Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata
136 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata mocsári jellegű szervezetei zárt üvegben hamar elpusztultak és bomlásukkal a metilénkéket redukálták, míg az I. és III. gyűjtőhely szervezetei az oxigénhiányt jobban elviselik és elpusztulásuk hosszabb idő multán következik be. Ugyanez a magyarázata a magas B. 0. I. 5 értéknek is. Megmintáztuk a Balaton vízét négy ízben. Szeptember 2-án a parttól kb. 1 km-re a mólótól keletre 500 m-re (Szántód felé), szeptember 5-én a strandfürdő előtt mintegy 1800 m távolságban húzódó kb. 600 m-es egyenes mentén három mintát vettünk (lásd 7. táblázatot). 7. táblázat I. II. ni. IV. Vízhőmérséklet °C . . 22,0 20,5 20,5 20,5 * Átlátszóság mm .... 27,0 — 20,5 — 0 2-tartalom mg/l . . . 5,18 — 6,31 — Önfogyasztás mg/l . . 8,46 6,96 8,11 8,30 B. O. I., mg/l 1,8 — 4,69 — NH, mg/l 0,17 0,54 0,83 0,54 NO 3 „ 0,087 — 0,122 — NO 3 „ 0,28 — 0,23 — so 4 „ 80,1 — 84,1 — PO 4 „ 0,50 • — 0,29 — Cl „ 12,8 13,5 12,3 12,9 8. táblázat I. II. III. IV. Ceratium hirundinella . igen sok sok sok sok Rotatoria .... kevés — — egy-egy igen kevés Kovamoszat . . kevés kevés kevés egy-egy igen kevés Euglena viridis — igen kevés egy-egy egy-egy Vorticella microstoma .... — egy-egy — — Seston ml/100 1 1,65 1,4 1,4 1,4 3-án 14 és 15 óra között, miközben a mólótól nyugatra kb. 80—100 fürdőző volt, három, a part-élre merőleges vonalban és minden vonalban három helyen vízmintát vettünk. Az eredményeket a 9. táblázat foglalja össze. A vázlaton láthatók a mintavételi helyek, azok számai, alatta a mintavétel mélysége és a víz hőfoka (lásd az 1. ábrát) >2,50 22,0 V J),ft 22, i 0,30 >0 á°C >2, 60 22.CC 0, m 0,50 -ai't? 221 'C --L >,0 'C 4. a. 23,0:1 0.10 M ír. Nyilvános strand Üzemi strandok X -Q Méréseink alkalmával nem működő haíoetóbefolyás (szennyvízzel terhelt) Mind a négy mintavétel idejében a Balaton vize erősen hullámos volt délnyugati szél mellett. A biológiai vizsgálat eredményeit a 8. tábázat mutatja. A strandolás okozta szennyezés mértékének megállapításával is foglalkoztunk, azonban sajnos a szeptember elejei hűvös idő a strandolok zömét távoltartotta a fürdéstől, mégis kísérletet tettünk ezen vizsgálatok végrehajtására. így szeptember 1. ábra. A strandolás okozta szennyezés vizsgálata Balatonföldváron. Az 1—9. mintavételi helyeken fel van tüntetve a Balatonvíz hőmérséklete és a Bolberitz f. szennyeződési érték. A Magyar Hidrológiai Társaság egyik, 1951. telén megtartott előadó ülésén Bolberitz Károly ismertette a fürdővizek kémiai elemzés alapján történő minősítésére kidolgozott javaslatát. Abból indul ki, hogy a strandolás, fürdés által okozott szennyezés közül a legjellegzetesebb a klorid és összes nitrogéntartaíom, valamint az oxigénfogyasztás. Tekintettel a mi fél-tábori körülményeinkre, az összes nitrogén meghatározása nem állt módunkban és így azt az ammónia értékével helyettesítettük. Bolberitz a klorid és ammóniák (nitrogén) értékhez az oxigénfogyasztás háromszoros értékét adja hozzá. A befolyó víz ilyen módon kiszámított mutatószámával elosztja a szennyezés szempontjából megvizsgált mintavételi hely azonos módon kiszámított mutatószámát és az így kapott hányadost nevezi szeimyeződési számnak. Ilyen módon eljárva a 9. táblázat adatai alapján a Balaton vizének mutatószáma 37,3, ezzel az értékkel rendre elosztjuk az 1—9 minták mutatószámait. Ezek alapján kapott értékeket 10. táblázat tartalmazza. 9. táblázat NH 3 0 2-f. Cl NH 3 0 2-f. Cl NH 3 ;o 2-f. Cl 1. 0,92 9,44 19,5 4. 0,21 8,3 13,5 7. 0,42 7,6 12,6 2. 0,08 7,05 14,1 5. 0,21 7,5 14,1 8. 0,50 7,3 14,1 3. 0,08 7,05 15,22 6. 0,67 7,5 13,4 9. 0,83 7,3 14,6
