Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Szabó Pál Zoltán: A Mecsek karsztvízrendszere

2Jf2 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Szabó P. Z.: A Mecsek karsztvizrendszerö pikkelyes szerkezetéből származtatkatólag a, mintegy 400 méter hosszú vágaton tárta fel á mészkőrétegek elé torlódik. (1. sz. szelvény, rétegeket a hegység belseje (ÉNy) felé. A 2. ábra.) A Tettye már ősidők óta Pécs vá- vágat talpából a mélybe irányított fúrások 1sz SZELVÉNY 4 Tettye-forrás kornyékének Móni viszonyai (Vadász í A Mecsek hegység XX lobla] JELMAGYARÁZAT: t

3 - középső triosz mészkő ^ ' t

2 - felső werfem lemezes mészkő l » hósz mórgo , 2. ábra. 1. sz. szelvény. ros vízellátásának eg yik legfontosabb ténye- mind adtak vizet és csak a hiányos t.echnizője. kai berendezés az oka, hogy eddig innen tekinAhol a karsztos mészkő a pécsi síkságot télyesebb mennyiségű víz még nem volt kimegközelíti a Tettyétől kelet, illetve észak- termelhető. A hegység szerkezetéből ered, hogy 2. sz SZELVÉNY A trioszvonulot déli végződése Pécs keleti részén (Vodász i.m VIII. tábla, bővítve D ftíé) JELMA6VARAZAT: rh* rhöti homokká p • pannon rétegek t

4 ' wengeni pala j » gránit t

3 - középső triász mészkő P = puspökkerti mélyfúrás (I63,7m) s ' szormota rétegek kelet felé,' a pikkelyesen feltorlódott mészkőtömb kisebb felületen közvetlenül érintkezve reáfekszik a szármáciai, illetve pannóniai rétegekre. (Térképen: 5 az 1-gyel érintkező helyen.) Különösen a laza, hézagos szarmata rétegek alkalmasak arra, hogy jól átvegyék a mészkő karsztos vizének egy részét. (2. sz. szelvény. 3. ábra.) A szökevény vizek forrásai, a hegység lábánál bukkannak elő, avagy mélybe ereszkedve a síkságon telepített mélyfúrású kútjainkat táplálják. (2. szelvényen: P.) Amíg a Tettye vízhozama rendkívül szélsőséges, addig a szökevény vizek a mélyebben fekvő rétegekből lényegesen egyenletesebben táplálkoznak. A Tettye eddig ismert minimális vízhozama 1950 őszén 216 m

3/nap volt. (1. sz. diagramm. 4. ábra.) A legmagasabb vízhozam ezzel szemben 1947 márciusában túlhaladta a napi 60 000'm

3-t, sőt becslés szerint rövid ideig elérte a 75 000 m

3-t is. (2. sz. diagramm. 5. ábra.) Az 1935-ben megindított karsztvízkutató munkálatok létesítménye a Tettye keleti sarkában levő 40 méter mély kutató akna. Ez a kutatóakna vágata végeredményben a középső triász mészkő alsó tagozatában, a véI <00001 m3 5000 1000 1 A TETTYE EDDIG ISMERT LEGKISEBB VÍZHOZAMA 1950. X 16-21 ii 1 IX X. ' XI. 4. ábra. 1. sz. diagramm.