Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

66 A Balatoni Kongresszus jegyző-könyve Dr. Mosonyi Emi] elnök felkéri dr. Schulhof Ödön tagtársat, hogy az elnökséget vegye át. Dr. Schulhof Ödön átveszi az ülésszak elnökségét és felkéri dr. Dobrossy Béla kartársat „Hévíz és környékének vízügyi problémái" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Maurer Gyula: Véleménye szerint a hévízi tó két lefolyója közül az északiit el kellene zárni és csak a déli lefolyót nyitvahagyni, hogy az egész tó kapjon utánpótlást. Külvizek ellen szükség van egy övárokra az egész tó körül, hogy a a víz lehűlését megakadályozzuk. A déli túlfolyó vízrendszerben elavult a zsilip. A kotrások elvégzésére fel kell hívni az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt. Rendszeres szabályozó zsilipet kell építeni. A szükséges intézkedések megtétele után nem lesz ok aggodalomra. Nyéki Jenő: Hévíz gyógyfürdő vízügyi problémái szorosan kapcsolatosak a Növénynemesítő Intézet vízügyi problémáival. A hévízi csatorna nem alkalmas a víztömegek elvezetésére és így az óberek csatornába torkollik be az őszi és tavaszi vízbőség idjében. Ezért fontos a csatorna évről-évre való kotrása és az liszap szabad lefolyásának biztosítása. Felkéri a Kongresszust, hogv ebben az ügyben határozati javaslattal forduljon a Kormányzat felé. Finály Lajos: Kérdést tesz fel az iszap menynyiségére vonatkozólag, s kéri annak tisztázását, hogy ez pótolhatatlan veszteséget jelent-e. Rámutat arra, hogy Hévízfürdő jelenlegi szennyvízelvezetése sem felel meg a követelményeknek. Oroszlány István: A tőzeges talajok telkesítésével kapcsolatban az Öntözés és Talajjavítási Kutató Intézet munkatervébe tartozik a tőzeges talajok vízgazdálkodási kérdéseinek vizsgálata is. Hévízen a kísérletek eredményes lebonyolítása úgy hajtható végre, ha a Hévízvölgy vízrendezése megoldást nyer. Szükséges Hévíz-tó vizének a magasvezetésü Hévíz-mederben való levezetése, a külvizek a Gyöngyösbe folyjanak le, s a belvizek levezetésére szolgáló Óberek-csatorna nicntesíttessék. Ez pénzügyi kérdés és javasolja, hogy a Kongresszus hozzon határozatot a vízrendszer szabályozásának szükségességéről és forduljon a végrehajtás érdekében az illetékes szervekhez. Dr. Berencsi György: Rommel svéd profeszszor elméleteire hivatkozva javasolja, hogy létesítsünk egy úszó laboratóriumot a tavon. Fehér Miklós: A tó keresztmetszetével foglalkozva felmerült a kérdés, hogy az elkészített vasbeton medence a téli időszakra is használhatóvá tehesse a tó vizét. Ez szivattyús berendezéssel nyáron is jól működött volna. Dr. Bajai Imre: Mint hévízi orvos hangoztatja, hogy a probléma egész Magyarországé, mert Hévízen eddig már 18 000 beteget gyógyítottak meg. Dr. Schulhof Ödön: A hévízi tó fenekét borító iszap 1916-ban még sokkal magasabban állott. A most működő íefolyócsatorna miatt veszett el az iszap egy része. Ha a levezetés két oldalon működnék, nem volna olyan nagy az áramlási sebesség, hogy az iszapot magával vinné. Dr. Berencsi György: A part törmelékes volta nem teszi lehetővé a tóban való fürdést. Előadó válaszol az elhangzott kérdésekre. Elnök felkéri dr. Frank Miklós kartársat „Magyarország ásványvizei" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Berencsi György: A gyógyvizek alkalmazása többszáz évre, a tudományos balneológia! kutatások csak néhány évtizedre vezethetők viszsza, a kutatások folytatása rendkívül fontos, mert a gyógyvizek gyógyszerként állnak rendelkezésre. Dr. Sarló Károly: Az ásványvizek vizsgálatára feltétlenül szükség van és ezek ma már orvosi laboratóriumokban, rendszeresen folynak. Dr. Tanay Jenő: Az ásványvizekkel ma már csodálatos gyógyhatások érhetők el. Hazai gyógyvizeinket nem becsüljük meg eléggé, még ma is forgalomban van pl. a karlsbadi víz, holott nálunk jóval töményebb gyógyvizeket találni. Nagy valutamegtakarítást jelentene, ha megbecsülnénk gyógyvizeinket és külföld felé is értékesítenénk. Dr. Papp Szilárd: Az ásvány- ós gyógyvizek vizsgálata az OKI-nál is rendszeresen folyik. Előadó válaszol a hozzászólásokra. Elnök megköszöni az értékes előadásokat és hozzászólásokat és az ülésszakot bezárja. VI. ülésszak (1950. október 1. délelőtt.) Elnök: Dr. Vitális Sándor. Elnök bejelenti, hogy dr. Vargha Lajos és dr. Woynárovich Elek előző napra meghirdetett előadásait ezen az ülésszakon tartják meg, Felkéri dr. Vargha Lajos tagtársat „A haldokió Kísbalaton" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Sebestyén Olga: A mai kutatóké a felelősség, hogy a Kisbalatonról, annak növény- és madárvilágáról összefoglaló tanulmányt készítsenek, mert a múltban nagy mulasztás történt ezen a téren. Ifj. dr. Szabó Zoltán: A Madártani Intézet jelentése szerint a Kísbalaton madárvilága csökken és meg kellene vizsgálni, hogy a nád kiterjedése milyen befolyással van a madáréletre. Javaslatban kellene a szempontokat összefoglalni arra vonatkozólag, hogy a (Kishalatonon hogyan segíthetünk. Dr. Woynárovich Elek: A Kisbalaton állapota sem halgazdasági, sem nádgazdasági, sem füves legelő szempontjából nem kielégítő. Arra sem lehet számítani, hogy kellő mértékben feltöltődne és így ott majd földmívelés lesz lehetséges. A tőzegkitermelés is szempont és ezek a különböző és egymással! ellenkező érdekek okozzák a sok huzavonát, hogy nincs meg az egységes célkitűzés.