Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
5-6. szám - Meinhardt Vilmos: Ajka és Úrkút hidrológiai viszonyai a bányászat szempontjából
Meinhardt V.: Ajka és Ürkút hidrológiai viszonyai Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. 209 a repedésből ömlött a bányatérségbe víz, avagy fordítva esetleg a bányafolyosón folydogáló vizet nyelte el a hasadék. Ezekben az esetekben az eltérő nívó nem az egész vidékre kiterjedő egységes szintet jelent, hanem attól függ, hogy a találkozási pont a közelben lévő völgyfenékhez képest magasabban vagy alacsonyabban feküdt-e. Magasabb fekvés esetén a közelben lévő völgy a nummulitmészkőben egyébként felhalmozódott vizet lecsapolta már, a hasadékban tehát- vizet nem találtunk. Ellenkező esetben, ha a találkozási pont a lecsapoló völgy nívója alatt feküdt, akkor a hasadékban felgyülemlett víz volt, amit azután a bányafolyosó csapolt le. A nummulitmészkő a külszínről igen nagy mértékben képes vizet elnyelni. Erre az Urkúttól délre mintegy 2200 m távolságban található ú. n. „macska-lyuk" víznyelő szolgáltat bizonyságot. Ez a víznyelő a nummulitmészkőben kialakult kb. 15—16 m átmérőjű s 7—8 m mély tölcsér. Ehhez a tölcsérhez egy kb. 0,6 km 2 kiterjedésű, délkeleti irányban 40°/ 0 0 átlagos emelkedésű terület szolgáltatja a csapadékvizet. 40 év előtt saját megfigyelésem szerint ez a víznyelő órákon keresztül mintegy 3000 liter/perc vizet nyelt el; az egész víztömeget, amit egy nagy záporeső következtében a vízgyűjtőterület a víznyelő felé szállított. A Köleskepe-árokban szintén jelentős víztömegnek a nummulitmészkőbe történő állandó jellegű eltűnését figyeltem meg. Ennek felső szakaszát szintén a Kab-hegyi bazalttakaró alsó pereme borítja. Ezalatt nummulitmészkő fekszik és ez húzódik végig ennek az egész völgynek fenékvonalán és a völgy oldalaiban is. A bazalt és a mészkő érintkezésénél számos forrás bukkan elő. Ezek a völgyfenéken egyesülve nyári időben is 600—700 liter/perc vizet szolgáltatnak. Mihelyt azonban ez a — már jelentősebbnek mondható — vízmennyiség a bazalt környékét elhagyva a nummulit völgyfenékre ér, alig követhető 6—700 m-nél tovább. Ezen az úton az egész víz eltűnik a völgyfeneket alkotó nummulitmészkőben. 1916. évben a Köleskepe völgytől északkeleti irányban mintegy 8—900 m távolságban a 154 m-es szinten fejtettük a szenet. A völgyfenék ezen a tájon kb. a 270-es szinten van. A szénbánya ezen részén percenként 1200 liter vizet emeltünk két kisebb teljesítményű szivattyúval. Miután az volt a feltevésem, hogy ennek a bányavíznek túlnyomó részét a külszínen, szemünk láttára eltűnő előbb említett víz szolgáltatja, kísérletképpen a völgy felső szakaszán, a források vidékén felfogtam a vizet és jól tömített deszkacsatornában vezettem azt el több mint 2 km hosszúságban a nummulitmészkő azon szakasza felett, ahol a víz egyébként eltűnik. A víznek ilymódon való elvezetése, illetve felfogása utáni harmadik napon mind kevesebb lett a bányavíz és további két hét alatt elértük, hogy az egyik szivattyú állandóan állt és a másik is csak 14—15 órán át volt naponként üzemben tartható. Ebben az időben a csatornán lefolyó víz mennyisége 800 liter körül mozgott. A szivattyú működéséből számítva a csatorna üzembe helyezése előtti bányavíz mennyiség úgyszólván liternyi pontossággal a csatornába elvezetett vízmennyiséggel csökkent. Azt, hogy a nummulitmészkő külszíni vízfolyásokat képes elnyelni, még néhány egyéb helyen is volt alkalmam ezen a vidéken megfigyelni. A dolomit, krétamészkő és nummulitmészkő eddigi jellemzése után még rá kell mutatnom arra, hogy — az eddigi megfigyelések szerint — a dachstein mészkő a szóbanforgó területnek csak egy kisebb, alig 4 km 2-nyi foltján van kifejlődve közvetlen a dolomit felett. Ez a terület Árminaknára és annak közvetlen környékére terjed ki. A dachstein mészkő elkarsztosodása — miként az általában ismeretes — egészen más képet mutat, mint a dolomité, s ezt igazolják az ajkai példák is. A dachstein mészkőből Ajkán eddig összesen 4 komolyabb vízbetörés származott, mégpedig 1907. évben az ajkai főalapfolyosóból kiágazó VII. számú keresztvágat egyik fejtésében a vékony vízzáró feküagyag átszakadt s az alatta levő dachstein mészkő hasadékából 3000 liter/perc víz fakadt. Ennek a kristálytiszta víznek hőmérséklete 11 C° volt és évtizedeken át igen kevés ingadozással állandóan azonos mennyiségű maradt. A vízbetörés helye a+214 m-es kótán volt. 1912. év február havában a -f-188 m szinten a dachstein mészkőben hajtott vágatban, Árminaknától 110 m távolságban 1200 liter/perc vizet fakasztottak egy repesztő lövéssel megnyitott 6—8 cm széles hasadékból. A vízbetörés helyétől számított 18—20 m távolságban cement-habarcsba rakott téglafalgátat építettünk s a gát falába elhelyezett csőre manométert szereltünk. Agát lezárása után az elfalazott vágat néhány órán belül megtelt és a manométer rövidesen £,05 atm-t matatott. Ez a nyomás éveken át úgyszólván egészen pontosan azonos maradt, csupán esős periódusok után emelkedett fel 3,10 atm-ára. A manométer a +189,90 m-es kótába volt beépítve s így a manométer által mutatott 30,5—31,0 m magas vízoszlop figyelembe vételével a triászvíz szintjét ajkai viszonylatban +220,4 m-ben állapítottam meg. Az ajkai feküvíz szintjének megállapítására ez az egyetlen abszolút biztos pozitív adat áll rendelkezésre. Ennek a vízszintnek helytálló voltát fenti pozitív mérési adaton kívül még az a negatívum támasztja alá, hogy az egész ajkai medencében egyetlen triászvíz betörés sem volt észlelhető a most megadott nívó felett. A dachstein mész elkarsztosodásának itteni mértékére jellemző, hogy a most említett és 4 évtized óta úgyszólván egyenletesen vizet szolgáltató dachstein mész feküvíz betöréseken kívül csupán még két vízbetörés volt 1200—1400 liter/perc mennyiségben a dachstein mészkőből, továbbá 4 vízbetörés 3—700 liter, végül 6 vízbetörés 300 liternél is kisebb percenkénti vízmennyiséggel. Ezekből a megfigyelésekből az az igen fontos következtetés vonható le, hogy az ajkavidéki dachstein mészkő aránylag csak kis mértékben karsztosodott el. A dachstein mészkő vízhozamát illetően figyelembe kell venni még a következőt: a dachstein mészkő ezen a vidéken nem bukkant ki a felszínre,