Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
7-8. szám - Leél-Össy Sándor: A cserszegtomaji kútbarlang
310 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Leél-össy S.: A Cserszegtomaji kútbarlang energikus törésvonal mentén alakult ki, amely törés igen fontos morfológiai és szerkezeti határvonal: itt végződik el Ny-felé a főleg másodkori rétegekből felépített Dunántúli Középhegység'. Ettől Ny-ra egész az országhatárig mindenütt fiatal új harmadkori rétegek vannak a felszínen, amely lankás, dombvidéki jellegű táj. A törésvonal mentén K-ről Ny-felé a triász rétegek lépcsőzetesen süllyednek le a mélybe. A kútbarlangtól DNy-ra 3 km-re már mélyen lent a pannon térszínen 117 m-rel a tengerszint felett, de még az említett főtörésen tör fel Hévíz kiváló gyógyhatású és igen bővizű melegforrása. Ami a környező térszín fejlődéstörténetét illeti, a dolomit a triásztengerböl (Thetys) rakodott le. A triász végétől egészen a pannon elejéig a Keszthelyi-hegység és környéke állandóan szárazulat volt, ezért a felsőtriászkori dolomitra közvetlenül pannónrétegek települnek. Az alsópannonban újabb tengeri transzgresszió történt Nv-felől egész a Keszthelyihegység tövéig. A transzgresszió kezdetét rövid, mocsaras-lagunás időszak jelezte. A felsőpannon végén ismét fokozatosan kiszáradt és visszahúzódott a tenger. (Középpliocén fluviólakusztrikus beltenger kora.) Ettől kezdve végleg szárazulattá válik az egész terület, és megindul rajta a mai forpj^ikincs és vízhálózat kialakulása,. A barlang vízszintes vagy igen gyengén lejtő járatokból áll, melyek Ny—K és "fi—D irányú hasadékok mentén keletkeztek. A járatok egvmást keresztezik és igen bonyolult alaprajzú labirintus-rendszert alkotnak. A Szentes által térképezett járatok összes hossza kb. 150 méter, azonban a barlang teljes hossza ennek a többszörösét teszi ki. Az 1951. évi májusi kutatásaink alkalmával mi 3s jóval hosszabb szakaszt jártunk be. Némi bontással pedig még jobban meg lehetne növelni a barlang kiterjedését, Nemcsak vízszintes irányban, hanem lefelé is tekintélyes szakaszokat lehetne feltárni. A feltáró munkálatokat nagvon megnehezíti a barlang nehéz megközelíthetősége. A barlangfolyosók igen szűkek és alacsonyak. Átlagos magasságuk 0,80—1,0 m. Ezért csak hasoncsúszva, vagv négykézláb lehet bennük közlekedni, és így igen lassú és fárasztó a barlang bejárása. A szűk és alacsony folyosókon kívül két kis köralakú terem alakult ki a barlangban. A termek kb. 4 m magasak. A nagvobbik terem a bejárattól D-re 17 m-re, a másik innen K-re 8 m-re fekszik. A termek fenekén kis tölcsérszerű mélyedések vannak, míg a tölcsérek felett a mennyezeten kicsiny kupolák emelkednek. Az egyes kupolák között „sajátságos gótikus stílusú homokkőoszlopok ülnek a dolomiton" "(Szentes). mintegy tartva a mennyezetet. Az oszlopok lefelé elkeskenyednek (2. ábra). : : \ Valószínűnek tartjuk, hogy a barlang függőleges járatokkal lefelé is folytatódik, és alatta mélyebb szinten újabb vízszintes folyosók lehetnek. A lefelé vezető aknák a termek tölcsérszerű aljából indulhattak ki, azonban teljesen eltömődtek a mennyezetről leomló törmelékkel és doloniit-breceiával. Minthogy lehetséges, hogy lejjebb csekély mélységben nyílt vagy csak részben eltömődött vízszintes járatok vannak, érdemes lenne megpróbálni a tölcsérek kibontását. t £ / terem ? 2 2. ábra. A kútbarlanggal kapcsolatban a legfontosabb probléma az eredet kérdése. Az eddigi leírások a barlang eredetéről semmit, vagy csak igen! keveset mondanak. Darnay az 1934-es útikalauzában csak annyit ír róla, hogy „a barlang karsztos barlang, amely hajdani (magasabb) karsztvízszintet jelent". Ugyanezt írja a barlangról Szádeczky-Kardoss is 1941ben, Margittal/ fí. pedig 1942-ben. Szentes Ferenc a kútbarlang eredetéről nem ír, csak a keletkezés korára nézve foglal állást, Szerinte „a kútbarlang kialakulása a pontusi kor végi szárazulattal kezdődhetett meg". Vizsgálataink szerint a Cserszegtomaji kútbarlang nem. normális karsztos barlang, hanem hidrotermális eredetű, és az őshévíz egyik régi magasabb feltörési helyén jött létre a melegvíz oldóhatására. A kútbarlang hévizes eredetét már Darnay is lehetségesnek tarttja, de adatok nélkül, pusztán megérzésből. Szentes — igen tömör leírásában — a dolomit porlását és homokkő átkovásodását tartja hévizes eredetűnek, de ezt a körülményt nem hozza, kifejezetten kapcsolatba a barlang keletkezésével. A kútbarlang hidrotermális eredetét a következő tények bizonyítják: 1. Nagymennyiségű hidrotermális eredetű ásványképződmény a barlangban: gipsz, limonitkonkréció, gejzirit '(kovás agyag). — Nem értünk egyet Szentessel, aki a gipszet a pirites pannon homokkövön át felülről leszivárgó Csapadékvízből kivált képződménynek tartja. Szerintünk épp fordított a helyzet; maga a pirit is a feltörő hévízből vált ki.
