Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd–Tóth István–Simonyi Anna: A Tisza vizének szennyeződései

Papp—Tóth—Simonyi: A Tisza szennyeződése 1,5 km-re van. Az idő borult, A víz összetételében változás nem észlelhető. A 17-es sz. vízminta Szeged városa alatt, a városi és a MÁV hármas kőlvuki szennvv'ízbeömlések alatti Tisza-vízből származik. Ez a hely az előző mintavételezési helytől kb. 5 kilométerre fekszik. Az idő továbbrais borult. Itt a szennyvizek hatása már érvényesül és a - Bakteriumszam 1 ml-ben Agor37'C 10 6 1,2 0.6 OA 40 20 OA 0.2 12 8 7 5 3 .100 60 Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség Oxigén hiány • Vas / m9/

1 í < Szulfát mg/t — — — : > Ammónia mg/l Oxigén fogyasztás - Összes keménység mg/l - Összes oldott oikatresz mg/l 1. 2 í 1 SÍ 3,4,5,0 7 1 Ci N Co-í CShq S2 SoqK fc 345 , 395400 Km légvonalban 8,9,10,11, 12,13 14,1516,17 5 I <=>2 ÍSfc cco: ca íí; -Uj a Öl "3 % 2. ábra. Tisza vize mind kémiai, mind bakteriológiai szempontból szennyezett ebbé válik, ami különösen organikus-anyag- és ammóniatartalmá1,1 ak, valamint csíraszámának emelkedésében és coli-titerének romlásában nyilvánul meg. A víz oxigénnel való telítettsége 85%-ra csökken le. A felsorolt vizsgálatok alapján a Tisza vizének szennyeződését jelző egyes fontosabb alkatrészek változásait országhatártól országhatárig a 2. sz. ábrán tüntettük fel. Ebből megállapítható, hogy a víz összes lebegőanyagfcartalma a Tiszaszederkény és Szolnok közötti kb. 110 km-es szakaszon volt a legnagyobb, ami, mint már említettem, a mintavételezést megelőző napok nagyobb esőivel' lehet összefüggésben. A víz összes oldott alkatrésze az egész szakasz mentén aránylag kevés, úgyhogy a Tisza nagy általánosságban sószrgénv víznek tekinthető- Sókoncentrációja a Sajó torkolata alatt a legnagyobb, ami nyilván a Sajó hatásának tudható be. Kisebb sókoncentrációjáva 1 van összefüggésben kis keménysége is, mely egész folyása mentén jellemzője a Tiszának. Keménysége pusztán csak a Sajó torkolata alatt növekedik meg 2—3 fokkal, de már Szolnoknál ismét lecsökken ós ezt a kis értéket tartja meg további alsó szakaszán, úgyhogy a Tisza a lágyvizű felszíni vizeinek csop ortjába sor olh a tó. Aszennyeződést jelző orgonikus-anyagtartalomra a víz oxigénfogyasztásából következtethetünk. amely a Sajó torkolatának kivételével közepesnek bizonyult, Az ugyancsak szennyeződésekre utaló ammónia tartalom a Tisza felső folyásától kezdve lassú emelkedő tendenciát mutat és kisebb mértékű csökkenés után a Szeged városában beömlő városi szennyvizek hatására emelkedik a legmagasabb értékre. A Sajó vize is ugrásszerűen növeli a víz ammóniatartalmát. A szulfáttartalom is kisebb ingadozásokkal emelkedő irányt mutat, mely csak a Maros vizének hatására csökken le. A víz vastartalma a Tisza magyarországi szakaszán növekedik meg. Az országbalépés után egészen csekély. A maximumot ugyancsak a Sajó torkolata alatt éri el s utána kisebb •mértékű csökkenés következik be. Oldott oxigéntartalma meglehetősen nagy, jeléül annak, hogy a víz szennyező anyagokkal terheltnek nem tekinthető és öntisztító képessége egész folyása mentén nagy mértékben érvényesül. Láthatjuk a 2. ábrából, hogy oldott oxigéntartalma közel van a telítettség határához, különösen a felső szakaszon. A 2. ábrában árnyékolt rész'az oxigénhiányt jelzi, amely éppen a szennyeződések felgyülemlésének következtében alsó szakasz felé mind nagyobb mértékűvé ' válik. Az oxigénnel való telítettség azonban azt mutatja, hogy az organikus -anyagokkal való terheltség a víz öntisztító erejének átla.a aliff 10%-át veszi isrénvbe. Nagvobb terhelés csak a Sajó torkolatának és Szeged város szennyvízcsatornáinak beömlése alatt éri a Tiszát, A 2. ábra szerint a Tisza bakteriológiai viszonyai is — különösen alsó szakaszában, Szolnoktól délre — igen kedvezőnek txínnek fel. Meglepő a Szolnok fölött kimutatott bakteriális szennyeződés, melynek magyarázatát egyelőre nem tudjuk adni. A Szolnok alatti szakasz kedvező bakteriológiai tulajdonságai esetietr a kedvező napfényes idővel is összefüggésben lehetnek. Áttekintve a Tisza, egész vízfolyását, megállapítható, hogy a legnagyobb szennyeződés a Sajó torkolata helyén éri, míg a szolnoki vá-