Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1—2 sz. oekológiába vonuljon be a kísérlet is, mert csak így lehet elérni azt a célt, amit maguk elé tűztek. Dr. Török Piroska: A copepodákon végzett kísérleteim alkalmával szintén tapasztaltam a környezet és a plankton alakulása közötti szoros okozati összefüggést. A miliő ismerete nélkül a quantitatív eredmények nem volnának értékelhetők. Az ivóvizek biológiai vizsgálatánál a környezet és élővilág összefüggésének vizsgálatával kiderített eredmények jól használhatók. Ez olyan alap, amelyre építhetünk és a lehetőség szerint tovább kell fejleszteni. — Az ivóvízben lévő állatvilág tagjainak eredete szempontjából való kiértékelése általános, segítséget nyújt esetleges szennyeződés megállapítására. Az eredet szempontjából való kiértékeléssel párhuzamosan el kell dönteni azt is, hogy az ivóvizekben talált összes szervezetek közegészségügyi szempontból miilyen értékűek. E tekintetben az illető szervezetnek a víz szennyeződésével szemben való oekológiai igényére kell támaszkodnunk. így osztályozzuk azokat a saprobionta rendszer kategóriája szerint. — Sebestyén Olga előadásában balatoni kutatásokra megjelölt szempontok általános limnológiai vonatkozásban is irányadók és a kutatásoknak általa megjelölt együk célja, hogy az eredmények a gyakorlat céljára értékesíthetők legyenek, éppen a közegészségügyi vizsgálatok kiértékelésében nyilvánul meg. Dr. Erős Pál: Az életközeg szempontjából káros volna bizonyos dolgokat, pl. hínárokat, stb. kiirtani a tavakból, mert ezek szerves részei az egész életközegnek és ezeknek nagy hatásuk van. Tógazdasági gyakorlatból tudjuk, hogy az életközeg az emberi beavatkozásra kilendül az egyensúlyból. Elnök felkéri dr. Entz Béla kartársat ,,A Balaton kémiai vizsgálata gyakorlati biológiai szempontok figyelembevételével" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Jaczó Imre: Dr. Sebestyén Olga előadásából láthatjuk, hogy milyen nagy hatással vannak a víz szerkezetére az élőszervezetek. Előadó egyidőben különböző biotropokban vett vízmintákat hasonlít össze és nem egy elemzés alapján indult el. Mintegy keresztszelvényszerűen ábrázolta és mutatta be az egész Balatonnak a kémiai viszonyait és ennek nagyon nagy gyakorlati jelentősége van. Dr. Woynárovich Elek kezdeményezésére egy rákfajtát, a JAmnomysist fogják betelepíteni a Balatonba, a telepítés helyére vonatkozó vizsgálatok most folynak. Salamin Pál: A külföldi tudósok elismeréssel nyilatkoznak a magyar limnológusokról és többen — így a szovjet Verescsagin, francia profeszszorok— használják az eredményeiket. Felveti egy olyan szintézis készítésének gondolatát, amit gyakorlati úton hasznosítani lehet és amelyből kfisebb összesítések vonhatók le. (A jellemzők változásának ábrázolása, nyári és téli évszakos változások.) Ezt a gyakorlati szakemberek igen jól használhatnák. 5 65 Dr. Woynárovich Elek: Javasolja, hogy szervezzen a Tihanyi Biológiai Intézet egy munkaközösséget, amely nemcsak a tihanyi félsziget körül vizsgálná a felvetett problémákat, hanem az egész Balatonra kiterjedően. Nagyon kívánatos volna, ha ez a munka mielőbb megindulna. Dr. Papp Szilárd: Kérdést intéz az előadóihoz arra vonatkozólag, hogy a szénsav meghatározása a vízminták esetében milyen eljárással történik. A szabad szénsav meghatározása igen nagy gond volt klis mennyiségben. Előadó válaszában kijelenti, hogy szabad szénsavat a Maucha-féle félmikro eljárással észleltek. Nyilt vízben és a Balaton többi részén nem tudtak szabad szénsavat kimutatni. Az elhangzott előadások és hozzászólások után a Kongresszus tagjai számára színes képeket és filmet vetített a rendezőség a Balaton életéről és Héviz fürdőről. V. ülésszak (1950. október 1. délelőtt.) Elnök: Dr. Mosonyi Emil, dr. Sclwllwf Ödön. Dr. Mosonyi Emil elnök felkéri dr. Schulhof Ödön tagtársat „A magyar gyógyfürdők problémái az 5 éves tervben" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Kiss Tibor.- Megállapítja, hogy igen sok gyógyforrásunk, viszont igen kevés gyógyfürdőnk van. Meglévő gyógyfürdőink nem egészen alkalmasak arra, hogy a széles rétegek számára minden tekintetben megfelelőek legyenek. Szükség volna gyógyfürdők építésére szerény keretek között, hogy minél több létesüljön. Elsősorban nem luxusfürdőkre, hanem népfürdőkre van szükség. Széleskörű propagandát kell kifejtenj a típustervek alkalmazása érdekében az Építésügyi Minisztérium felé. Felajánlja műszaki építési munkáját a cél érdekében a tanszéki munkabizottságokkal együtt. I)r. Ilorusitzky Ferenc: Felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban munkástelepülési területen szükségesek a népfürdők. Dr. Bauer Jenő: A fürdőfejlesztés nemcsak egészségügyi, hanem nemzetgazdasági probléma is. Fontos volna annak a vizsgálata, melyek azok a gyógyszerek, amelyeket gyógyvizekkel helyettesíthetünk, milyen módon lehetne kiegészíteni fürdőéletünket a velünk szomszédos államokkal való betegcsere folytán, ami baráti együttműködést jelentene. A Budapesti Városrendészeti Intézetnél kellene az érintkezést felvenni, hogy a tervek kidolgozását a gyógyvízbizottságokkal karöltve valósítsa meg. Kontúr György: Felhívja a figyelmet a Miskolc környékén lévő Mezőkövesdre, ahol 5—6 éves gyógyfürdő van kopár területen. Dr. Mosonyi Emil: Kifejti, hogy a gyógyvíz kérdése súlyponti kérdés, melyre kormányzatunk nagy gondot fordít, mert a demokrácia számára „legfőbb érték az ember."