Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Schilling Ferenc: Folyók duzzasztásának hatása a hajózásra

Schilling

1 F.: Duzzasztás hatása a hajózásra Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. 125 meghatározhatjuk bármely x értékhez azt az időt órában, amely alatt az 1 km/óra relatív sebességgel haladó hajó 1 km utat, oda-vissza megtesz. A kifejezés első tagja (2tn = 2 óra) az az idő, amely a holtvízi utazáshoz szükséges, míg a második tag (At' = óra) pedig a folyóvízi utazás többletideje. Ha a hajó relatív sebessége c és az út s, akkor ezt az értéket a (8) kifejezés szerint még s-sel szorozni és c-vel osztani kell. Ha a folyó sebessége megváltozik — pl. duzzasztás következtében kisebb lesz — akkor vele együtt megváltozik az x értéke is. Az eredeti és a megváltozott x értékeknek megfelelő időket összehasonlítva, megkapjuk a változás következezen a szakaszon általában 7,6 km/óra holtvízi sebességgel közlekedne^:. így az x értéke a felsorolt vízhozamok esetén sorra 0,395; 0,534 és. 0,630 lesz. A 3. ábrán a 108,50 m (Orsz.) szintben feltételezett visegrádi duzzasztásnál fellépő sebességeket ábrázoltuk a 2. ábrához hasonlóan a visegrád—gönyüi szakaszon ugyancsak az előbb felsorolt vízhozamok esetére meghatározva. Az átlagsebességek 0,288 ; 0,616 és 0,846 m/sec-ra adódtak, amelyek a sodorvonalban most 1,18 ; 2,50 és 3,44 km/óra sebességnek felelnek meg. A hajó változatlannak feltételezett 7,6 km/óra holtvízi sebességéhez képest ezek a sebességek a;-re sorra 0,155; 0,330; 0,452 értékeket adnak. A legnagyobb vízsebesség£ i | tso 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,80 0,70 0,60 0,50 0.40 0J0 0.20 0,10 > 1 1 & i p £ * § 1 i T? h •53 1 0,846 * 0,846 * -v— w\ 0,616 -V— T* •a 288 kj— 1" - V •a ^ 97 90 80 70 60 50 40 30 27 i i 1 i 1 1 1 1 3760 m

3/sec 1 2480 m

3/sec 1040 m

3/sec vízhozam eseten 150 140 130 120 110 100 90 60 70 60 50 km ( Budapest, Lánchídtól) 3. ábra. Duzzasztás után vízsebességek a visegrád—gönyüi szakaszon. tében előálló időkülönbözetet (őt), ami egyben az üzemanyagfogyasztás változásával is arányos : ö

t = At

x —At

z, illetőleg <5/ = At

t' — At

z'. Példaképpen vizsgáljuk meg, hogy milyen hatással lenne a hajók utazási idejére a terbevett visegrádi vízlépcső duzzasztása. A Vízerőmű Tervező Irodában folyamatban lévő vizsgálatok során a visegrád—gönyüi szakaszon meghatároztuk szelvényenként a jelenlegi természetes állapotban a Q = 1040, 2480 és 3760 m

3/sec vízhozamok esetén kialakuló középsebességeket, amelyeket a 2. ábrán ábrázoltunk az egyes vízhozamoknak megfelelő sebesség-átlagokkal együtt, amelyek sorra 0,74, 0,995, 1,18 m/sec értékeknek adódtak. Ezeket a nagyobb sebességű sodorvonalra vonatkoztatva 1,13 tényezővel megszorozva és kin/óra egységre átszámítva a 3,0 ; 4,05 ; 4,78 km/óra értékeket kapjuk. A Dunán az áruforgalom zömét hajóvonatok bonyolítják le, amelyek csökkenés a legkisebb vizsgált Q = 1040 m

r/se« vízhozamnál van : 60%, a Q — 2480 m

3/sec esetén már kisebb : 38% és legkisebb a legnagyobb vízhozamnál, a Q = 3760 m

3/sec-nál kb. 30%. Az időkülönbözet és ezzel együtt az üzemanyagmegtakarítás azonban (1. ábra) éppen fordítva változik : a legkisebb vízhozamnál Q = 1040 m

3/sec-nál lesz a legkisebb : öt 0,321, illetőleg 7,6 km/óra sebességre és 97 km útszakaszra átszámítva ő

t = 4,09 óra. Ez az érték a mostani 30,33 óra utalási időhöz képest csak 13,5% megtakarítást jelent. A Q = 2480 m

3/sec-nál az időkülönbözet már több : őt = 0,553 és d

t = 7,04 óra, a 35,75 óra eredeti utazási idő 19,7%-a. Legtöbb éppen a legnagyobb vizsgált vízhozamnál, a Q = 3760 m

3/sec esetében, amelynél a vízsebességcsökkenés a legkisebb volt. Itt a <V s= = 0,805 és öt = 10,3 óra, az eredeti 42,5 óra utazási idő 24,2%-a. Az időmegtakarításoknak ez az alakulása abból következik, hogy a (9) egyenletet ábrázoló görbe (1. ábra) az x nagyobb értékeinél merede-