Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

62 A Balatoni Kongresszus jegyző-könyve Dr. Aujeszky László: A szovjet népi vizsgálatok említése igen érdekes és tanulságos. A harmatvízképződésnél a gőz mozgását a talajklíma is befolyásolja, mert minden talajnak jellegzetes éghajlata van. Ha a vízgőz mozgási lehetőségei a talajklíma miatt gyengék, esetleg azt következtethetnők, hogy a talajvíz mélyen van. Dr. Szálai Tibor: Igen jó a szovjet módszer, ahol geológus, hidrológus ós más szakember egy csoportban vizsgálja a problémákat. Nálunk ez a módszer csak a munkaerő kérdésének függvénye, pedig úgy jobb és pontosabb eredményekhez jutnánk. Kétségtelen a kémiai vizsgálat jelentősége is. Elnök felkéri dr. Sümeghy József tagtársat ..Az alföldi vízkutatás" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Vitális Sándor.- Meg ke'l szüntetni a vízpazarlásokat és az itt elhangzott értékes javaslatokat megfelelő helyre felterjeszteni. A geológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy még igen sok rejtett vízkincsünk van, s ezeikiet fel kell tárni. Javaslatot terjesztünk a Kongresszus elé, hogv a legszigorúbb kivizsgálásokat követelje. Fehér Miklós.- Megemlíti Tiszakürt forrásának kérdését, ahol igen mélyen, magas hőfokon van a forrás és sok sót tartalmaz, úgyhogy feltörés esetén az egész környéket terméketlenné tette volna, minthogy igen nagy energiájú, 250—300 lóerős. Egyben hangoztatja, hogy túlzott reményeket nem szabad támasztani. Dr. Szabd Tibor: Igen fontos volna a különböző szintek vízmegállapítása, sok vizsgálatnál ugyanis kiderülne, hogy tulajdonképpen nem tartalékról van szól, hanem a víz pl. egy folyamból származik. Az előadóval gyakorlati vonatkozású kérdésekben egyetért. Elnök felkéri Finály Lajos tagtársat „A természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos eredmények alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Jaczó Imre: A szennyvízkérdés a halászat szempontjából is igen nagyjelentőségű, mert ahol a víz túlságosan szennyezett, a halállomány kipusztul, így pl. a Pécs környékén lévő tógazdaságban. Meg kell őrizni az élővizek tisztaságát. Sok szennyvíztisztító telepünk van, de nem vizsgálták azokat felül és lehetséges, hogy sok helyen túlméretezettek. A szennyvíztisztítótelepek felülvizsgálatával nagy önköltségcsökkentést érhetnénk el. Dr. Lessenyei József: Határozati javaslatként ajánlom a folyótisztasági kataszter megállapítását és összeállítását. Ezt a felvételt minél előbb meg kell csinálni, mert egyes vizsgálatokból kiderült, hogy némely gyárnál máris jóval nagyobb a szennyeződés a megengedett határnál. Ifj. Dr. Szabó Zoltán: A szenny vízbizottságot októberben ülésre kellene összehívni a különböző problémák kitárgvalására. Szabni Mihály: Egy szovjet halgazdasági folyóirat cikket közöl a halgazdaság legközelebbi feladatairól. A kapitalista államokban a lervszerűtlenség következménye, ihogy a halállomány egyre csökken és kipusztul. Ezen a téren is a tervszerű gazdálkodást, a Szovjetunió példáját kell követnünk. Dr. Mosomji Emil: Ebben az évben három vízszegény ipari vidékünkkel foglalkozunk, de a vízkatasztert ki akarjuk terjeszteni az egész ország területére és ebben a Szakosztályok közreműködése fontos. Dr. Raksánifi Árpád: A Népjóléti Minisztériumnak van egy adatgyűjteménye, amelyből meg lehet állapítani, hogy a tisztítóberendezések megfelelnek-e vagy sem. Azonban a derítő működését egészségügyi szempontból is felül kell vizsgálni. Dr. Maucha Rezső ós Szabó Zoltán kartársak laboratóriumban végzik az erre vonatkozó kémiai vizsgálatokat. Takács Pál: A szennyvíztisztítást oly módon kellene végrehajtani, hogy az iparilag fontos anyagoki visszaszerezhetők legyenek. Dr. Maucha Rezső: A témának sok szempontból történő megvilágítása rámutat a kérdés fontosságára és aktualitására. Igen időszerű volna ezzel kapcsolatban egy ankét összehozása, ahol a sokféle érdekeltség szempontjából lehetne a dolgokat összeegyeztetni. Szilágyi Gyula: A vízépítés szempontjából is lényeges a kérdés, az eliszapolódás miatt. Dr. Megyeri János: Egyes vizeink máris anynyira elszennyeződtek, hogy a halállomány bennük kiveszőfélben van, sőt a Sajó folyó holt vizzé vált, még a más folyóból átkerülő halak is elpusztulnak benne. Elnök megköszönve az értékes előadásokat, kifejti, hogy ezen az ülésszakon a meglévő vizek megvédéséről és a rejtett vizek feltárásáról volt szó, mindkét csoportban nagy lépéseikkel fogunk előrehaladni. III. ülésszak (Szeptember 30. délután) Elnök: Németh Endre. Elnök felkéri Dr. Aujeszky László kartársat „A Balaton hidroklimatológiai különlegességei" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Schulhof Ödön: Az orvosok előtt is légóla ismert tény, hogy a meteorológusok véleménye és adatai milyen fontosak. IKisfelületű víznél, ha az egyúttal mély (is, állandó a víz hőmérséklete. A Balatonnál nagv a hőmérsékletingadozás, minthogy átlagosan sekély a vize és nagy a felülete. Salamin Pál: Előadó új fogalmat vezetett be a hosszú és rövid időtartamú esők statisztikai feldolgozásával. Meg kellene indítani azokat a kutatásokat, amelyek a vizek gyógyhatását felderítenék. valamint a Balaton hidrológiáját is. A hidrológiai statisztika módszerei már rendelke-