Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sümeghy József: Békéscsaba vízellátásának kérdése

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 119 vízből, a 'környező hegységek karsztvizéből ós a csapadékvízből táplálkoznak. Az alulról fölfelé gravitáló mélységi víz, az oldalról behatoló karsztvíz és a felülről lefelé tartó csapadékvíz főütőerei az említett rögök, táblák érintkezési lapjai, élő törésvonalai. így van ez Békéscsabán is, ahol ugyancsak a vázolt földtani felépítés alapja a depressziók hidrogeológiá jának. Az itt kialakult földtani .szerkezet szabja meg a depresszióik vizeinek utánpótlását, elhelyezkedését és mozgását, tehát körforgását, mert a vizek ott is a szerkezeti adottságukhoz igazodnak. Békéscsaba körnvékén hidrogeológiai szempontból — is, két ellentétes medencerész érintkezik egymással: a permeábilis és impermeábilis rétegsorú, középalföldi és a majdnem telies egészében impermeábilis rétegsoré, hármaskörösközi. Utóbbi a Bihar-hegységet szegélyező alföldperemi, pannóniai emeletbeli rétegösszletre támaszkodik, de pannóniai rétegek fekszenek a két depresszió levantei rétegsora alatt is. A mélységi eredetű vizeket nem számítva, a két depreszszió legközelebbi és legtermészetesebb vizgvüitő területe a Bihar-hegység volna, ha annak az Alföld felé irányuló karszt- és csapadékeredetű vizei a hármaskörösközi medencerész impermeábilis tömbje előtt meg nem torpannának. Vizek ebből az irányból ide nem juthatnak, mert még a bihari alföldi peremről kiinduló pannóniai rétegösszlet is. nagy általánossásban, rossz vízvezető. A pannóniai rétegsor Békéscsaba 'altalajában talán leér az Alföld fenekéig is, vagy legalább is megközelíti azt s így, legszerencsésebb esetben. i Bihar begvség felől még csak a nagv mélységekbe leszállott karsztvizekből kerülhetett ide víz, főleg a fenékközeli rétegekben elraktározódva. Víz ide elsősorban, a Maros törmelékkúpjának közvetítésével kerülhet. Ennek pleisztocén és levantei rétegösszlete szállítja az Alföld medencéjébe a legtöbb vizet, mert üledékei a laza, homokos és kavicsos rétegekben gazdagok s azok nagv felületen érintkeznek a fővízgvüjtő Keleti Vö^éphecvsé^fel de felszínén >« nn."v olfpr'edésűek a víznyelő futóhomokok, a löszös homokok és homokos löszök. A Maros törmelékkúpja töltötte fel a levan tiki'inban és a pleisztocénben az ÉK -i szegélyével Békéscsabát is érintő középalföldi medencerészt. Az ősi Maros hordalékanyagának durvább részét azonban törmelékkúp iának főleg a kőzene táián rakto le. míg a kúnszegélyekre, s így a békéscsabai törmelékkúpp-szegélvén is, már **sak a finomabb szemű üledékeket terítette szét. Ez az oka annak, hogv Békéscsabán az ártézi kutakkal átütött rétegsorban aránylag kevés a durvaszemű folvami hordalék, a kavics, a homok, de több az iszapos, aevagos üledék s ennek következménve a permeábilis rétegek vízben gazdagnak egyáltalában nem mondható állapota. A középalföldi medencerészben befelé haladva, a törmelékkúp csúcsrészében még durva kavics Békéscsaba altalajában már a legszerencsésebb esetben aorób'bszemü homok, a ni elvben a víz mozgása is fokozatosan lassul, s ugyanakkor mennyisége is csökken, a vízutánpótlás romlik. Amíg azonban az ősi-Maros törmelékkúpjának levantei és pleisztocén rétegsorában a Békéscsabáig lejutott vizeik, a törmelékkúp lejtőjét követve, ÉNv-felé egészen az Ér-Berettyó-Kőrös mélyárkáig haladhatnak, addig K-felé már nem. mert abban azokat a hármaskörösközi medencei-ész impermeábilis falú rétegsora megakadályozza. Ugvanez az eset áll fenn a depressziók határvonalában kialakult vetődés mentén felszálló mélységi vizeknél is, mert ezek is csak a Ny-i medencerész homokos rétegeinek vizeit szaporítják. míg a keletiét nem. Nyerhet méff vizeket a középalföldi medencerész a vele É-felől érintkező északalföldi pannóniai magas tábla felől is, elsősorban ennek pleisztocén rétegsorából. de ezek mennyisége — valószínű — elenyésző a Maros törmelékkúpjához képest. Vízszerző területként eszerint csak a középalföldi medencerész rétegsora jöhet tekintetbe, ami a .gyakorlatban azt jelenti, hogv ebből a célból csak a KettősKörös balpartjától Nv-ra elterülő terület jelölhető ki. Vízbeszerzési lehetőségek Békéscsabán Ezekután már azt a kérdést is felvethetiük, hol is milyen mélységekben, szintekben raktározódén fel annvi víz Békéscsaba és közvetlen környéke altalajában, amelyre az egész város, sőt a fejlődő várost ellátó vízmű szükségletét alapozhatnánk, s állandóbb jellegű mennyiségével azt biztosíthatnánk ? Ha nem is a mai. kirabolt és tönkretett, de az ősi érintetlen állapotát csak némileg is megőrzött ártézi vizes szintekkel számíthatnánk Békéscsaba altalaiában. gondolkodás nélkül javasolnám az ártézikút vizes vízbeszerzési módot. Erről azonban ma már szó sem lehet. A Magyar Állami Földtani Intézet Vízügyi oszt

ályának irattárában kb. 450 békéscsabai ártézi- és mélyfura tű kút adatai ismertek. A nyilvántartott kutak ma kevés kivétellel negatívus ártézi, vagyis szivattyús kutak, holott eredetileg tekintélyes részük volt pozitívus, vagyis túlfolyó vizű. Ennek okát nagy számuk azonnal elárulia. de az a körülmény is. hogv legtöbb fii k ásott kútba van belefúrva, kivitelezésük primitív, hiányosan megépített. A békéscsabai nyilvántartott eredetileg pozitívus, 35 ártézi kutat a: 112, 120. T30, 150, 170. 185, 201, 230. 250. 260. 300. 330. 380. 395. 420: 430. 450, 4fi0, és az: 550, 560 m mélységben húzódó vízvezető rétegekre telepítették. Vízhozamuk roppant kicsi, mert az, átlag 0.3—60 l'p között mozog. Legtöbb vizet. 445 l^p-t. a 458.86 m mélv, MÁV vasúti állomási ártézi kút szolgáltattá, de ez is 1908, vagyis létesítése óta, erősen elapadt. A rossz kiképzés, a szakszerűség hiánya, a csőminőség alkalmatlansága, a vízpazarlás stb mind hozzájárult a békéscsabai pozitívus ártézi kutak gyenge teljesítményéhez. A mélvfúratú (Northon-redszerű) kutakka

1. Békéscsabán és külső területén, a_20 m-től 120 m mélységig található, összes vízvezető rétegeket megnyitották. A mintegv 400 db. kút mind ezeknek a vizét használja, de a 120—170 és 190—200