Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Szabó Pál Zoltán: A Mecsek karsztvízrendszere

PÉCSI ANKÉT Az értekezés a szerkezeti és az alaktani viszonyokat figyelembevéve jellemzi a Mecsek karszthidrográfiáját. A karsztvíz elhelyezkedésének a helyi ismereteken alapuló leírása értékes segítséget nyújthat a pécsi iparvidék vízellátási kérdéseinek megoldásához. A Mecsek karsztvízrendszere SZABÓ PAL ZOLTÁN A címben lévő fogalmat a Nyugati Mecsekben feltálálható középső triász mészkőösszletre szűkítjük le. Ebben és ennek felületén a víz behatására geomorfológiai és hidrológiai értelemben karsztos jelenségek mutatkoznak. A földtani adatok tekintetében a szerző Vadász E. A Mecsekhegység c. munkájára támaszkodott. tes likacsos vörös dolomittal (2—300 méter vastagságban) határolja. A wengeni pala és a rháti. homokkő rétegsorozat vízrajzi szempontból anyagánál fogva egész máskép viselkedik, mint a karsztosodé középső triász, anisusi mészkő. A felsőwerfeni lemezes mészkőrétegek ellenben vízrajzi értelemben átmenetet alkotnak a 1. ábra. 1. sz. térkép. A "Nyugati Mecsekben a középső triász mészkő nagyobb felületen a hegység vízválasztójától északra terül el. (1. sz. térkép. 1. ábra.) Dél felé eső részén éri el legnagyobb magasságát, a Tubes és a Misina gerincén, ahol helyenként 600 méter fölé emelkedik. E karsztos mészkőréteget Pécstől kelet felé, a liász szénmedence felé, a wengeni (ladini) agyagmárga, pala és mészmárga mintegy 50 méteres, majd a rháti homokkövek és homokos agyagpalák 700—800 méteres összlete, a délnyugati oldalon pedig a jakabhegyi homokkőre települt agyagos és márgás seisi, alsówerfeni (3—400 méter vastag), majd campili, feLsőwerfeni palás, lemezes mészkő, sejkarsztos rétegsorozat felé. Itt az alsówerfeni palák zárják a vizet. A középső triász mészkő 5—700 méter vastag. A rétegsorozat észak és északnyugat felé teljesen nyitott. Errefelé — mint fedett karszt — a neogén tengerek kavicsos, homokos és agyagos rétegsora alatt tűnik el. A déli. oldal 5—600 méter magasságig emelkedő mészkőtönkje Pécs város beépített területének északi részével határos. Belőle fakad a Tettye forrás 233 méter magasan a tenger szintje és mintegy 110 méter magasságban a síkság felett. Hogy a víz előbukkanása ily magas szinten lép ki, ennek oka az a márgás liász tömb (2.), mely a hegység £.Sikontto Budafa Goncd \ Mecsekrokos Hetvehety. Jíibis I = hermád\ és negykori rétegek 2= Hasz rétegek • 3 - rhöti emelet / A - wengeni rétegek _ , / 5 - középső triász mészkő 6 » felső werfem rétegek / 7- alsó werfem rétegek t / 8 - perm vörös homokkő ( / 9 - perm konglomerátum I 10 - olsó perm / II - gránit _ , , . , I - o középső triász mészkő déli határa r, is ina s. a. Jcikabhegy \ Bokonya Cserkút