Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Galli László: A dunai és balatoni magaspartok állékonyságának törvényszerűségei

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 11 -12. sz. 411 Valahol mint azt mind a Duna. mind a Balaton mellett sok helyen látjuk — van egy magas függőleges part, mely meredeken szakad te az előtte levő folyó vagy tó szintjére. (6. ábra.) A magaspari mögöttes vízgyűjtőterületén összegyűlt talaj- és rétegvizek, a hidrológia törvényei szerint nyilvánvalóan a mélypont, a tó vagy folyó felé áramlanak és a fal alján források alakjában jutnak a felszínre, vagy a felszín alatt közvetlenül csatlakoznak a recipiens vízszintjéhez. A sokszor 50—60 m magas falak honioklapját azonban, minit azt az előzőkben is láttuk, csapkodja az eső, majd megsüti a nap. éri a hideg és meleg úgy, hogy a fal a kőzetek örök pusztulásához hasonlóan, egy idő nmlva megreped. majd leroskad és a levált rész darabjai lehullanak a fal tövébe, ahol ennek a jelenségnek a többszöri ismétlődése után. lassan hatalmas törmeléklejtő halmozódik tel. (7. ábra.) A dunai éö a balatoni magaspartok anyaga és ígv a fal törmelékének az anyaga is, majdnem teljes egészében vizzáró. Azokon a szakaszokon tehát, ahol a mögöttes terület vize a fal alján források alakjában jutott a felszínre, a törmelék a járatokat eltömi és ezáltal a már kialakult hidrológiai viszonyokat teljes -egészében megváltoztatja. Az eddig szabadon lefolyó víz megakad, tehát visszaduzzad, szintje felemelkedik és hidroslatikai nyomása megnő addig, míg oldalt, felül vagy alul, valahol a legkisebb ellenállás vonalán kifolyást nem talál. Közben egy része természetesen behatol az összetört és laza törmeléklejtőbe is, azt átáztatja, sok helyen teljesen folyóssá teszi úgy, Ihogy végül megindul a törmejékle.jtőben egy suvadási folyamat, - az a földmozgás, amely mind a dunai, mind a balatoni partok egyes szakaszain annyi kellemetlensége) okoz. Az irodalomban általában ennek a .suvadásnak a talajmechanikai törvényszerűségei szóklak „földmunkák egyensúlya" vagy pedig „csúszások vizsgálata" címen szerepelni és ezzel szokás a .partok mozgását is általában megmagyarázni. A suvadások talajmechanikai törvényszerűségének a megállapításával azonban, a magaspartok életének a teljes folyamatát még nem ismertük meg. Rögzítettük ugyan számszerűen is a mozgás egyik részének, a lejtőtörmeléknek pillanatnyi egyensúlyi helyzetét és befolyásoló erőit, de ezzel a partállékonyság általános törvényszerűségeinek a megismeréséhez csak nagyon kevéssel jutottunk közelebb. Vizsgáljuk tovább, mi történik akkor, ha a lejtőtörmelékben az átázás miatt az egyensúlyi helyzet felborult és a suvadások megindultak. Nyilvánvaló, hogy a törmelék mozog addig, amíg a földtömegek, a lecsökkentett súrolódó ellenállásnak megfelelően, valamilyen kisebb lejtő mellett az egyensúlyi helyzetüket isméi vissza nem nyerik. Ekkor a mozgás megáll és a magaspart alatt egy természetes lejtőjű rézsű alakul ki. A magaspartok mozgása azonban, mint azt számtalan példa mutatja, nem áll meg mindenütt. Más okoknak is közre kell tehát játszania ahhoz, hogy egyes helyeken ez az évezredek óta tartó mozgás folyamatos legyen. Ennek a folyamatosságnak a magyarázatánál vissza kell térnünk a már ismertetett suvadási folyamatok mechanikájára. Minden meredek lejtő mozgása leszámítva természetesen a valódi csúszási és a sárfolyást végeredményben egy kétkarú mérleg erőjátékának a törvényszerűségével magyarázható meg. A mérleg egyik oldalán áll a magasabb, tehát a nagyobb súlyú, a másik oldalán az alacsonyabb, tehát a kisebb súlyú tömeg (8. ábra). A két különbözően terhelt mérlegkar közötti egyensúlyt valamilyen íves csúszólap mentén, a talaj nyíróellenállása tartja fent. Ha ez a nyíróellenállás olyan nagy, hogy a jobb- és baloldalon álló tömegek közötti súly különbség még nem tudja legyőzni, a lejtő vagy rézsű állva marad, ha azonban valamilyen oknál fogva, akár a nyíróellenállás csökken le. akár a mérleg két karjának a súlykiilönbsége nő meg, a mérleg elbillen, a magasabb rész lesüly Ived, az alacsonyabb felemelkedik addig, amíg a külső erők súlykiilönbsége a nyíróellenállásnál ismét kisebb, vagy legalább vele egyenlő lesz. a. ábra. Átázott lejtő suvadása Minden suvadásszerű földmozgásnak ez a mechanikája. A partállékonyságok általános törvényszerűségeinek a vizsgálatánál mindig figyelembe kell vennünk, hogy a mozgást nemcsak a nyíróellenállás befolyásolhatja, hanem a mérleg két karjának a súlykiilönbsége. a külső erők viszonya is.