Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

68 A Balatoni Kongresszus jegyző-könyve Elnök felkéri dr. Berencsi György tagtársat „Vízhasználati szokások a magyar Alföldön" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Páter János: Az artézivizeknek felhasználás nélkül való elfolyása pazarlás. Ezeket háztartási, gazdasági, tűzvédelmi célra fel lehet használni. A vízrezervoárok igen nagy szolgálatot lehetnének. A magyar parasztban nincs meg a kellő tisztaságérzet, fél a hideg víztől, már az iskolában kellene ránevelni a vízhigiénére, mert felnőtt korban ezen változtatni nem lehet. Propagandafüzetekkel is szolgálni kellene ezt a célt, mert a tisztaságérzet hiányának spk káros következménye van. Dr. Fekete Zoltán: A vízgazdálkodás kérdésében a talajtannak is nagy szerepe van. Az artézikulak telepítése nem volt elég rendszeres, sokszor a víz elszökött homokos rétegekbe. A vizeket vízvezetékije kellene elosztani. A talajszerkezet javításával a vízgazdálkodás egyre jobb lesz. Mezővédő erdősávok létesítésével, gyepesítéssel nagy vízszintemelkedést lehet a kutakban elérni, mert a csapadék, hólé könnyebben hatol be a talajba. A Szovjetunióból hozott tapasztalatok sok helyen több •méteres vízszintemelkedésről számolnak be és hazánkban is szép eredményeket értek el. A víztárolás igen fontos volna, az öntözés és tűz elleni védekezés szolgálatába lehetne állítani így a vizeket és a talajvíz mennyisége is emelkednék. Takács Pál: A parasztok víztől való idegenkedése szociális probléma és összefüggésben van az életnívóval, hosszú munkaidővel. Az életszínvonal emelkedése itt feltétlenül segíteni fog, mint ahogyan a bányászoknál már fejlődés mutatkozik ezen a téren. Dr. Mosonyi Emil: A probléma szociális kérdés és éppen ezért mindenkinek kötelessége felvilágosító munkát végezni. Még víz partján lakó parasztok sem fürdenek évekig. A kormányzat figyelmét is fel kell hívni erre a problémára és előterjeszteni a javaslatokat a megfelelő felvilágosító munka elvégzésére. Dr. Schulhof Ödön: Kitér az egésznapos fürdő kérdésére és megállapítja, hogy ezt általánosítani nem lehet, mert esetleg az ízületi fájdalom elmúlik, de a szív beteg lesz tőle és egyes esetekben még halálra is vezethet. Ezen a téren még sok vizsgálatra van szükség, mindenesetre 1—IV2 órás fürdő nem árt, ha előzőleg történt vizsgálat megállapította, hogy a szervezet erre alkalmas. Dr. Vitális Sándor: Az alföldi artézi vízpazarlás és víziszony ellen évtizedek óta küzdünk és reméljük, most végre meghallgatnak bennünket, s terveinket megvalósíthatjuk. A Kongresszus utolsó elhangzott előadása után köszönetet mondok a hallgatóságnak, hogy a hosszú programmot fegyelmezetten végighallgatta. Az előadók olyan problémákat hoztak ide, amelyek az ötéves terv szempontjából életbevágó fontosságúak. Ha a Kongresszusnak meglesz az eredménye és ezeket a kérdéseket megvalósíthat juk, nagy lépéssel fogunk a szocializmus építésében előrehaladni. VII. ülésszak (1950. október 1. délután). Elnök: Dr. Vitális Sándor. Elnök megnyitja az ülésszakot és átadja a szót dr. Mosonyi Emilnek, a Társaság elnökének, aki a következőket mondja: „Igen tisztelt Kongresszus! Az elmúlt 6 ülésszak keretében a hidrológia számos súlyponti kérdésével foglalkoztunk. Bevezetőmben vázoltam, ihogy mi a Kongresszus célja, és mik a Kongresszus feladatai. A jövő megmutatja majd azt, hogy munkánkat hogyan végeztük ól és azt, ami még fontosabb, hogy mik lesznek ennek a Kongresszusnak a további következményei, azt, hogy mik lesznek azok a komoly problémák, tudományos és gyakorlati eredmények, amelyek e Kongresszus tudományos vita-anyagából, az elhangzott előadásokból, az itt hozott határozatokból megszületnek. Igen tisztelt Kongresszus! Mielőtt az ülésszakot bezárnám, szeretném a Kongresszus elé tárni a határozati javaslatokat. Arra kérem a Kongresszust, hogy e tekintetben legyen szíves figyelembe venni elveket, amiket itt elöljáróban feltárok. Fel fogom kérni Kovács György főtitkárt, hogy a határozati javaslatokat olvassa fel. Előrebocsátom. hogy ezek a határozati javaslatok nem foglalják magukban a Kongresszus teljes anyagát, a következő okokból: beláthatják a Tagtársak, hogy ennek az alapos tudományos vitaanyagnak a kiértékelését a vezetőség nem végezhette el a rendelkezésre álló néhány perc és néhány óra alatt, amely a Kongresszus munkaidőszüneteiben eltelt. Nem is volna a munkánk komoly és nem is tarthatnánk igényt arra, hogy mások komolynak tartsák, hogyha most úgy állnánk itt, hogy mindennek az eredményét, resiiméjét most már kellőképpen megfogalmazva idehoznánk. Éppen ezért az egész beérkező anyagot két részre bontottuk. Az egyik az, ahol a javaslatok nem voltak még olyan részletesen megfogalmazva, hogy rögtön határozati javaslat formájába önlhettük volna, vannak, amelyek nem közvetlenül kongresszusi határozati javaslatok, vannak olyanok, aihol bizonyos elgondolások másokkal összeütközésbe kerültek, vannak átfedéses kérdések, amelyeket először ki kell tisztázni, tehát előrebecsájtom azt, hogy minden javaslatot, minden előadást és minden hozzászólást figyelembe fogunk venni és írásban lerögzítjük. Arra kérem a Tagtársak szíves engedelmét, hogy tekintsenek el attól, hogy mindennek a resuméját ma hozzuk. A hozzászólásokat alaposan fel kell dolgozni, hogy abból javaslat szülessen, de a másik részt már hozzuk. Ezeknek a javaslatoknak a megfogalmazása sem történt meg olyan módon, ahogyan akartuk, egy tömör és vázlatos összeállítása az anyagnak. Jövő felada-