Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sümeghy József: Békéscsaba vízellátásának kérdése

118 Sümeghy J.: Békéscsaba vízellátása Szerző tanulmánya szerint Békéscsaba vízellátása kedvezőtlen, mert az itteni többszáz árlézi és métyfúratú egyéb kút vízhozama csökkenőfélben van. A központi vízellátás kiépítése alkalmával tehát más alapokra kell helyezni. Szerinte a víztermelő kutakat a város altalajában helyet foglaló középalföldi levantei depresszió vizet bőven tartalmazó, nem nagy mélységben lévő homokos rétegsorába kell telepíteni. Ezzel a városi .vízellátás kérdése kielégítő megoldást nyer, mert e felső homokos szintekben a víz utánpótlása a Maros törmelékkúpjában való áramlás miatt biztosítottnak mondható, a várostól ÉK-re a Körösön túli ímpermeábilis kőzelű tábla homlokfala előtt pedig az áramló víz még össze is svűlik. UDC 628.112 : 551.49 (439.175 Békéscsaba) Békéscsaba vízellátásának kérdése DR. SÜMEGHY JÓZSEF HIDROGEOLÖGIA Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal az ország ivóvízellátásának és csatornázásának munkatervébe Békéscsabát is felvette. Nevezett hivatal „Az ivóvízellátás és csatornázás fejlesztése" című kiadványa, 37. oldalán, a Békéscsabára vonatkozó, tervezett beruházások indokolásaként megemlíti, hogy a város „számos mélvfuratú kútjának eredetilég kis vízhozama apad. Az egész városra kiterjedő vízmüvet a mélyfuratú kutakra alapozni, a kedvezőtlen hidrogeológiai viszonyok miatt nem -zabad, víztermelő berendezését a Kőrös mellé kell helyezni." Mielőtt szakértői véleményem részleteire is rátérnék, megjegyzem, hogy az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, Békéscsaba vízellátására vonatkozó, fentidézett megállapítását helyeslem és elfogadom, s ugyanakkor magamévá teszem az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetnek a M. Áll. Földtani Intézet Igazgatóságához megküldött azon javaslatát is. hogy Békéscsaba és a vele szomszédos városok vízellátását is, elsősorban a talajvízből kell és lehet biztosítani. Ha Békéscsaba és közvetlen környéke földtani felépítését és hidrogeológiai viszonyait felvázolom, máris kitűnik, hogv Békéscsabán ártézi- és mélyfuratú kutas megoldással! az egész városra kiterjedő vízművet fenntartani nem lehet. A terület földtani felépítése Békéscsaba város az ú. n. középalföldi levanlei és a hármaskörösközi pleisztocén depresszió határvonalára települt. A nyugati irányban meszsze elhúzódó városhatár azonban már teljes egészében a levantei depresszió területére esik. Ezért a tektonikailag, geomorfológiailag egymástól jól elválasztható, két depresszió rétegsora is más és más. Ez a körülmény pedig — amint azt majd az alábbiakban is láthatjuk — a hidrogeológiai viszonyokban is megmutatkozik és nagyjelentőségű. Amig ugyanis a várostól nyugatra fekvő, ú. n. középalföldi levantei depresszió rétegsorában az ismeretlen vastagságú, s Békéscsabán 380 m mélységig feltárt, levantei emeletbeli rétegösszletben Békéscsabán 4—5 kavicsos és több folyami éles homok, tehát vízvezető, s tároló réteget is átütöttek, addig a hármaslkörösközi depresszió ugyanazon rétegsorából kavicsos rétegeket nem, s homokos réteget is, csak egy-kettőt Ismerünk. Amíg a középalföldi levantei depress/ió rétegsorában a pleisztocén rétegösszlet csak kb. 160—170 m vastagságú, addig ugyanez, a hármaskörösközi süllyedésben, a 300—350 m-t is eléri. Amíg a középalföldi depresszióban a pleisztocén rétegsor egymással sűrűn váltakozó, átlag néhány méter vastag agyag-, homokos agyag-és homokrétegekből épült fel, addig az, a hármaskörösiben túlnyomóan agyagos üledékekből áll. Amíg az elsőnek említett depresszióban a holocén üledékek majdnem teljesen hiányzanak s ahol kifejlődtek, csak 1—2 m az összvastagságulk, addig ugyanezek, a másik depresszióban, a 60—70 m-t is meghaladják. De a felszínközeli és felszíni rétegsoraki is más, mert amíg a középalföldi depresszióé homokos lösz és futóhomok, addig a másik depresszió túlnyomóan rétiagvag és öntésagyag. A két depresszió rétegsorában előállott kü iönbségekre a magyarázatot tektonikájukban találjuk meg. A lassúbb ütemben, ritmusosan sülylyedő, középalföldi depresszióban a feltöltést végző ősi-Maros hordalékanyaga egyensúlyban maradhatott a süllyedés mértékével s normális alföldi rétegsort szolgáltathatott. .Ugyanakkor azonban a gyorsütemű s a pleisztocén-holocénban is továbbtartó, hármaskörösi süllyedés mélyebb vizű tavakat teremtett, agyagos rétegsorral. A depressziók békéscsabai határvonala nagyiában a Fehér-, illetve a Kettős-Körös medrében halad. A hármaskörösközi depresszió, a Iközépalföldihez képest, a pleisztocén-holocénban azonban nem egyetlen, hanem több, egymással párhuzamos vetődési sík mentén süllyedt le egv emelettel mélyebbre, s ennek következtében több, kisebb-nagyobb, s különböző mélységre lezökkent tábla, vagy rög kíséri a fővetődési vonalat. Ilyen tábla alakult ki Békésföldvár. a Murvahelyi- és a Borosgváni-dülő, Békéscsaba város és a Szentbenedeki-dülő területén is. Ez a rétiagyaggal, ártéri üledékekkel fedett terület, mai t. sz. f. magasságával is közbülső lépcsőfok a Nagvmegyeri-nvomás legmagasabb és a Kettős-Körösön túli. legalacsonyabb, legmélyebbre siilyIvedt táblásrög, illetve lépcsőfok között. A terület hidrogeológiája Ismeretes, ho.gv az Alföld óriási kiterjedésű vízgvüjtőmedence, vízhő és vízszegény részekkel. A benne elraktározódott vizek az alföldi fenék repedéshálózatából felfelélöiő mélységi