Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sümeghy József: Békéscsaba vízellátásának kérdése

118 Sümeghy J.: Békéscsaba vízellátása Szerző tanulmánya szerint Békéscsaba vízellátása kedvezőtlen, mert az itteni többszáz árlézi és métyfúratú egyéb kút vízhozama csökkenőfélben van. A központi vízellátás kiépítése alkalmával tehát más alapokra kell helyezni. Szerinte a víztermelő kutakat a város altalajában helyet foglaló középalföldi levantei depresszió vizet bőven tartalmazó, nem nagy mélység­ben lévő homokos rétegsorába kell telepíteni. Ezzel a városi .vízellátás kér­dése kielégítő megoldást nyer, mert e felső homokos szintekben a víz után­pótlása a Maros törmelékkúpjában való áramlás miatt biztosítottnak mond­ható, a várostól ÉK-re a Körösön túli ímpermeábilis kőzelű tábla homlok­fala előtt pedig az áramló víz még össze is svűlik. UDC 628.112 : 551.49 (439.175 Békéscsaba) Békéscsaba vízellátásának kérdése DR. SÜMEGHY JÓZSEF HIDROGEOLÖGIA Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal az ország ivóvízellátásának és csatornázásának munkatervébe Békéscsabát is felvette. Nevezett hivatal „Az ivóvízellátás és csatornázás fejlesz­tése" című kiadványa, 37. oldalán, a Békéscsa­bára vonatkozó, tervezett beruházások indokolá­saként megemlíti, hogy a város „számos mélv­furatú kútjának eredetilég kis vízhozama apad. Az egész városra kiterjedő vízmüvet a mély­furatú kutakra alapozni, a kedvezőtlen hidro­geológiai viszonyok miatt nem -zabad, víztermelő berendezését a Kőrös mellé kell helyezni." Mielőtt szakértői véleményem részleteire is rátérnék, megjegyzem, hogy az Országos Vízgaz­dálkodási Hivatal, Békéscsaba vízellátására vo­natkozó, fentidézett megállapítását helyeslem és elfogadom, s ugyanakkor magamévá teszem az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet­nek a M. Áll. Földtani Intézet Igazgatóságához megküldött azon javaslatát is. hogy Békéscsaba és a vele szomszédos városok vízellátását is, első­sorban a talajvízből kell és lehet biztosítani. Ha Békéscsaba és közvetlen környéke földtani fel­építését és hidrogeológiai viszonyait felvázolom, máris kitűnik, hogv Békéscsabán ártézi- és mély­furatú kutas megoldással! az egész városra kiter­jedő vízművet fenntartani nem lehet. A terület földtani felépítése Békéscsaba város az ú. n. középalföldi levan­lei és a hármaskörösközi pleisztocén depresszió határvonalára települt. A nyugati irányban mesz­sze elhúzódó városhatár azonban már teljes egé­szében a levantei depresszió területére esik. Ezért a tektonikailag, geomorfológiailag egymástól jól elválasztható, két depresszió rétegsora is más és más. Ez a körülmény pedig — amint azt majd az alábbiakban is láthatjuk — a hidrogeológiai viszonyokban is megmutatkozik és nagyjelentő­ségű. Amig ugyanis a várostól nyugatra fekvő, ú. n. középalföldi levantei depresszió rétegsorában az ismeretlen vastagságú, s Békéscsabán 380 m mélységig feltárt, levantei emeletbeli rétegössz­letben Békéscsabán 4—5 kavicsos és több fo­lyami éles homok, tehát vízvezető, s tároló réte­get is átütöttek, addig a hármaslkörösközi de­presszió ugyanazon rétegsorából kavicsos rétege­ket nem, s homokos réteget is, csak egy-kettőt Is­merünk. Amíg a középalföldi levantei depress/ió rétegsorában a pleisztocén rétegösszlet csak kb. 160—170 m vastagságú, addig ugyanez, a hár­maskörösközi süllyedésben, a 300—350 m-t is eléri. Amíg a középalföldi depresszióban a pleisz­tocén rétegsor egymással sűrűn váltakozó, átlag néhány méter vastag agyag-, homokos agyag-és homokrétegekből épült fel, addig az, a hármas­körösiben túlnyomóan agyagos üledékekből áll. Amíg az elsőnek említett depresszióban a holo­cén üledékek majdnem teljesen hiányzanak s ahol kifejlődtek, csak 1—2 m az összvastagsá­gulk, addig ugyanezek, a másik depresszióban, a 60—70 m-t is meghaladják. De a felszínközeli és felszíni rétegsoraki is más, mert amíg a középalföldi depresszióé homokos lösz és futó­homok, addig a másik depresszió túlnyomóan rétiagvag és öntésagyag. A két depresszió rétegsorában előállott kü iönbségekre a magyarázatot tektonikájukban ta­láljuk meg. A lassúbb ütemben, ritmusosan süly­lyedő, középalföldi depresszióban a feltöltést végző ősi-Maros hordalékanyaga egyensúlyban maradhatott a süllyedés mértékével s normális alföldi rétegsort szolgáltathatott. .Ugyanakkor azonban a gyorsütemű s a pleisztocén-holocén­ban is továbbtartó, hármaskörösi süllyedés mé­lyebb vizű tavakat teremtett, agyagos rétegsorral. A depressziók békéscsabai határvonala nagy­iában a Fehér-, illetve a Kettős-Körös medrében halad. A hármaskörösközi depresszió, a Iközép­alföldihez képest, a pleisztocén-holocénban azon­ban nem egyetlen, hanem több, egymással pár­huzamos vetődési sík mentén süllyedt le egv emelettel mélyebbre, s ennek következtében több, kisebb-nagyobb, s különböző mélységre lezök­kent tábla, vagy rög kíséri a fővetődési vonalat. Ilyen tábla alakult ki Békésföldvár. a Murva­helyi- és a Borosgváni-dülő, Békéscsaba város és a Szentbenedeki-dülő területén is. Ez a rétiagyag­gal, ártéri üledékekkel fedett terület, mai t. sz. f. magasságával is közbülső lépcsőfok a Nagv­megyeri-nvomás legmagasabb és a Kettős-Kö­rösön túli. legalacsonyabb, legmélyebbre siily­Ivedt táblásrög, illetve lépcsőfok között. A terület hidrogeológiája Ismeretes, ho.gv az Alföld óriási kiterjedésű vízgvüjtőmedence, vízhő és vízszegény részekkel. A benne elraktározódott vizek az alföldi fenék repedéshálózatából felfelélöiő mélységi

Next

/
Oldalképek
Tartalom