Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

llflf. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata tes volt, a patakmeder biológiai szempontból sem jelezte, még elmúlt szenny vízlevezetés nyomait sem. A Lehel-utcai híd alatt torkollik be a régi kastély szennyvizeit szállító csatorna. A lakosság erősen panaszkodik a nyári dögletes levegő és a 4. ábra. A keszthelyi Büdös-árok helyszínrajza a mintavételi helyek feltüntetésével. patkányinvázió miatt. A patakmeder a házak között, kertek alatt kanyarog. A meder tele van törmelékkel, szeméttel stb. II. Gelencsér-utcai híd. A környék és a körülmények az I-hez hasonlóak. A híd szomszédságában a tavaszi olvadás után a rendezetlen árokmederből kilépő víz két házat elöntött. III. A II. mintavételi hely után a patakmeder folytatólag kertek között kanyarog, míg a Polgárdi—Keszthely közötti műút alatt hoszszabb darabon be van boltozva. A boltozott részen ömlik be a Zsidi-árok és még két nagyobbméretű csatorna. A műút-alatti beboltozás után, mintegy 50 m-es darabon a víz kiépített betonmederben folyik. Ennek végén a szövetkezeti kovácsműhely udvaránál vettünk mintát. Itt az udvar mélyén lévő árnyékszék túlfolyója a patakba torkollik. A környék külvárosias. IV. A Tessedik Sámuel-utcai híd. A patak itt kertes házak között folyik. A III. és IV. mintavételi helyek között ömlik be a Keszthelyi Állami Mintagazdaság Trágyakísérleti Telepéről származó nagyobbmennyiségű trágyáié és szennyvíz. A trágyáié az árok vizét világos vöröses-barnára festi. V. Petőfi Sándor-utcai híd. A híd alatt érkezik egy szennyvízcsatorna, továbbá a másik oldalról a Jéggyár nagyobb mennyiségű hűtővize. Ezen két betorkolás miatt a hídtól mintegy 50 m-re vettük a mintát. VI. A patakmeder a vasúti vágányoknál irányt változtat, eddig a vágányokra merőlegesen folyt, innen kezdve Tapolca felé folyik. A kanyarban lévő híd alatt kb. 15 m-re vettük a mintát. A híd és a mintavételi hely között van a kórház felől érkező csatorna betorkolása. Ez a csatorna a kórház kezeletlen szennyvizét is hozza. VII. Az árok a vasúti vágányokat keresztezi. VIII. A Balatonba való betorkolás előtt kb. 30 m-re. Tovább a Balaton vize már bejátszik az árokba. A felsorolt helyeken vett vízminták elemzési adatait a XIX. táblázat foglalja össze. A táblázat, valamint a grafikon (5. ábra) értéke megmutatják, hogy a kezdetben úgyszólván kizárólag a laktanyai rosszul megtisztított szennyvizet tartalmazó árok vize a Balatonig tartó folyása során több helyenszennyeződik, mely szennyeződése között kimagasló szerepet játszik az Állami Mintagazdaság kísérleti trágyatelepéről származó trágyáié és egyéb szennyvíz-okozta szennyezés. Az újabb szennyezések hatása és a víz természetes öntisztulási folyamata küzd egymással, de az V. mintavételi helytől Vkezdve, bár a kórházi, tisztítás nélkül bevezetett szennyvíz hatása is erősen érezhető, állandó a víz minőségének javulása. A nyílt árok végén a Balatonba való szennyvízbeömlés előtt is azonban még kémiai szempontból közepesen szennyezett víznek minősíthető. A kémiai vizsgálatokkal párhuzamosan folytatott biológiai vizsgálatok eredményei (22. táblázat) azt mutatják, hogy a patakmeder felső részében folyó víz igen erősen szennyezett, a mikroszervezetek száma csekély, ami arra mutat, hogy a lebomlás még nem, vagy alig indult meg. Az I. számú mintavételi helyen mikroszkópi vizsgálat alapján a bomlás még csak igen kis mértékben indult meg. A Büdös-árok vize itt biológiailag hiperszaprób-nak tekinthető. (Cyrus cseh kutató javaslata alapján a még bomlásnak alig indult szennyvizet — mely főként baktériumokat és színtelen Flagellátákat tartalmaz — hiperszapróbnak nevezzük, megkülönböztetve a már bomlásban lévő poliszaprób szennyvíztől.) A Büdös-árok vizében a II. és V. számú gyűjtőhelyek között alig mutatható ki biológiai vizsgálat alapján különbség. Az egész szakaszon sok színtelen Elagelláta, igen sok Ciliata és sok Sphaerotilus van. Az árokba mindig ömlik friss szennyvíz, így a mikroszerve-