Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - Finály Lajos: A természetes vizek öntizstulásával kapcsolatos eredmények alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban
Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 77 szűkölködő Angliában, mint pl. a Szovjetunióban, ahol ez a kérdés ma még inkább csak tudományos érdekességű. ötéves tervünk számos meglevő település vízzel való ellátását és csatornázását, továbbá számos új település létesítését, vízzel és csatornázással való ellátással együtt irányozza elő. Ez mind fokozni fogja élővizdink igénybevételét, ezzel együtt pedig arra kényszerít, hogy fokozottan őrködjünk élővizeink állapota fölött. Ehhez az első lépés élővizeink állapotának megismerése, terheltségük megállapítása s ezzel együtt a bevezetendő különféle szennyvizek tisztasági fokának megszabása, vagyis országos élővíz-kataszter készítése. Erre vonatkozólag határozati javaslatot kívánok előterjeszteni. Élővizeink egyike-másika főleg ipari szennyeződés következtében máris teljesen alkalmatlan üdülési célokra, íhalteny'észtésre, hogy ivóvízről ne is beszéljünk. Úgylátszik legfőbb ideje, hogy megállapíttassanak azok a kémiai, biológiai és bakteriológiai feltételek, amelyeknek bizonyos célú használat esetén az élővíznek meg kell felelnie. Kategóriákat kell felállítani és a vizeket ezekbe kell besorolni, azzal, hogy az illető víznek a vízhasználatok és szennyvízbevezetések szaporodása esetén sem-szabad alsóbb kategóriába kerülnie. Ha pl. valamely folyó ipari hűtővíz ellátásra alkalmas Vizek kategóriájába soroltatott, nem szabad bekövetkeznie, hogy később erre a célra már csupán vegyi kezelés után legyen alkalmas. Vagy pl. fürdésre alkalmasnak kijelölt víznek nem szabad később legfeljebb csónakázásra, horgászásra alkalmassá válnia. Ezzel kapcsolatban szintén határozati javaslatot kívánok előterjeszteni. Ugyancsak határozati javaslatot kívánok előterjeszteni a vízjogi törvény amúgvis időszerű újraalkotásával kapcsolatban arra, hogy az emberű vagy ipari települések növekedése és szaporodása révén növekvő szennyvízteher minőségrontó hatásának megelőzése céljából a már kiadott vízjogi engedélyekben előírt szennyvíztisztítási mérték bármikor szigorítható s a vízhasználó az ennek megfelelő átalakításra ill. kiegészítésre kötelezhető legyen még akkor is, ha derítőtelepe az eredeti feltétel szerint kielégítően működiik. Ez így igazságos és helyes, mert a régebbi vízhasználók eddig úgyis élvezték a teherbíróbb befogadó előnyeit, amitől a később jelentkező vízhasználók már úgyis el vannak ütve, egyenlőképen viseljék tehát a fokozott szennyvíztisztítási igények terheit. Ipari üzemekből származó szennyvizek szenynvező erejét lakós-egyenértékükkel szokás kifejezni. Ez azonban nem elég jó jellemzés, mert egyéb tulajdonságai lévén az ipari víz mégsem tekinlhető helyettesífhetőnek az egyenértékű lakosságszám utáni házi szennyvízzel. Tudjuk* hogy bizonyos ipari szennyvizek egymással vagy házi szennyvizekkel való keveredése alkalmával közömbösítési, csapadékképződési stb. jelenségek lépnek fel. Általában megfigyelhető, hogy ha több különböző ipari és városi szennyvíz tisztíthatóságát külön-külön vizsgáljuk ill. tisztításukat egymástól elkülönítve végezzük, kedvezőtlenebb eredményre jutunk, mintha azokat előbb összekeverjük és a keveréket tisztítjuk. A közös tisztítás a legtöbb esetben nemcsak: eredményesebb, hanem gazdaságosabb is. Törvényes módot kell biztosítani arra, hogy a közös tisztításra, ha ez közérdekből indokolt, a különböző érdekeltek rászoríthatok legyenek. Ezt célozza az erre vonatkozólag előterjesztendő határozati javaslat. Erről a helyről nyomatékosan figyelmeztetnünk kell azonban az ipart, hogy a sok bajt és költséget okozó szennyvizek elleni küzdelmet már magában a gyártási folyamatokban, azok célszerű alakításával, módosításával, üzembentartásával kell elkezdeni s nem szabad mindent az utólagos szennyvíztisztításra bízni. Itt Hévizén a szennyvizek elvezetése és tliszlítása körül tanulságos jelenségek ismerhetők meg. Míg a község 1929-ben, kormánytámogatással, vízmüvét messze megelőzően megépítette szennyvíz-csatornahálózatát és az akkori viszonyok között hazánk legmodernebb biológiai szennyvíztisztító berendezését., addig a fürdőtelep mostohagyermek maradt, sem tulajdonosa, sem bérlője nem volt hajlandó a közérdekű áldozatra s szennyvízelvezetése még ma is el nem fogadható módon történik. Itt is jelzem azonban, ibogy ina a községi derítő sem végez eredményes munkát, biológiailag nincs bedolgoztatva s így a szennyvíz nem kellően derítve hagyja el azt és ömlik az Ó-berek csatornába, amelyben ennek következtében az erősen terhelt élővíz öntisztulási folyamatának igen tanulságos és érdekes példáját fogjuk látni.* * Az előadás után kialakult élénk vita anyagát a jegyzőkönyv tartalmazza. A sok gondolatot felvető vita azonban ezzel nem zárult te. Az idő rövidsége miatt az elnök a Kongresszus hozzájárulását kérte, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a vitát egy Budapesten rendezendő vitaülésen folytathassák. Ennek anyagát következő számunkban közöljük. (Szcrk.)