Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 61 kében kölcsönös betekintést nyerjenek a problémába és hogy ezt a tudományágat, amelyben tulajdonképpen a hidromechanika terén két tudományág fejlődött ki, egybehangolják. Ha egymás problémáit tudományos vonalon jobban megismernék, ez fontos haladást jelentene. Hivatkozik Alievi és Venkovszky elméletii úton való vizsgálataira. Kovács György: Kiemeli az előadásból a hidromechanika történelmi fejlődését. A megkövült állapot, amire előadó utalt, eredményezte azt, hogy az elméleti hidromechanika elvált a gyakorlati hidraulikától. Az újabb fejlődési irány hozta azt, hogy olyan elméletileg megalapozott, tehát az elméleti hidromechanika hasznosításával kidolgozott számításii eljárásokat nyújtsanak, amelyek a gyakorlati számítások céljára is alkalmasak. Elnök megköszöni az előadást és hozzászólásokat, majd felkéri Szilágyi Gyula tagtársat „A matematikai statisztika szerepe a hidrológiai kutatásban" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Bogárdi János: Vízgazdálkodásunkkal szemben támasztott növekvő követelmények természetesen a műszaki vonalnál is jobb és eredményesebb, vagyis gazdaságosabb megoldást kívánnak. Ötéves tervünkkel már ténylegesen beléptünk a vízhasznosítás korszakába. Mindez a hidrológiai adatszolgáltatások jelentőségét nagymértékben növeli. Az előadást két megjegyzéssel egészíti ki. 1. A matematikai statisztikai módszerek alkalmazása mellett a minőségi elemzés egyenesen elengedhetetlen. 2. A „Hidrológiai statisztika" című tárgynak a műegyetemi oktatás keretébe való beillesztését a műegyetemi oktatási reform egyik legsikerültebb pontjának tartja. Dr. Berencsi György: Az orvostudományi kutatásokba a matematikai statisztika használatát 15 év óta vezették be és ezt a korszerű természettudomány semmi vonalon sem fogja tudni nélkülözni. Dr. Horusitzky Ferenc: Részletes kutatásoknál a folyó és karsztvíz ingadozása, a Duna vízállása, csapadékállomásoknak kiértékelése igen fontos lesz a jövőben. Ezt ihosszú évekre visszamenőleg nélkülöztük. Dr. Mosonyi Emil: Az előadás és hozzászólások kidomborították, hogy a matematikai statisztikának milyen fontos szerepe van és ezzel a kérdéssel foglalkozni igen ajánlatos. Elnök megköszöni az értékes előadásokat és hozzászólásokat és az ülésszakot bezárja. \ II. ülésszak (Szeptember 30. délelőtt) Elnök: Dr. Szalpi Tibor. Elnök megnyitja az ülésszakot és felkéri Dr. Vitális Sándor kartársat „A hidrogeológiai kutatás időszerű feladatai" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Szalay Miklós: Felteszi a kérdést, hogy a vizsgálatok kiterjednek-e a talaj felszínére is. Igen fontos lenne Magyarország részletes talajtérképének elkészítése. Dr. Szalai Tibor: A talajtani vizsgálatok nem a Földtani "Intézet keretében történnek. Nagyvonalakban már meg is történt az országban az agrogeológiai, talajtani felvételezés. Az ország ivóvízellátásával kapcsolatban hatalmas feladatok állnak a Társaság előtt. A Földtani Intézet nagyszerű terve: egységes képet adni az ország egész hidrogeológiai képéről. Ezzel kapcsolatban történnek az alföldi fúrások is. Dr. Berencsi György: A Szovjetunióban az orvostudomány a miliőpatológia alapján áll. Az új alapelmélet szerint az ember betegsége, vagy egészsége döntő mértékben függ a környezet tényezőitől. Ehhez a környezetihez tartoznak a földtani adottságok is. Ha a hidrogeológiai térkép elkészül, lehetőségeik nyílnak újabb kulatások számára. Kialakulóban van a geopathológia és hidropathológia és ezek az új elméletnek egészen új perspektívát fognak adni. Elnök felkéri Dr. Jakucs László tagtársat „A hidrogeológiai kutatás új irányai a Szovjetunióban" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Venkovits István: Igen eredményes a szovjet módszer, ahol a munkát csoportok, expedíciók végzik és ezek tagjali rövid idő alatt nagy területen tudnak jó munkát végezni. Igen fontos volna az is, hogy tudásunkat, tapasztalatainkat féltékenység nélkül adjuk át társainknak. A munkia nálunk is új utakon indult meg. A Földtani Intézet földalatti karsztkutatásokat, vízliozamméréseket, hidrogeológiai vizsgálatokat, térképezéseket végez az ipari súlyponti vidékeken. A medencealakulatok vizsgálatára nagyszabású felvételek történnek. A Hidrológiai Közlönyben komoly értékű cikkek jelennek meg a vizek kémiai összetételéről, a barlangkutatás eredményeiről. Jelentékeny segítséget nyújt a kutatónak a néppel való kapcsolata is. Á nép tudásának fejlesztésére rádlióelőadásokat kellene tartanunk. A munkacsoportokkal történő vizsgálatokat már tervbevette a Földtani Intézet, s az csupán a szakemberhiány miatt nem valósulhatott meg. Ezt a munkamódszert továbbra is szorgalmazni kellene. Szabó Pál Zoltán. A nyár folyamán történt vizsgálatok alkalm ával személyesen győződtem meg a szovjet módszer eredményességéről. Elméleti alapokon megindulva, sikerült egy barlangot feltárni. Dr. Ilorusitzky Ferenc: A Földtani Intézet által végzett munkák még nagy eredményeket fognak hoznii. Javasolom a hidrológiai megfigyelések szabványszerüségét. Az egyes szintek felnyomódási nívóját szint szerint kellene megvizsgálni, szabványosítani kell a vízszolgáltatóképesség grafikus ábrázolását is. A kémiai viszonyok feltüntetése az öntözés és egyes iparágak szempontjából fontos volna, ezért arra lis módot kellene találni.