Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Bolberitz Károly–Török Piroska: Fürdővizeink kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdése

Bolberitz—Török: Fürdővizek ellenőrzése Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. Így eredményeket láthatunk az orosházi Gyopárosfürdönél, melynek lefolyás nélküli álló vize a természetes szennyeződéseket úgyszólván akkumulálja magában és ennek tudható be a szenynyeződési szám elképzelhetetlen magas értéke. A baktériumszám ezzel szemben viszonylag alacsony és coli-titere sincs arányban a szennyeződési szám nagyságával, ami csak azzal magyarázható, hogy a kis mélységű és nagy felületű tóban a vízfelszín levegőzése, vagy a tóban levő növényzet és más élőlények a tó vizét a baktériumok elszaporodásától megvédik. Kémiai és bakteriológiai szempontból legmegfelelőbbnek látszanak a természetes vizek közül a forrásvizek, melyre az egri gyógyfürdő szolgáltat jó példát. A víz szennyezettsége mind a kémiai, mind a bakteriológiai vizsgálati adatok szerint kielégítő alacsony szinten mozog. Elkerülhetetlennek látszik, hogy a jövőben alaposabban foglalkozzunk azokkal a fürdőkkel, melyek mélyfúrású kutak vizét használják fel fürdési célokra. Ezeknél a vizeknél ugyanis még az esetben is, ha kémiailag csak kismértékű a szennyeződés, a baktériumok száma V. táblázat Medencék vízellátása Vízminta származása Szennyeződési szám Baktéri zselatinon 20° C-on im-szám agáron 37° C-on Colititer Időszakos leeresztés Cinkotai strandfürdő Töltővíz 0 4 000 600 0,01 + Sekélyvíz 54,9 50 000 7 600 0,1+ Nagy medence vize 23,2 20 000 3 200 1+ Állandó vízcsere Érdliget Töltővíz 0 200 34 10+ Medence vize 10

h. 1,6 58 000 1 600 1+ „ 13h. 2,2 100 000 1 200 0,1+ „ 161'. 4,6 120 000 3 800 0,1 + „ 19". 3,9 124 000 7 000 0,1 + Körforgó víz szűréssel Budapesti Hungária gőzfürdő Hideg medence, töltővíz 0 6 28 1— Hideg medence vize 3,2 20 000 8 000 1— Nagy medence, töltővíz 0 140 1 400 1— Nagy medence vize 1,4 2 000 8 000 1— Körforgóvíz szűréssel és klórozással Parádi strandfürdő Töltővíz 0 1 600 140 1+ Medence vize 10h. 5,0 2 100 20 10— „ 12h. 7,2 2 000 360 10+ „ 15h. 8,1 20 600 3 000 1+ „ 17h. 8,4 22 000 22 000 0,1 + a használat folyamán csaknem minden esetben nagy növekedést mutat. Ennek bemutatására a szolnoki gőzfürdő és a kaibai strandfürdő vizének vizsgálati adatait közöljük. Mindkét esetben a kémiailag kimutatható csekély mértékű szennyeződés mellett a baktériumok száma a medencében a használat folyamán többszázezerre növekedett. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy ezt a vizek magas hőfoka, nagy sókoncentrációja és viszonylag nagy természetes szerves-anyag tartalma okozza, ami e vizeket a baktériumok elszaporodására kedvező táptalajjá teszik. A medencék vízellátása kisebb változatosságot mutat. A vízcsere vagy folyamatos, vagy' időszakos. Néhány fürdőnknél (Párád, Komló, Galyatető, budapesti Hungária gőzfürdő) körforgó vízellátás van, azaz a medencéből kiömlő vizet kezelés után visszavezetik. Az V. táblázat néhány erre vonatkozó jellegzetes példát mutat be. Az időszakos vízcserével dolgozó fürdőknél a vízcsere időpontja a legkülönbözőbb lehet. A legtöbb fürdőnél ez általában 3 nap, de van, ahol csak háromhetenként cserélik a vizet. Egyedülálló eset a cinkotai tókiképzésű strandfürdő, melynek vizét csak a fürdőidény befejezése után engedik le. E fürdőkben a szennyeződési szám a használat folyamán természetesen igen nagy értékre növekedhet. A szennyeződ é.s akkumulálódása ellenére bizonyos fokú öntisztulás állapítható meg ezeken a helyeken, kémiai szempontból kisebb, bakteriológiai tekintetben viszont meglepő mértékben. Magyarázatot erre az a feltevés szolgáltat, melyre fentiekben már utaltunk. A folyamatos vízcsere általában kielégítő szokott lenni. Legtöbb fürdőnk ezzel a rendszerrel működik és eltekintve azoktól a kivételektől, ahol a vízszegénység miatt a. folyamatos beömlés csak rendkívül lassú cserét tesz lehetővé, e fürdőink mind a kémiai, mind a bakteriológiai vizsgálatok adata szerint megfelelőknek mondhatók. A körforgó rendszerrel dolgozó fürdők közül a budapesti Hungária gőzfürdő és a parádi strandfürdő vizének adatait közöljük. Az előbbi csupán szűréssel tisztítja a vizet a visszavezetés előtt, a parádi strandfürdő a szűrésen kívül klórozást is alkalmaz. Amennyiben a szűrő ós klórozó berendezések megfelelően működnek, egészségügyi szempontból minden tekintetben kielégítőek és különösen alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal vízszegény helyeken is megfelelő fürdő berendezések létesüljenek. A fent közölteken kívül még számos más megfigyelés is végezhető volt, melyekre vonatkozó további adatok gyűjtése a jövő feladatát képezi. Hasonlóképpen a jövő feladatai közé kell sorolnunk néhány, az előbbiekben már említett, de kellően még fel nem derített probléma kivizsgálását, elsősorban az artézi vizek feltűnő nagy baktériumszámának és a fürdővizek öntisztulásának kérdését.