Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - Szesztay Károly: Naponkénti vízhozamok meghatározása a Szovjetunióban alkalmazott eljárások áttekintésével
Hidrológiai Közlpny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. 47 naponkénti vízhozamokat az aznapi vízállás ós vízszintesés ismeretében olvashatjuk le. c) A vízhozam modulus (vízszállítóképességi tényező) (K = Fc \/r, ahol F— a nedvesített szelvény területe, c—-Ghézy tényező; R— hidraulikus sugár) értékének a II vízállás szerinti változását ábrázolva, rendszerint meglehetősen szabályos, egyértelmű K f(H) görbét kapuink akikor is, amikor a Q f(II) kon»dinátarertdszerben ábrázolt mérési eredmények erősen szóródnak. Az eljárás szerint tehát a naponkénti vízhozamot a K = f(II) görbéről leolvasott K érték és az aznapi vízszintesés alapján a Q = F.c.\/R.l = K.y/l képlet szerint kapjuk meg. H,cm 1Ó0 200 2*ű 200 8. filmi Árvízi burok 400 m*/wec Vizhoxomgörbs a tavasz kezdetekor Q, m-i/sec d) Síkvidéki vízfolyásoknál előfordul, hogy a középsebesség és a vízhozam értékeket ábrázoló pontok összekötése felső részükön három ágra szakadó görbét ad (8. ábra). Az alsó ágon az áradó, a középső ágon a tetőző, a felső ágon az apadó időszakban végzett mérések pontjai helyezkednek el. Ez az elrendeződés a vízfelszín esésének az árhullámok levonulásakor bekövetkező változásával magyarázható. Ilyen „árvizi hurkot" kapunk többnyire a nagyobb síkvidéki vízfolyások vizsgálatakor. A mérési eredményeket ábrázoló pontok jelölése és a görbék, illetőleg az egyes görbe-ágak megrajzolása az előző esetnél elmondottak szerint történhet. •i. Az érdességi viszonyok megváltozásának hatása a) Amikor az esés megváltozását (a duzzasztást) a vízfolyás növényzeti viszonyainak megváltozása okozza (vagyis a mederérdesség is változik) Ogijevszkij prof. javaslata (1929) szerint az alábbi két eljárás valamelyikét alkalmazhatjuk. a) Az első eljárást követve a Q j(II) tengelyrendszerben ábrázolt mérési pontok mellé parajnéterként beírjuk a tavasz kezdete (vagy a tavaszi árvíz tetőzése) óta eltelt napok számát. (A növényzeti viszonyokat Ogijevszkij mindkét eljárásában a tavasz kezdete óta eltelt időtartam függvényeként veszi figyelembe). A növényzet nélküli időszakban (koratavasszal, vagy késő ősszel), meghatározott alapgörbe (9. ábra T 1 s'örbéje) segítségével, a pontok mellé beírt napok 9. ábra. A növényzet hatásának figyelembevétele Ogijevszkij módszerével 7 4 = őü nap; I\ - 80 nap; T 100 nap... stb.) értékeket interpolálva, megrajzoljuk a növényzet kifejlődésének és elhalásának különböző fázisait tükröző T. 2, T s. stb. vízhozamgörbéket. A növényzet teljes elhalásának időszakára vonatkozó T,, görbének az eredeti T, alapgörbe közelébe kell visszaérkeznie. A naponkénti vízhozamok megállapításakor az észlelt Hí vízállásnak megfelelő magasságban, az észlelési nap és a tavasz kezdete között lévő T t időtartamnak megfelelő vízihozamgörbéről olvassuk le a Q vízhozamot. fi) A második eljáráshoz kiindulásként a növényzet nélküli időszakra megszerkesztett Q = f(H) alap-görbe szükséges. A benőit mederben mért Q m vízhozamokhoz kiszámítjuk a Qo viszonyszámot, amelyben Q 0 a mérés idején észlelt // vízálláshoz a Q = fíIJ) alapgörbéről leolvasott vízhozam. A növényzet által okozott duzzadás folytán Q m < Q 0, vagyis K <1. A mérési eredmények alapján megszerkeszthetjük a K r_ f(T) idősor görbét. (10. ábra), K 100 0,5G 0,00 10. ábra. Kolupaiia—Ogijevszkij módszere közé kerekszámú t 2 20 nap; T t 40 nap: amelyről bármely nyári naphoz leolvashatjuk a növényzet hatását kifejező K értéket. A naponkénti vízhozamot az aznapi vízállásohz az alapgörbéről leolvasott Q 0 vízhozamnak az idősorhói megállapított K tényezővel való szorzásával kapjuk. Ogijevszkij tapasztalati képleteket dolgozott ki a Szovjetunió több tájegységére, melyekkel a K tényező változását ábrázoló K = f(T) idősorgörbét mérési pontok nélkül, a napi középhőmérsékletek ismeretében is meg lehet szerkeszteni. A szovjet tapasztalatok szerint Ogijevszkij második eljárása (amely Kolupaiia téli viszonyokra kidolgozott módszere bővítéseként tekinthető) könnyebben kezelhető és megbízhatóbb eredményeket is ad.