Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Galli László: A dunai és balatoni magaspartok állékonyságának törvényszerűségei

410 Galli L..: Dunai és balatoni magaspartok állékonysága Ezek közé tartozik a magyarországi és erdélyi mozgások legtöbbje. Budapest környékén a táborhegyi, hármashatárhegyi stb. mozgások, mind suvadások. Átázás következtében bizonyos körülmények között bekövetkezhet egy harmadikféle mozgás is, a talaj-, vayy sárfolyás. (3. ábra.) Bendszerint csapadékos nyár utáni hosszantartó téli idő ben a löld felszínén vízzáró fagykéreg keletkezik. amely mögött a távolabbról odaszivárgó 4. ábra. Túlterhelés következtében előálló talajtöré* vizek összegyűlhetnek és különösen az iszap- és homokerekkel megszakított agyagrétegeket teljesen átáztathatják. Mivel útjában megakad, a víz rendszerint nyomás alá is kerül úgy, hogy a tavaszi hóolvadáskor, de esetleg a túl nagy nyomás miatt már előbb is. az egész réteg folyásnak indul. Ilyen talajfolyás következeti be 1941-ben Óbudán, a Bohn-féle téglagyárban, ahol kb. .1—6 m vastag helybenmaradó löszréteg alól. egy koratavaszi napon kb. 35 ezer köbméter sár folyt be a bányába. M 5. ábra. Magaspartok Szakadása Ugyanígy bekövetkezhet azonban ez a sárfolyás akkor is, ha a víz egy átázásra hajlamos és körülzárt rétegben összegyűlt és a réteget, rendszerint bányaművelés közben valahol megnyitják. Van még egy formája a földmozgásoknak, amelyet csúszásnak szokás nevezni, pedig valójában nem az, mert nem természetes okai vannak. Ez a talajok túlterheltsége, vagy a túlmeredek rézsű építése közvetkeztében fellépő és a talajmechanikából jól ismert talajtörés. (4. ábra.) Ennek különleges fajtája a/, a mozgás, amely bevágások rézsűjén szokott bekövetkezni kemény agyagban is annak a következtében, hogv a geológiai nyomástól felszabadult agyag megduzzad, sűrűn összerepedezik és ezeknek a repedéseknek a mentén, esetleg csak sok évvel a bevágás elkészülte után. egy kis ellenállású csúszólap alakul ki. Ugyancsak a földmozgások körébe tartozik, amivel részletesen .is foglalkozni kívánok, a magaspartok szakadása. (5. ábra.) A magaspartok szélnek, esőnek, napnak kitett homloklapja mögött függőleges zsugorodási feszültségek, majd repedések keletkeznek. Ezek mentén a part és a lehasadt talajlemez összeköttetése megszűnik úgy. hogy a lerepedt rész teljes súlyával csak a talpára támaszkodhat. Mennél mélyebben ér le a repedés, annál nagyobb terhelést kell tehát a talpnak elviselnie. Nyilvánvalóan lesz egy olyan oszlopmagasság. amelynél a talp már nem bírja el a nyomást, összetörik és a lemez függetlenül attól, hogy vízszintes rétegzettségü tengeri rétegekből volt-e a part felépítve, mint a balatoniak, vagy pedig függőlegesen jól rétegezey löszrétegekböl, mini a dunaiák a lemez leroskad. Már kis oszlopniaga.sság melleit is bekövelkezhetik ez a roskadás akkor, ha a lemez talpa valami okból átázik és szilárdságát elveszíti. Geológusaink partrogyásnak nevezik ezt a jelenséget, de talán helyesebb lenne csak part' szakadásnak nevezni, mert a levált talajlemezek leroskadása. nem minden lebasadás után következik be. Ezekben igyekeztem a földmozgások legtöbbször előforduló alapeseteit összefoglalni. Földmozgások alapesetként azonban csak ritkán fordulnak elő. Bendszerinf az a helyzet, hogy a mozgás valamelyik alapesetből indul ki és ennek a mozgató erői érvényesülnek is végig a mozgás folyamán, de abban a pillanatban, mikor a mozgás megindult és a rétegek statikai helyzete megváltozott, mind a csúszás, mind a suvadás. vagy a talajfolyás stb. jelenségei is fellépnek már és a mozgások összetett módon folytatódnak tovább. Ennek a/, összetett mozgásnak a törvényszerűségeit szándékozom most a dunai és a balatoni magaspartokkal kapcsolatban megvizsgálni és ismertetni. Mivel a magaspartok mozgása évszázados távlatban nézve, egy állandóan megismétlődő folyamat, törvényszerűségeinek vizsgálatánál is. a mozgásoknak megfelelő módon, csak egy kezdeti állapotból lehet kiindulni. 6, ábra. Magaspartok alatti hidrológiai viszonyok