Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Szesztay Károly: Naponkénti vízhozamok meghatározása a Szovjetunióban alkalmazott eljárások áttekintésével

46 Szesztrjy K.: Naponlkénti vízhozamok meghatározása b) A téli jégborítás idején végzett vízihozammérések pontjai az érdességi viszonyok változásai szerint az alábbi jellegzetes elrendeződéseket mutathatják: 1. A téli mérések pontjai a nyári viszonyokra megbatározott vízhozamgörbétől balra eső, egyértelmű, folytonos görbét jelölnek ki. Ilyen elrendeződést rövid ideig tartó és kisvastagságú jégtakaró esetében kapunk. 2. A téli mérések pontjai idősor szerint végzett vizsgálatnál három csoportra különíthetőek el, a jég megjelenésétől a jég beállásáig terjedő időszaknak, az álló jég időszakának és a tavaszi zajlás idejének megfelelően. Ez az elrendeződés hosszú ideig tartó hideg télre jellemző. 3. Olyan esetekben, amikor kása-jég és jégtoriász hatása befolyásolta a végzett méréseket, a téli vízhozammérések pontjai teljesen szabálytalanul helyezkednek el, folytonos görbével nem köthetők össze. A téli időszak naponkénti vízhozamának meghatározásakor a tél jellege és a rendelkezésre álló mérési adatok száma szerint az alábbi eljárásokat követhetjük: a) Ha a téli időszakról gyakori vízhozammérések eredményei állanak rendelkezésünkre, és a vízhozamok hirtelen, ugrásszerűen bekövetkező változását nincs okunk feltételezni, legcélszerűbb az interpoláláson alapuló eljárás (lásd: 1. a) pont). P) A téli vízhozamgörbék alapján való számításra hosszú, hideg telek esetében nyílik mód, amikor az álló jég időtartama alatt elegendő számú mérést tudunk végezni a görbék megszerkesztéséhez. M o, * 4 11. ábra. Téli vízhozamgörbék szerkesztése Ilyen esetekben tehát a nyári, (jég nélküli) időszakra meghatározott alap-görbe (11. ábra II. görbéi) mellett a téli mérések eredményeit öszszefoglaló I. görbéket is meg tudjuk rajzolni. A naponkénti vízhozamok meghatározásakor az átmeneti időszakok (tavaszi jégzajlás és a tél eleji jégképződés) okoznak sok nehézséget, mert a mérés végrehajtása ilyenkor rendkívül körülményes, sőt veszélyes, amiért is erről az időszakról többnyire nincsenek mérési adatok. Az I. és II. görbék összekötésekor a vízállások idősor grafikonjára támaszkodhatunk. A 11 la) ábrán a tavaszi jégzajlás, a 1 \ jb) ábrán a tél eleji jégképződés időszakának megfelelő átmeneti görbék megrajzolására látunk példát két feltételezett mérési pont alapján. y) S. Kolupaila módszere szerint elvégezhetjük a téli időszak naponkénti vízhozamának meghatározását a Qny összefüggés szerint meghatározott K téli vízhozam csökkentési témjező segítségével is.

1 Az egyes mérési időpontoknak megfelelő K tényezőt a méréssel meghatározott Qt téli vízhozamnak, az ugyanazon vízállású, nyári viszonyok mellett lefolyó (a nyári alapgörbéről leolvasható) Q

ny nyári vízhozamhoz való aránya adja meg. A mérési pontok alapján megrajzolhatjuk a K tényezőnek a tél folyamán bekövetkező változását szemléltető K — f(t) görbét. A K f(t) görbe kezdő és végpontja természetesen a jég nélküli állapotnak megfelelő K = 1 értéknél van. to H 03 0,0 a 300 200 100 0 A 12. ábra Kolupaila egyik számpéldáját mutatja, ahol a K ~ f(T) idősáv 22 téli vízhozammérés adataiból adódóit. A vízállás idősor és a redukált vízhozam idősor jól mutatja, hogy a jég beállásakor a vízállás hirtelen megemelkedett, anélkül, hogy a vízhozam számottevően változott volna. A mérési eredmények azt mutatták, hogy Kolupaila módszere a dnyeprosztroji külön téli vízihozamgörbével meghatározott vízhozamoknál is pontosabb értékeket ad. Mérési adatok hiányában közelítésként felhasználhatjuk a K — f(t) görbe megrajzolásához az előző évi, vagy más hasonló jellegű vízfolyáson végzett mérések eredményeit is. 1 Részletesebben lásd: Lászlóffy Woldemár: »A folyók jégviszonyai különös tekintettel J* magyat Dunára.« Vízügyi Közlemények, 1934. évi 3. Száma. Dn yepr Locmcnszküja Kamenka. 917 izállc sok ifliji iősoi e( A / — 1,0 K —as K á "a t visz V onys zóm idáso ra ! — 1,0 K —as \ j 1 — 1,0 K —as H an L/ári aörb 1 // zhoz idős 7 m orok p. UV SZÍ s >nnt í Í Kolu m pai/c ódsz erével f / Kük n vizhozoi . . ! . . ngörbévs/ XII l »\ II! IV 12. ábra. Kolupaila redukciói módsaere