz. A növényi és állati rostok és szövetek áztatására, kioldására, vízfelvétel útján történő fellazítására használja a vizet a. kender-, len-, bőr-, a cellulóze-, a farostipar, a hajlított-fa bútoripar stb. A víz legyen lehetőleg lágy; melegebb víz előnyös. c) Osztályozó víz. E víz az anyagok szuszpendálásána szolgál (ércflotálás, szénosztályozás, keményítő-osztályozás, cementgyári, kerámiai nyersanyagok előkészítése). Finomabb termékek készítésénél, pl. a keményítő- és porcellániparban fontos a víz különlegesen alacsony vastartalma (max. 0,01 mg Fe/ liter), nehogy a termékeket sárgára színezze. A víz forgatására esetenként van lehetőség. A szennyvízkezelés rendszerint csak ülepítést kíván. ^Nyersanyag víz, az a víz, amely a termékbe belekerül és ezzel együtt hagyja el a gyár területét. Nyersanyagként szerepel a víz a sörgyártásban, az ásványi savak, lúgoldatok, hidrogén-