Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Leél-Össy Sándor: A cserszegtomaji kútbarlang

312 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Leél-össy S.: A Cserszegtomaji kútbarlang a felszínre Cl82 m magassági pont). Útközben kioldotta a kútbarlang ot. II. Később a Biked-hegyre (181 m) vándorolt át az őshévíz, de a bikedthegyi feltörést mi — Darnayval ellentétben — nem plioeén, hanem pleisztocénkorúnak tartjuk. clése, másrészt az erózióbázis besüllyedése az új pleisztocén folyamán a Balatonnak a Riss ós Wiinm jégkorszakok közti interglaciálisban történt kialakulása (Bulla) következtében. Mindkét mozgás a karsztvízszint alászáílását vonta maga után, amelyet követett az erózióI 3. ábra. •'III. A köziépvleisztocénben a Dobogó^ hegyen jelent meg (145 m). IV. Mai helyére az új pleisztocénben szállott alá. Ekkor alakult ki — valószínűleg a Balaton keletkezésével egyidőben — Hévíz forrástava (117 m). Az I. sz. feltörési hely jelenleg alig magasabb szintű, mint a II. számú. Ez azzal magyarázható, hogy a kútbarlang felett a laza és puha pannon homokkörétegek sokkal nagyobb mértékben pusztultak le, mint a Biked-hegv kemény dolomitja. Valószínűleg eredetileg a kútbarlang felett sokkal magasabb volt a térszín, mint a Biked-hegy teteje. — Tehát a kútbarlang az őshévíz legidősebb feltörési helyét jelzi. Az őshévíz fokozatos alábbszállását. két tényező idézte elő: egyrészt a Keszthelyi-hegység tönkjének a plioeén végén történt, kiemelkébázishoz igazodó hévíz is, és mélyebb fekvésű feltörési helyet keresett magának. A cserszegtomaji kútbarlangot az teszi a helyi különlegességen és a turisztikai érdekességen túlmenően fontos hidrogeológiai objektummá, hogy bebizonyítottan hévizes eredetével — a bikedhegyi és dobogói komoly hidrotermális nyomokkal együtt — szépen mutatja a mai hévízi forrástó ősének: az Őshévíznek eredetét és fejlődését, amely a kútbarlangban és környékén folytatott genetikus morfológiai és hidrológiai vizsgálataink alapján most már tisztán áll előttünk. Az Őshévíz eredetének és fejlődéstörténetének az ismerete az alapja a maii Hévízzel kapcsolatos bárminő tudományos kutatásnak, legyen az akár. biológiai, akár kémiai vagy balneológiai jellegű. További hidrogeológai rész-