Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. XJ^X Megtekintettük a Dohánygyári üdülő (140 fő) szennyvíztisztító berendezését is, mely az üdülő udvarában elhelyezett kétszintes ülepítő berende­zésből és fertőtlenítő-aknából áll. Az ülepítő rot­hasztóteréből már 2 év óta nem távolították el az iszapot. A fertőtlenítő aknába hetenként 1—2 íz­ben adagolnak be klór-oldatot. 17/7. Badacsonytomaj (Badacsonyfürdő), 1952. IX. 16. A községi tanács elnöke szerint a község terü­letén csak 8—10 személyes üdülők vannak, melyek szennyvizei vagy teljesen zárt pöcegödrökbe, vagy a szőlők között ásott, pallókkal letakart emésztő­gödrökbe kerülnek. 1., kép. Tiszta Balaton-víz jellegzetes mikroszervezetei. (A szerző mikroszkópi felvétele.) Badacsony megtekintése során a hajóállomás közvetlen közelében a kiépített parttól mintegy 15 m-re egy újonnan épített, de még üzembe nem helyezett WC-t találtunk. Ezzel szemben mind a halászcsárda, mind a strandfürdő csak egészen primitív, ásott és béleletlen pöcegödörrel rendel­kezik és így az altalaj erősen elszennyeződött. Különösen kritikus a strandfürdő árnyékszéke, mely alig néhány méterre van a strand vizétől és így annak közvetlen elfertőződése kézenfekvő. IX. Szigliget, 1952. IX. 16. Szigligeten a volt Eszterházy-féle 65 szobás kastély eddig gazdasági iskola volt, kb. 20 év előtti, egy bécsi cég által épített szennyvíztisztító be­rendezéssel van ellátva. A berendezés oldómeden­eéből és ki nem elégítő szellőzésű csepegtetőtest­ből áll. Recipiensül egy elég bővizű patak szolgál. X. Balatongyörök, 1952. IX. 15. Az Állami Tűzoltó Üdülő (régen Belügy­minisztérium Számvevőségének üdülője) vendég­létszáma 100 fő, személyzete 12 fő. Az előálló szennyvizek egy elosztó aknán át kerülnek a két párhuzamosan, de egyenként is működtethető oldómedencébe. Az oldómedencék háromrészesek, 2 m mélyek es 36 —j— 12 —)— 6 m 2 alapterületuek, űrtartalmuk tehát összesen 108 m 3. Az engedélye­zési véghatározat szerint ezek kétnapos átfolyásra vannak méretezve. Az oldómedencék egyes cellái víz alatt, csövek révén közlekednek egymással. Az oldómedencén átjutott víz bádogvályús el­osztószerkezettel kerül az 5—6 cm 0 bazalttufá­ból rakott 2 X 4,5 m 3-es csepegtetőtestre. A töltő­anyag magassága 1,8 m, a fenéken téglarács, olda­lán vasbetonrács van. A szellőzést két kürtő biztosítja. Az üdülő gondnoka az elmúlt évben egy helyi vállalkozóval „rendbehozatta" a berendezést, azaz az oldómedence felszínét vízsugárral „megboly­gatták". Idén ki nem elégítően működik, a gond­nok előadásából arra lehet következtetni, hogy az 2. kép. A Balatonba ömlő ú. n. tisztított szennyvíz mikroszervezetei Balatonfürednél. (A szerző mikro­szkópi felvétele.) oldómedencék iszapját már hosszabb ideje nem távolították el és az olyan mértékben szaporodott fel, hogy a csepegtetőtest felülete már teljesen el­iszaposodott. Az elfolyó víz erősen bűzös, a Bala­ton partján ömlik a vízbe, a mólónak a strand­fürdővel ellentétes oldalán. XI. Keszthely, 1952. IX. 14—17. A mintegy 7000 m hosszú csatornahálózatba eddig 300 helyen kötöttek be. A csatornák java­része igen régi, téglából vagy kőből faragott szek­rény-csatorna, csak néhány utcában van korszerű, betonból készített 40—60 cm csatorna. A csator­nák legkisebb mérete 30—40 cm, legnagyobb 70—100 cm. A megépített csatornák recipienséül a mintegy 1800 m hosszú Büdös-árok szolgál. Ide kerül a Lehel-utcánál a volt Festetich-kastély, másfél évvel ezelőtt megépített szennyvíztisztító berendezésében megtisztított víz, továbbá a csa­tornázott házak szennyvize. Elsősorban megvizsgáltuk a Büdös-árok vizét 8 helyen, hogy így képet kapjunk egyrészt a patak­meder szennyezettségéről, másrészt a szennyvíz­nek esetleg a nyílt árokban végbemenő lebom­lásáról. Az egyes mintavételi helyek (lásd 4. ábra) : I. Lehel-úti keresztezés. Az árok e feletti sza­kasza két egymásutáni napon is teljesen vízmen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom