Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd–Tóth István–Simonyi Anna: A Tisza vizének szennyeződései

338 Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953 . 9—10. sz. Papp—Tóth—Simonyi: A Tisza szennyeződése rosá szennyvizek hatása csekély. A Szeged városából származó szennyvizek azonban is­mét észrevehetően szennyezik a folyót. Ezek a szennyeződések azonban öntisztító képessé­gét még alig csökkentik, tehát a Tisza, folyó a környezetére, illetve a völgyében létesült tele­pülésekre egészségügyi ártalmat a, szolnoki és szegedi szenny vízbetor kolások helyének kivé­telével jelenleg nem gyakorol. -Amint az 1. táblázatból láthatjuk, a Tisza folyó sókoneentrációja és szennyeződése inga­dozásoknak van alávetve. Még nagyobbak ezen ingadozások, ha alacsonyabb vízállás al­kalmával vett, vízminták vizsgálati eredmé­nyeivel hasonlítjuk azokat össze. Ezért feltün­tettünk a táblázat utolsó három sorában még 1952. nyarán végzett vizsgálataink közül há­rom vizsgálati eredményt, amikor a vízállás alacsony volt. Már ennek a három — a Tisza felső, középső és alsó szakaszáról származó — vízmintának vizsgálati eredményeiből is meg­állapítató, hogy alacsony vízálláskör a folyó felső szakaszán lágy, organikus-anyagot csak alig tartalmazó, szulfátmentes víznek bizo­nyult. Középső szakaszán mind organikus­anyag-tartalma, mind keménysége és szulfát­tartalma növekedett. Az emelkedés az alsó szakaszon még tovább folytatódott és a folyó 11,4 közepes keménységű vízként hagyta cl az országot. A víz kloridtartalriia is keménysé­géhez hasonlóan, folyása mentén majdnem m egkétszereződött. A víz összetételében beálló ingadozásokat azonban nemcsak a vízállás, illetve a vízhozam " változása idézi elő, hanem az a körülmény is, hogy egyes iparágak szennyvizeiket csak bizo­nyos időpontban engedik be a ^Tiszába, pl. kenderáztatók, kendergyárak, cukorgyárak stb. Ezért, ha a folyóvizek kémiái és bakteriológiai tulajdonságait meg akarjuk ismerni, nemcsak különböző vízállások mellett kell a vizsgálato­kat elvégezni, hanem különböző időpontok­ban is. Csak egy'teljesen részletes, hosszan­tartó ismételt vizsgálatsorozat útján lehet az egyes folyóvizek kémiai tulajdonságairól megfelelő képet kapni, ami szükséges ahhoz, hogy a víz ipari vagy ivóvízként való felhasz­nálása esetében a megfelelő tisztításnak alá­vethető legyen. Ezért szükségesnek tartjuk a Tisza vizének vizsgálatát, még számos esetben, különböző időpontokban, különböző vízállások, más mintavételi elosztás mellett megismételni, hogy pillanatfelvétel helyett mozgóképét kap­junk, melynek ismeretében a. Tisza-víz fel­használhatóságának meghatározásához meg­felelő adatanyag álljon rendelkezésünkre. Az eddigi vizsgálatokból nagy körvonalai­ban megállapítható, hogy a Tisza vize külö­nösen felső szakaszán aránylag tiszta ós tisz­tasága .lejjebb haladva csak alig romlik. Ezért ivóvízellátás céljára jelenleg az egész folyása mentén megfelelő kezelés után alkalmas. Ipari vízként is számos iparág előnyösen tudná felhasználni. Felső folyása mentén alacsony keménysége különösen mosodák, konzerv-, cukor-, .-papír- és textilgyárak vízellátására teszi . igen kedvezővé, klórszegénysége pedig — ugyancsak felső folyása mentén — különösen kaucsuk és műgumi gyárak üzemi vizeként való felhasználására teszi alkalmassá, iilepítésből és szűrésből álló tisztítás után. 100—200 mg-ot kitevő összes oldott alkatrészé­ben kifejezésre jutó sószegénysége azonban arra int, hogy a vizével érintkezésbe kerülő beton műtárgyakat szigetelni szükséges, mivel az érintkezés a kilúgozás veszélyét rejti ma­gában . Ebben a tanulmányban csak a felszíni vi­zeink állapotára kiterjedő vizsgálatok meg­indulásának a menetét kívántuk bemutatni. A vizsgálatokat a Tisza vizén kívül, balparti mellékfolyóira is nagy számban kellő rész­letességgel ki fogjuk terjeszteni és folytatni fogjuk mindaddig, míg az ország felszíni vizeiről — álló- és folyóvizekről egyaránt — és a vizsgálatok alapján azok felhasználásá­nak lehetőségeiről megfelelő képet nyerünk. Ennek során igyekezni fogunk felszíni vizein­ket elsősorban egészségügyi, de kémiai szem­pontból is csoportokba osztani, kategorizálni, hogy tisztaságuk megóvása, illetve javítása érdekében a küzdelmet felvegyük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom