Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Schulhof Ödön: A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása

360 Schulhof ö.: A borsodi iparvidék ásvány-gyógyvizei A Nagyaiföld északi peremihegysége gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Eddig imlég nem történt meg minden annak az érdekében, hogy ezek a gyógv vizek megfelelő .módon legyenek beállítva a betegellátás és betegségmegelőzés szogálatába. Nagyiszámú betegen végziett pontos klinikai és laboratóriumi ész­leléseik, valamint pathopliysiológiai és phanmakológiai kísérletiek szükségesek. A teendőket röviden abban foglalhatjuk össze, hogy mindeini gyógyfor­rással kapcsolatban meg kell szervezni az állajjdó hidrogeológiai szolgálatot, a rendszeres kéindai ellenőrzésit és.a gyógyhlatás orvosi tanulmányozását. A problémák mindegyik forrás vizével kapcsolatban igen nagyszámúak. •r» A régen használtaiknál is hiányzik a koinikrét, ponos betegészleléssel alá­támasztott hatásmagyarázat', az újabbaknál pedig a műszaki feladatok töme­gének. megoldásul, áll még előttünk. Solk irányban már folynak a munkák a vázolt kérdések megoldása érdekéiben, de ezeket az erőfesziítéseinlket még nagymértékben fokozni kell. UDC. 61.663.64 (439.134) A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása SCHULHOF ÖDÖN A Nagyaiföld északi peremhegysége, mely­hez a borsodi iparvidék és környéke is tartozik, meglehetősen gazdag olyan vizekben, melyek, vagy hőmérsékletüknél, vagy oldott anyagtartal­muknál fogva megfelelnek az ásványvíz elneve­zés előfeltételeinek és amelyek az emberi szer­vezetre gyakorolt hatásuk következtében gyógy­vizeknek tekinthetők. Néhányat ezek közül már régen felhasznál­nak orvosi célokra és az újabban feltártak is kezdik helyüket elfoglalni az orvosi gyakorlat­ban, de még távolról sem mondhatjuk azt, hogy minden megtörtént volna annak érdekében, hogy ezeket a természetadta gyógytényezőket megfe­lelő módon és kiterjedésben állíthassuk be a betegellátás és betegség megelőzés szolgálatába. Annak, hogy ez a felhasználás megbízható és megnyugtató módon történhessék, különböző előfeltételei vannak. Az egyik előfeltétel az, hogy mindenkor tudjuk mi az, amit a betegnek adunk, akár fürdő, akár ivókúra alakjában al­kalmazzuk a gyógyvizet. Ahogy a gyógyszeripari üzemekben a gyógyszerek előállítását állandó vegyészeti és műszaki ellenőrzés alatt végzik és azok forgalombahozatalát megfelelő hatósági és tudományos szakközegek vizsgálata előzi meg, ugyanígy szükséges ennek megfelelő eljárás és intézkedések végrehajtása a gyógyvizekkel kap­csolatban is. A gyógyvizeket a hidrogeológiai vi­szonyok és erők bocsátják rendelkezésünkre. Ezek a viszonyok bizonyos változásoknak van­nak alávetve, melyeknek következtében a gyógy­vizek is változhatnak. Szükséges, hogy ezeket a változásokat megfelelő hidrogeológiai észlelések útján tanulmányozzuk, megismerjük és ha szük­séges és lehetséges, hozzájuk alkalmazkodjunk, illetőleg keressük azokat az utakat és módokai, amelyek segítségével szükség esetén befolyásolni tudjuk a gyógyforrások vizének hozamát, hő­mérsékletét, vegyi összetételét. Ez a befolyáso­lás egyelőre a legtöbb esetben csak arra szo­rítkozhat, hogy káros behatásokat távoltartsunk a gyógyforrásoktól. A hidrogeológiai kutatás nak kell minden gyógyforrásra vonatkozóan megállapítania, azt a védőterületet, amelyen belül olyan munkálatok ne legyenek végezhetők, ame­lyek a gyógyforrás hozamát vagy összetételét ká­rosan befolyásolhatnák. Meg kell azt is állapí­tani, hogy melyek ezek a munkálatok. Lehet olyan gyógyforrás, amely nagy mélységekből tör fel és amelyet csak másik, újonnan telepí­tett mélyfúrás veszélyeztethet. Vannak feliülele­sebben fekvő rétegekből származó gyógyvizek,, melyeket a vízgyűjtő területen végzett nagyobb­szabású erdőirtás végzetesen befolyásolhat. Szá­mos más példát is fel lehetne sorolni, de itt csak arra akarok utalni, hogy általános érvényű szabályokat felállítani nem lehet és minden egyes forrás területén végzett vizsgálatokkal egyénileg kell megállapítani egy-egy védőterület kijelölé­sénél alkalmazandó szempontokat és azoknak konkrét keresztülvitelét. A forrást természetesen nem csak a vízhozam és összetétel állandósága szempontjából kelll védeni, hanem a közegész­ségügyi követelményeknek is eleget kell tenni, vigyázva arra, hogy a vízadó rétegeket ne nyis­suk meg szennyező, fertőző lehetőségek számára. A gyógyvizek összetételének állandóságát a ki­termelés módja, illetőleg annak műszaki előfelté­telei is nagymértékben befolyásolják. A forrás foglalása, a csővezetékek épségben tartása, a pa­lackozásoknál a szénsavveszteség elkerülése, a hűtésnél a sulfid-kén oxidálódása és még sok más, olyan körülmény, amelyekre tekintettel kell lenni akkor, ha azt akarjuk, hogy az orvos, aki betegének gyógyvizet rendel, ezt abban a tudat­ban tehesse, hogy betege mindenkor az előírás­nak megfelelő ismert és azonos gyógytényezőt kap. A másik előfeltétele annak, hogy a gyógyvíz felhasználása megbízható és megnyugtató módon történhessék az, hogy ismerjük a gyógyvíz hatá­sát az egészséges és a beteg emberi szervezetre. A kémiai analízisből csak megközelítő tájékoz­tatást nyerünk ebben az irányban. A gyógyvizek nem egy kémiai vegyületnek desztilált vízbein

Next

/
Oldalképek
Tartalom