Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Aujeszky László: A Balaton hidroklimatikus különlegességei

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 77 be a tónak az egész víztömegébe. A Balaton tehát könnyen melegszik fel, a tavasz folyamán könynyen köszöntenek be a kellemes vízhőfokok, és — ami talán még előnyösebb! — a meleg hónapokban fellépő átvonuló időváltozások alkalmával azt tapasztaljuk, hogy azonnal az időnek megjavulása után a víznek a hőfoka is felszökik. Ugyanezen okok miialt azonban a Balaton könnyen is hűl le. ősszel, még szép időben is, az éjszakák hosszabbodása következtében a vízhőfokok sebesen csökkennek. Ez "a folyamat a tél elején a Balaton időelőtti befagyását idézi elő és sok esztendőben igen hosszú évadot biztosít a jégsportoknak. Ugyanaz a tó, amely májustól augusztusig vizének a meleg voltával tűnik ki, télen különösen kedvező és huzamosan fennálló jégviszonyokkal kecsegtet. Ez egy újabb igen kedvező éghajlati adottság, de ennek a kiaknázásához még sok mindent kellene megtennünk! A Balaton hidroklímájának egyik igen becses vonása, hogy a meleg félév folyamán a tó igen könnyen jön hullámzásba, igen élénk hullámjátéka van, éspedig nem kell valami különösen heves szél ahhoz, hogy a hullámjáték a Balatonon meginduljon. Hogy egy víztömeg könnyen hullámzik-e, vagy nem, az a víznek egy fontos fizikai tulajdonságán múlik, a viszkozitáson (belső súrlódáson). Ha a vizet felmelegítjük, a viszkozitása lényegesen csökken, vagyis a víz mozgékonyabbá válik. Az alpi tavak hideg vizének megmozgatásához nagy szél szükséges. A Balaton meleg víztömegei azonban könnyen hullámzanak még egészen gyenge széltől is, ós csak az éved végén, az őszi lehűlés folyamán vesztlik el ezt a tulajdonságukat. Nem az ón feladatom, ihogy kifejtsem, mit jelent a Balaton üdítő és gyógyító hatása szempontjából, hogy itt meleg víztömegek gyenge szélben is élénken hullámzanak. A Balaton olyasmit tud nyújtani, amit a tengeri fürdőkben legfeljebb csak a Földközi tengeren, vagy a meleg égöv vizein lehet megtalálni. A Balatonvidék szélviszonyalival nem foglalkozhatom behatóbban, csupán a ikét legfontosabb jellemvonásukat említem meg. Az egyik abban áll, hogy a Balatonon valamivel élénkebb a légmozgás, mint a Dunántúl más vidékein, amelyeknek általában szélben szegényebb éghajlatuk van. A másik jellemző vonás pedig az, hogy a Balatonnak még mindig sokkal kevósbfoé szeles az éghajlata, mint amilyent a külföldi nagy vizek felett találunk. A Balatonvidék szélklímája ugyanis abban különbözik a szomszédos vidékekétől, hogy sok olyan napon, amelyen a szomszédságban szélcsend van, a Balaton felett gyenge vagy közepes élénkségű légmozgás szokott fennállni. Ezzel szemben azonban a nagy szélviharok száma az év folyamán viszonylag kevesebb a Balaton felett, és igen cseikélynek bizonyult Nyugateurópához képest, ahol a nagy és pusztító szelek szinte hetenként követiik egymást. Azt kell tehát mondanunk, hogy a Balaton éghajlata élénk légmozgású, azonban nem viharos jellegű. Néhány szóval még a Balaton sugárzási éghajlatával kell foglalkoznom. A Balaton vizének sekély volta ebből a szempontból azt jelenti, hogy az 1800 millió tonnányi víztömeg úgyszólván a maga teljes egészében bőséges fényellátást kap nem csaik a közvetlen napsütésből, hanem még a felhős napoknak a közvetett égfényéből is, ami a vízi élőlények fénykedvelő alakjai szempontjából sokkal tágasabb kihasználható volument jelent, mint amit a mélyvíz ű tavakban találunk meg. Kint a vízfeletti levegőben viszont a felszínnek az a fontos hatása lép fel, hogy a beeső sugárzásinak egy bizonyos százalékát visszatükrözi. Csendes víz felett és magas napállás idején az így kapott fény többlet nem esik latba, de hullámzó víz felett és alacsony napállásnál 40%-kal is megnövelheti a besugárzást. Ez anynyit jelent, hogy estefelé (vagy őszi és tavaszi napokon még napközben is), igen jelentékeny sugárzástöbbletet élvezünk a víz közelében. A bioklimatológiában az élénk hőváltozásokat hozó, élénk légmozgású és sugárzásokban bővelkedő éghajlatot ingerklímának nevezik. A Balaton éghajlata ennek a klímafajtának igen szép példáját képviseli, amelyben a fürdőző még a hullámzó víztömegek különlegesen nagy ingerhatásának is alá van vetve. Valószínűleg ebiben áll a Balaton ihidroklímájánalk egyik legfontosabb és legbecsesebb különlegessége.