Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - A Magyar Tudományos Akadémia műszerkiállítása

428 A. lvhafagi: Áteresztőképességi együttható helyszíni meghatározása Mivel k nem jR-rel, hanem lnR-re\ van összefüggésben, az R téves becslése k értékben nem jelent nagyobb hibát, mint amilyen hibahatárral az áteresztőképességet meg tudjuk határozni. Előzőkben leírt vizsgálati módszert az E. KAMSER professzor vezetése alatt álló ETH. Kultúrtechnikai Laboratórium évek óta igen jó eredménnyel alkalmazza. A szivárgócsővel való áteresztőképesség meghatározásának nagy előnye, hogy a vizsgálati készülék egyszerű, olcsón előállítható, könnyen szállítható és jó} kezelhető. Nagyobb terület vizsgálatánál egy időben több készüléket is alkalmazhatunk. Ezek segítségével fúrások lemélyítése, vagy szemcseösszetétel vizsgálata nélkül is megállapíthatjuk a talaj ,,k" áteresztőképességi együtthatóját. Lovas László A Magyar Tudományos Akadémia műszerkiállítása 1952. november 1-től 30-ig szép és tanulságos kiállítás' fogadta a látogatókat a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt-téri helyiségeiben, a Műszerkiállítás. A kiállítást az Akadémia a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesülettel közösen rendezte. Fő célja, mint erre Hevesi Gyula akadémikus megnyitójában rámutatott, az volt, hogy szemléltető módon mutassa be hazai műszeriparunknak a felszabadulás óta elért óriási fejlődését, megismertesse az érdeklődő szakemberekkel műszeriparunk kitűnő gyártmányainaik váltó zatos tömegét és kutatóintézeteink, tanszékeink saját ku látási céljaikra létrehozott műszereit. Feladata volt toíábbá az is, hogy felkeltse, illetve fokozza aiz ifjúság tízezreinek érdeklődését a műszaki kérdések iránt. Hazai műszeriparunk, melynek hatalmas seregsziem léje vdt ez a kiállítás, igen jelentős fejlődési ért el a felszabadulás ót'al. Az 1949. évi termeléshez viszonyítva a termelés 33-szorosru növekedett, mialatt a műszeriparban foglalkozhatott dolgozók száma mindössze 9-szeresére emelkedett. Esieik az aaatok a műszeripar termelékcnysé gének jelentős mértékű növekedésiét igazolják. Műszergyártás a felszabadítás előtt csak elvétve, néhány kisipari üzemben folyt. Ebből a szegényes magból fejődön 'ki a Párt és .Kormányzat támogatásával nép gazdaságunk jelentős ágazatává- Ma már gyáraink számos fontos műszer gyártása terén tömeggyártásra tértek át. Műszergyártásunknak nem egy olyan terüta'c van. melyek jelentős exportra dolgoznak és kitűnő minőségükkel a világ különböző részcin szereznek becsületet a magyar műszeripar termékeinek. A kiállításon bemutatott műszerek négy fő csoportra oszlmnak. Az első tereimben a mechanikai, a másodikban az optikai mérőműszerek kerültek bemutatásra. A harmadik termet az ehektromqs és elektronikus mérőműszerek zár'ák le, a,melyeket a kutatóintézetek állítottak ki. Ezek kii'onböziő egyedi műszerek, amelyeket a Ind mánvos kutató intézetek műhelyei BIZ intézet speciális feladatainak megoldására szerkesztettek. A Műszerkiállításon kereplő kiállítási tárgyakkal ösz sz,©függésiben népszerű ismeretterjesztő előadások hangzottak el. E-zek részint a kiállított lárgvakat ismerle'tók. részint a kül'önböző műszaki feladatokkal kancsolatos mérési eljárásokat és módszereket tárták a hallgatóság elé. Nagv jelenfősóeiik vo't ezeknek az előadásoknak az ifiúság műszaki érdeklődésének felkeltésében, továbbá az általános műszaki ismeretek szélesebbkörű terjesztésében. Különösen nagy j^'enlő-égű volt a műszerkiállítás nekünk hidrológusoknak. Ismeretes, hogy énül új nagy vízépí'ési laboratóriumunk, ahol a kutatómunka jó elvégzésének ugfik előfeltétele az. hogy nagyszámú és nagypontosságú műszer álljon kutatóink rendelkezésére. A laboratóriumi munka a logkül-öriJ)özőbb mechanikai, optikai és elektromos méneműszerek beszerzését kívánja meg. sőt sokszoir egészen speciális igényekkel lép fel a .műszertervezőkkel sziemben. A kiállított mérőműszerek pontosságát, megbízhatóságát látva bizonyára az új laboratóriumi műszereink beszerzését végző kartársaim is nagy megnyugvással tekintenek jövendő feladatuk elé. Ut elsősorban a precíziós .szintezőműszerekre, analitikus mérlegekre és más ismeri műszereikre gondolok. A katódsugár oscilloscop által lát hatóvá lett és szétbontott rádió és hanghullámok talán a csatornahuLláimok méréséle és regisztrálására szolgáló műszerek tervezőiben kelteltek gondolatokat. Az elektro motorok fordulatszámának sznlutlyozására szolgáló rádiócsöves berendezés szintén több"ielyiitt felhasználásra ke rülhet a laboratóriumban. A kutatóintézetek által kiállított műszerek közül főiig a Műszaki Egyetem két Vízépítéstani Tanszéke, és a Bányászati Kutató Intézel, által kiállított műszerek köthették le hidrologus kartársajuk ügyeimét. Megemlítem ezek 'közül a mélyszivattyúk ellenőrzésére szolgáló sztetoszkópot, a kart-zi'víz regisztrálót, a vízfelszín pontos mérésére szolgáló elektromos mérőtűt, a mikroforgóműves vízsebességmérőt, a hordalékzörej lehallgató készüléket, a hődrótiols vízs.ebességiinérőt, végül azt a mode'lhajót. melyen a dinamóiméter és az elektromos szikrával regisztráló írószerkezet érdemel különösebb figyelmet. Vízrajzi szolgálatunk egyre nagyobb súllyal kíván átáil'ni -a regisztráló és író berendezések használatára. Ezért örömmel üdvözölhetjük az Óragyár precíziós óraműveit, melyek közül a részekre 'egjelentővebb regisztráló óra pontos-ága — 2' naponta. A népszerű előadások közül is két olyan volt, mely szorosan kapcsolódot': hidrc'ógiai kérdésekhez. Ezek az előadások a következők: Hidraulikus laboratóriumok villamos vízszinimérö berendezése. 1 hordalékzörejt lehallgató készülék ismertetése. A műszerkiállítást, a megnyilvánult nagy érdeklődésre való tefcin'etteSl a tervezett két hét helyett egy lió naDig tartották nyitva. Megállapíthatjuk, hogy ez a szép kiállítás nemcsak á'talánots műszaki szempontból tárt fel szén eredményeket és sikereket, hanem a mi sneciális szakteriile'ünkön, a hidrológiában, a hidrológiái műszerek terén is nagy haladásról tett tanulságot és adott számunkra sok megvalósítható gondolatot.