Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról
Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1—2 sz. 67 Szalay Mihály: A most lefolytatott vizsgálatok alkalmával igen szomorú képet találtak a Iviisbalatonon, csak pár centiméteres víz volt és csak pár iszapot tűrő halacska élt benne. Az eliszaposodás a nagy Balatont is veszélyezteti a Keszthelyi öbölnél! és mindent meg kell tenni, hogy legalább a Balatont megmentsük. Németh Endre: Végleges orvoslás a Zala vízgyűjtőterületének rendezése lenne, ez hosszú időt igényel. Az elhordott hordalék más területek rendezéséhez felhasználható lenne. Dr. Erős Pál: A Kisbalatont külföldön is ismerik madárvilágáról és jelentős cél ezt a jövő részére megmenteni. Az Erdészeti Tudományos Intézetben megalakult a Vadgazdasági Tanulmányi Osztály, a iKíisbalaton madárvilágának ügye is idetartozik. Megtesznek minden lehetőt azért, hogy a nádaratást úgy korlátozzák, hogy a madarakat fészkelési idejükben ne zavarják. Szilágyi Gyula: Felhívja a figyelmet a Zala folyóra. Fekete György: A keszthelyi öböl feliszapolódása akadályozza a hajós és vitorlás kulturát. A móló egyike a legrégebbieknek és teljes egészében ki fog kapcsolódni a balatoni hajózásból. Dr. Sümeghy József: Javaslatot tesz a keszthelyi öböl feliszapolódásának megakadályozására. A feltöltött Ivisbalatontól nyugatra, ahhoz egészen közel, északdéli irányban kétféle depreszszió fűződik. Ezeket legfelül tőzegréteg tölti ki. Bennük a tőzeg átlagos vastagsága 2—3 méter, de helyenként a 3—4 métert is eléri. Ezt és az alatta lévő tőzegsarat és iszapot ki kell termelni és süllyedéses területeken ezekbe kell levezetni a Zalát. Ebbe a Zala belefolyhat és legalábbis néhány 100 év kellene hozzá, hogy hordalékkal feltöltse. A kitermelési terület úgyis elvész a mezőgazdaság részére, viszont az iszappal feltöltve jó termőtalaj lenne. Ezzel a megoldással a keszthelyi öböl iszappal való feltöltődését lis meggátolhatnánk. Dr. Vitális Sándor: A kérdés igen nagyfontosságú. A Szovjetunióban vannak természetvédelmi intézkedések, nálunk is arra kell törekedni, hogy közös erővel és munkával minden értéket megmentsünk. A keszthelyi öböl megmentése érdekében a Kongresszus tegyen meg mindent, mert az súlyponti kérdés. Elnök felkéri dr. Woynárovich Elek tagtársat „A Balaton halgazdálkodását fejlesztő tudományos kutatások az 5 éves tervben" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Entz Béla: A tudományos tervgazdálkodás léhetővé teszi, hogy különálló intézmények összefogva foghassanak hozzá a helyi problémák megoldásához. Gyakorlatilag is folyik a munka. A pontyok ivásának idején zárókerítésekkel akadályozzák meg a halászatot és így a halállomány pusztulását a szomszédos patakokban. Remélhetőleg közeljövőben már javulni fog a Balaton halállománya. 5* Dr. Maucha Rezső: Az a cél, hogy az ötéves terven belül a halállományt 35%-kal növeljék. Ez a halászok életszínvonalának emelését is jelenti. Németh Endre: Külföldön ikrakeltetéssel foglalkoznak és ez eredményekre vezet, ez a módszer talán itt is segíthetne. Dr. Vitális Sándor: Gyakorlati tapasztalat is is bizonyítja, hogy a Balaton halállománya menynyire csökkent, hiszen pár évtizeddel ezelőtt lépten-nyomon hallal kínálták meg az utazót, ma napokig nem jut hozzá. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek a megoldása igen fontos. Elnök felkéri Csajághy Gábor tagtársat „A gyógyiszapok kémiai és fizikai tulajdonságairól" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Schulhof Ödön: Az iszapok kivizsgálása fejlődésen ment keresztül, először csak érzés szerint osztályozták, később primitív összehasonlító módszerekkel (hőmérőzés), ma már részletes és számokkal kimutatott kutatásokat végeznek, melyékben Csajághy Gábor tagtárs jár elől. Az iszap a bőringereken keresztül hat az egész szervezetre, frissíti a vérkeringést és befolyásolja a kóros folyamatokat. Dr. Páter János.- Ha szintetikus úton készítünk el egy gyógyvizet, sóba sincsen olyan hatással, mint az eredeti forrás. A gyógyításra használt iszapokat meg kell vizsgálni, s valószínű, hogy ezen a téren is ki fog derülni, hogy sok jelentős gyógyhatásúnak hirdetett iszap a vizsgálat során hatástalannak fog bizonyulni. A hévízi vízben jelntős mennyiségű réztartalom van, s ennek kis mennyisége is elég biológiai hatás kifejlesztésére. Dr. Berencsi György: Mélyről jövő iszapokban olyan baktériumok találhatók, amelyek különböző kéntartalmú anyagokból gyógyító hatású anyagokat termelnek, amelyek a bőrön keresztül feloldódnak. Meg kellene próbálni a hévízi iszapba ilyen baktériumot beletelepíteni, ezzel emelhetnénk a gyógyliatást. Dr. Frank Miklós: Fürdőkezelés közben a szervezet védekezik a kívülről ható ágensekkel szemben. Savköpeny képződik, amely megakadályozza az anyagok behatolását. A therápiai eljárás a savköpeny semlegesítésére irányul. Most van folyamatban a kérdés kivizsgálása, hogy vájjon az anyagok közül mit vesz fel a szervezet és mit nem. Az egészséges sejtben igen nagy a foszfortartalom. Kóros folyamatnál leadódik a kálium, foszfor és felvevődlik a nátrium és chlorid. A pontos kutatásoknak eddig akadálya volt, most alkalom nyílnék ezeknek a kérdéseknek tanulmányozására is. Dr. Vitális Sándor: Az iszapvizsgálatokkal egyedül Csajághy Gábor foglalkozik komolyan. A hévízi iszap problémáinál is látjuk, hogy menynyire fontos a Kongresszus munkája, ahol minden szakember előadhatja értékes ötleteit és gondolatait.