Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
5-6. szám - Dr. Sebestyén Olga: A Balaton táplálékforgalmáról
Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 182—4. sz. tyj Természetes vizeink között a tavak élővilágának jut a legjelentősebb szerep abban, hogy a természet anyagforgalma során a vizek szerves anyagkészletét az ember háztartása részére raktározás révén hasznosítsa. A haladó tudomány élenjáró kutatási vonala ma a termelésbiológiai problémák vizsgálata. Az ember feladata a természetátalakításban a természet kincseinek helyes kiaknázása, tehát beavatkozását a természet életébe a tudományos kutatás eredményei irányítják. A Balaton táplálékforgalmának ismerete a Balaton minél eredményesebb, hasznothajtóbb kihasználásához vezet. A Balaton táplálékforgalmáról* SEBESTYÉN OLGA a tudományok doktora Termelésre vonatkozó és táplálkozásbiológiai kérdések előtérben vannak napjainkban a vizek vizsgálatában és így a Balaton biológiai viszonyainak kutatásában is. Célszerű ezért felvázolni a tavi élet és a táplál ékforgalom| alapelveit, hogy szem előtt tartva a Balaton ökológiai sajátosságait, olyan részletek tisztázására irányuljon a figyelem, melyek elsősorban szükségesek ahhoz, hogy tavunk táplálékforgalmáról minél hívebb és teljesebb képet nyerhessünk. A Balaton sajátos ökológiai viszonyainak alakulását — mai tudásunkkal — a tó fekvése és a meder alkata, a balatonvíz sajátos kémiai és fizikai jellemvonásai és a szeles klíma összejátszása eredményezi. benső kapcsolat miatt a holocenoidon belül kisebb terjedelmű, de ugyancsak magasabbrendű egységeket ismerünk fel. __ Sem e holoeenoid részletek, sem a tavi élővilág társulásai, ill. a tó környezeti egvségei nincsenek egymástól élesen elhatárolva."Az is nyilvánvaló, hogy a társulásoknak nincs állandó arculata, merev szerkezete, hanem ezek — a környezet és élővilág kölcsönhatásában — dinamikusak. E dinamikus változások egyik legfőbb rúgója kétségkívül a hőmérséklet, mely közvetlenül vagy közvetve nemcsak a környezet egészére, de a társulás tagjainak életpályájára és népességének kialakulására is formálólag hat, s így a társulás szerkezetének, üzemének dinamikus voltát sokrétűen szolgálja. Jóllehet a hidroklima nem olyan szélsőséges, mint a légköri, mégis égövünkön a vízben is vannak évszakok és pl. a nádas és hináros tavaszi megújulása és téli eltűnése párhuzamba állítható a szárazföldi növényzet szakaszosságával, a sztenotermikus vízi szervezetek nyugalmi állapota a téli álommal. Mély vizekben a négy limnológiai évszakot, a nyári és téli pangást, a tavaszi és őszi teljes cirkulációt (Eggleton, 128. o.) jellemző hőmérsékleti, 0 2- és dinamikai állapotok hőmérsékleti különbségekre vezethetők vissza. Tavunkban stagnáció, szerény O2- és hőrétegződéssel kombinálva, csak tartós befagyás idején alakulhat ki, a sekélység következtében érvényesülő szélhatás elmaradása miatt, nyáron szélcsendes napokra, esetleg hetekre szorítkozik. A cirkuláció ezért minden évszakban teljes, s a szezonbeli változások inkább csak hömérsékletbeli különbségekre korlátozódnak. Évszaki változások biológiai vonatkozásban legfeltűnőbbek a parti övben, felismerhetők a fenéken is, noha talán, legalább is mélytavaknál kevésbbé kifejezetten. Jellemző különbségek vannak a nyiltvizi planktonban is, mert e társulás tagjai, amellett hogy közöttük euri- és sztenotermikusak vannak, az év folyamán több nemzedéket hoznak létre. A nektonban, a halak több évre terjedő életpályája miatt, a szezonkülönbségek sokkal szűkebb keretek között mozognak, s csak finomabb eltérésekben nyilvánulnak, mint pl. a társulás korbeli összetétele, tápláléka stb. # A tó három fő élettájéka, a nyiltvíz, part és fenék, különböző életkörülményeket nyújt az élővilág számára. Ez a különbség főként a vízzel való ellátottságnak, a víz dinamikai állapotának, az O2-, hő- és fényviszonyainak, alzat jelenlétének vagy hiányának egvüttes hatásaként jön létre. A fő élettájékok tovább tagozódnak, ugyancsak környezeti tényezők szerint, horizontálisan és vertikálisan. A nyíltvíz és fenék tagozódása ha rejtve is marad a. kívülről szemlélő előtt, annál jobban szembetűnik a part változatossága: lapos és meredek, partmarásos vagy szélárnyékűs, homokos vagy köves, hináros vagy makrovegetáeió nélküli, állandóan vagv ideiglenesen elárasztott, ritmikusan locsolt vagy csak átitatott stb. öveket, szakaszokat látunk magunk előtt. Az ökológiai tagozódottság következménveképpen és az élőlények ökológiai valenciája szerint, mindegyik tagozatnak más és más az élővilága. A tavi élővilág látszólag területenként, de tulajdonképpen e területeken érvényesülő hatótényezők csoportosulása szerint, társulásokra tagozódik. Ügv is mondhatnók, hogy a tavi élővilág a társulásokból épül fel. A különböző környezeti egységek és __ az azokat benépesítő társulások között fennálló * A Magyar Hidrológiai Társaság 1952. július 3—6. közt Keszthelyen tartott Balatoni Ankétján elhangzott előadás.