Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
9-10. szám - Schulhof Ödön: A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása
360 Schulhof ö.: A borsodi iparvidék ásvány-gyógyvizei A Nagyaiföld északi peremihegysége gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Eddig imlég nem történt meg minden annak az érdekében, hogy ezek a gyógv vizek megfelelő .módon legyenek beállítva a betegellátás és betegségmegelőzés szogálatába. Nagyiszámú betegen végziett pontos klinikai és laboratóriumi észleléseik, valamint pathopliysiológiai és phanmakológiai kísérletiek szükségesek. A teendőket röviden abban foglalhatjuk össze, hogy mindeini gyógyforrással kapcsolatban meg kell szervezni az állajjdó hidrogeológiai szolgálatot, a rendszeres kéindai ellenőrzésit és.a gyógyhlatás orvosi tanulmányozását. A problémák mindegyik forrás vizével kapcsolatban igen nagyszámúak. •r» A régen használtaiknál is hiányzik a koinikrét, ponos betegészleléssel alátámasztott hatásmagyarázat', az újabbaknál pedig a műszaki feladatok tömegének. megoldásul, áll még előttünk. Solk irányban már folynak a munkák a vázolt kérdések megoldása érdekéiben, de ezeket az erőfesziítéseinlket még nagymértékben fokozni kell. UDC. 61.663.64 (439.134) A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása SCHULHOF ÖDÖN A Nagyaiföld északi peremhegysége, melyhez a borsodi iparvidék és környéke is tartozik, meglehetősen gazdag olyan vizekben, melyek, vagy hőmérsékletüknél, vagy oldott anyagtartalmuknál fogva megfelelnek az ásványvíz elnevezés előfeltételeinek és amelyek az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk következtében gyógyvizeknek tekinthetők. Néhányat ezek közül már régen felhasználnak orvosi célokra és az újabban feltártak is kezdik helyüket elfoglalni az orvosi gyakorlatban, de még távolról sem mondhatjuk azt, hogy minden megtörtént volna annak érdekében, hogy ezeket a természetadta gyógytényezőket megfelelő módon és kiterjedésben állíthassuk be a betegellátás és betegség megelőzés szolgálatába. Annak, hogy ez a felhasználás megbízható és megnyugtató módon történhessék, különböző előfeltételei vannak. Az egyik előfeltétel az, hogy mindenkor tudjuk mi az, amit a betegnek adunk, akár fürdő, akár ivókúra alakjában alkalmazzuk a gyógyvizet. Ahogy a gyógyszeripari üzemekben a gyógyszerek előállítását állandó vegyészeti és műszaki ellenőrzés alatt végzik és azok forgalombahozatalát megfelelő hatósági és tudományos szakközegek vizsgálata előzi meg, ugyanígy szükséges ennek megfelelő eljárás és intézkedések végrehajtása a gyógyvizekkel kapcsolatban is. A gyógyvizeket a hidrogeológiai viszonyok és erők bocsátják rendelkezésünkre. Ezek a viszonyok bizonyos változásoknak vannak alávetve, melyeknek következtében a gyógyvizek is változhatnak. Szükséges, hogy ezeket a változásokat megfelelő hidrogeológiai észlelések útján tanulmányozzuk, megismerjük és ha szükséges és lehetséges, hozzájuk alkalmazkodjunk, illetőleg keressük azokat az utakat és módokai, amelyek segítségével szükség esetén befolyásolni tudjuk a gyógyforrások vizének hozamát, hőmérsékletét, vegyi összetételét. Ez a befolyásolás egyelőre a legtöbb esetben csak arra szorítkozhat, hogy káros behatásokat távoltartsunk a gyógyforrásoktól. A hidrogeológiai kutatás nak kell minden gyógyforrásra vonatkozóan megállapítania, azt a védőterületet, amelyen belül olyan munkálatok ne legyenek végezhetők, amelyek a gyógyforrás hozamát vagy összetételét károsan befolyásolhatnák. Meg kell azt is állapítani, hogy melyek ezek a munkálatok. Lehet olyan gyógyforrás, amely nagy mélységekből tör fel és amelyet csak másik, újonnan telepített mélyfúrás veszélyeztethet. Vannak feliülelesebben fekvő rétegekből származó gyógyvizek,, melyeket a vízgyűjtő területen végzett nagyobbszabású erdőirtás végzetesen befolyásolhat. Számos más példát is fel lehetne sorolni, de itt csak arra akarok utalni, hogy általános érvényű szabályokat felállítani nem lehet és minden egyes forrás területén végzett vizsgálatokkal egyénileg kell megállapítani egy-egy védőterület kijelölésénél alkalmazandó szempontokat és azoknak konkrét keresztülvitelét. A forrást természetesen nem csak a vízhozam és összetétel állandósága szempontjából kelll védeni, hanem a közegészségügyi követelményeknek is eleget kell tenni, vigyázva arra, hogy a vízadó rétegeket ne nyissuk meg szennyező, fertőző lehetőségek számára. A gyógyvizek összetételének állandóságát a kitermelés módja, illetőleg annak műszaki előfeltételei is nagymértékben befolyásolják. A forrás foglalása, a csővezetékek épségben tartása, a palackozásoknál a szénsavveszteség elkerülése, a hűtésnél a sulfid-kén oxidálódása és még sok más, olyan körülmény, amelyekre tekintettel kell lenni akkor, ha azt akarjuk, hogy az orvos, aki betegének gyógyvizet rendel, ezt abban a tudatban tehesse, hogy betege mindenkor az előírásnak megfelelő ismert és azonos gyógytényezőt kap. A másik előfeltétele annak, hogy a gyógyvíz felhasználása megbízható és megnyugtató módon történhessék az, hogy ismerjük a gyógyvíz hatását az egészséges és a beteg emberi szervezetre. A kémiai analízisből csak megközelítő tájékoztatást nyerünk ebben az irányban. A gyógyvizek nem egy kémiai vegyületnek desztilált vízbein