Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—141. sz. XJ^X férget (Rotatoria) tartííimaz, így a halastóba csak csekély mértékben hoz haltáplálékot. Bár a kémiai vizsgálat szerint a mikroszervezetek elszaporodásához a magas nitrát- és foszfát-ion tartalom alapján a lehetőség adott, a patakmeder

1 kedvezőtlen fényviszonyai miatt (sással sűrűn benőtt) elszaporodni nem tudnak. A Séd-patak a biológiai vizsgálat alapján tiszta-víz jellegű. A mintavétel időpontjában a halastó egyetlen hozzáfolyása a szennyvíz volt, elfolyása nem volt. Az elmúlt hetekben, a nagy meleg következtében, halpusztulás lépett fel, ezért a Balaton partján szivattyúval Balatonvizet juttattak a levezető árokba, a vízfelszínt ott emelték, a halastónál egy másik szivattyúval a felduzzasztott vizet a tóba emelték át. Ez a berendezés a mintavételi időpontban már nem volt üzemben. A halászmester szerint a tónak van egész Dunántúlon a legjobb hozama, éspedig maximálisan 240 kg/kat. hold. A gáton belüli terület 67, a vízfelület 45 kat.hold. A tóban pontyot hizlalnak, van azonkívül a tóban kb. 150 harcsa és néhányszáz kárászpár. A tavat három helyen mintáztuk és vizsgáltuk meg (lásd 4. táblázatot). 4. táblázat I. II. III. mintavételi hely Átlátszóság mm 14,0 5,0 10,0 pH-érték 8,0 7,0 7,3 Vízhőmérséklet °C 25,0 25,5 24,5 O.,-tartalom mg/l 19,3 7,9 0,9 0

2-fogy. eredeti mg/l . . . 320,0 226,0 334,4 0

2-fogy. szűrt mg/l .... 161,4 128,8 71,8 B. O. I.

5 mg/l 13,9 28,5 10,8 NH

3 „ 0,75 0,67 0,84 NO

2 „ . 0,0 0,0 0,0 NO, 2,3 3,8 1,6 PO., „ 0,0 Nyomok 0,0 so

4 „ 72,9 72,9 64,9 Cl „ 36,9 31,9 31,9 Sp. w Neg. Poz. Neg. A mintákat a tófenék felett 12 cm-re vettük. A tavak feneke általában erősen iszapos. Az oxigéntartalom igen nagy eltéréseket mutat a három mintavételi helyen. A mintavétel d. u. 2—4 óra között folyt le, egész nap erős 'napsütés volt. Az oxigénviszonyok felderítésére másnap (IX. 3.) hajnalban újabb vizsgálatot végeztünk ugyanazokon a helyeken, a vizet egyrészt a felszínen, másrészt a tófenéken vettük (lásd 5. táblázatot). 5. táblázat I. II. III. mintavételi hely Vízfelszínen oldott O

a mg/l 1,24 1,80 0,90 Vízfenéken oldott 0

2 mg/l 1,67 1,96 1,02 A halastó vizében a szennyvíz útján bekerülő bőséges plankton táplálék miatt erős a mikroszervezetek túlprodukciója. Nem vonjuk kétségbe a halászmester állítását, hogy a tó halhozama igen jó, de az időnkénti halpusztulás hibákra mutat rá. A patak nem szolgáltat elegendő hígító-vizet. A szennyvíz és a patakvíz kellő keveredése nincs biztosítva. Biológiai szempontból legcélszerűbb, ha a szennyvíz és a hígítóvíz közel egymáshoz ömlik a tóba \ss a tóban keveredik. Előzetes keveredés nem célszerű, mert erős elgombásodást (Spharotilus natans) okozhat (Schillinger nyomán). A halastó erősen eutróf jellegű. A víz színe sötét olajzöld. Felülnézetben olajzöld felhő alakjában is jól látható a plankton áramlása, vonulása. A három gyűjtőhely közt csupán kis különbség mutatható ki. 6. táblázat Baktériumok (Coocusok) Színtelen Flagellata . . . (Oicomonas termo) . . (Monas minima) .... Zöld Flagellata (Cryptomonas erosa) (Euglena proxima) (Phaeus pyrum) (Phacus pleuronectes) Amoeba Thecamoeba Cyanophycea (Oscillatoria brevis) . (Spirulina abreviata) Kovamoszatok (Synedra stb.) Rotatoria (Brachionus) (Keratella) Cyclops Chloropliycea Seston ml/100 1 I. II. III. mintavételi hely Sok Sok Közepes 1—1 Közepes Kevés Kevés Kevés 1—1 1—1 Kevés Kevés Kevés 1—1 Igen sok Sok Sok Igen sok Kevés 3,2 Kevés Kevés Kevés 1—1 Kevés Igen kevés 1—1 Sok Kevés Sok Kevés 4,0 Közepes » Kevés Kevés 1—1 Sok Közepes Kevés Sok Igen kevés 1,4 A biológiai vizsgálat céljaira ugyanakkor vett minták észlelési eredményeit a VI. táblázat foglalja össze. Az I. számú gyűjtőhelyen a színtelen Flagelláták jelenléte mutatja a szennyeződést, igen erős a plankton-produkció. A II. számú gyűjtőhelyen hiányoznak a szennyezettségre utaló szervezetek, azonban a plankton biocönózisa mocsár jellegre utal. AIII. számú gyűjtőhely mikroorganizmusokban sokkal szegényebb, mint az I. és II. számú gyűjtőhelyek. Ennek magyarázatát talán a részletes iszapvizsgálatok dönthetnék el. A vízben oldott oxigén-viszonyok is mások az egyes gyűjtőhelyeken. Az I. és II. számú gyűjtőhelyen az oldott oxigén mennyiségének változása követi a túlprodukciónál tapasztaltakat. Délben a\ víz oxigénnel túltelített, éjszaka pedig igen erősen lecsökken az oldott oxigéntartalom, minek következtében hajnalra oxigénhiány lép fel. A biológiái vizsgálat magyarázatot nyújt a kémiai vizsgálatok eredményeinél észlelhető ellentmondásokkal kapcsolatban. Feltűnő ugyanis, hogy a II. számú minta pozitív Spitta-Weldert reakciót mutat. Ennek magyarázata az, hogy e gyűjtőhely inkább