Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
9-10. szám - Papp Szilárd: A Sajó vizének szennyeződései
Hidrológiai Közlöny .'S2, évf. 1952. 9—10., sz. 359 Magától értetődik, hogy abban a rendszerben, az uralkodó osztálynak nem volt érdeke az elhasznált vizek megtisztítása, mivel nem a munkásosztály volt hatalmon. Sipos Gyula felszólalásával ellentétben, nem merném határozottan állítani, hogy mi bizonyos fokig álomként tekinthetnénk a Ruhr-vidékre, mert a helyzet nálunk már gyökeresen megváltozott. Ezt onnan is lehet látni, hogy a nyugati államokban katasztrofálissá vált a szennyvízhelyzet annak ellenére, hogy ott nagyobb üzemek vannak, mint a Ruhr-vidéken. Az utóbbi két-három évben megjelent szakirodalom tanulsága szerint a szennyvízprobléma Németországban is egyre nagyobb méreteket ölt. Ott már a katasztrofális helyzet kényszerítette rá az iparosokat, hogy az eddiginél fokozottabban foglalkozzanak a kérdéssel. Ez a múltból ránkmaradt terhes örökség egyúttal megmutatja azt az utat is, hogy fokozott tisztítással és szigorúbb rendelkezésekkel a jelenleg fennálló állapot javítható. Kövesi Gábor: Az előadásból és felszólalásokból kiderült, hogy az országhatáron kívüli területekről is várható szennyvíznövekedés. Azt javasolom, hogy a cseh-magyar vízügyi bizottság ezt a problémát vegye kézbe és ezen a vonalon is indítsák el a szennyvíztisztítás folyamatát. Papp Szilárd válasza a hozzászólásokra: Megköszönöm a hozzászólásokat és azokra igyekszem röviden válaszolni. A hozzászólók közül sokan szükségesnek látják az ipari és a házi szennyvizek tisztításának továbbfejlesztését és a Sajó völgyében a házi és ipari szennyvizek tökéletesebb tisztítását. Ezekre részletesebben nem térek ki. Endrédi László hozzászólásában feltette a kérdést: Öntözésre vájjon alkalmas-e a Sajó vize? Erre vonatkozólag az a válaszom, hogy mivel a víz bakteriológiai tulajdonságai nem túl kedvezőtlenek, minden különösebb aggály nélkül nemcsak öntözésre, hanem egyéb célokra is nyugodtan felhasználható. Más kérdés az, hogy a vízben lévő fenoltartalom mit jelent a növényzetre. Ezt a kérdést a Növényegészségügyi Intézettel kellene megbeszélni. A régebbi irodalom szerint a fenolos víz öntözésre nem használható. Üjabban azonban pl. a Szovjetunióban bizonyos fenol tartalmú vizeket egyes növények öntözésére már használnak. Lesenyei kartárs kifejtette, hogy mennyire nehéz a különböző időkben elvégzett vizsgálati eredmények összehasonlítása. A magam részéről osztom ezt a nézetet, hiszen a folyó vízállása sajnos, állandóan ingadozik és ez a tény természetesen a víz kémiai összetételében azonnal jelentkezik. Nagymértékben nehezíti meg az egyes vizsgálatok összehasonlítását az a körülmény is, hogy egyes ipartelepek szennyvizeiket nem folyamatosan, hanem csak szakaszosan engedik le a Sajóba. Kémiai szempontból a Sajó vize erősen szennyezett. Bakteriológiai szempontból azonban nem tekinthető túlzóit mértékben aggályosnak. Ebben szerepe van a folyóban kimutatható fémionoknak is. Alig van az országban még élő víz, amelyben még ilyen nagymennyiségű vas- és mangántartalom, valamint fémion lenne kimutatható. Szerencse, hogy ezek az anyagok a Sa jóban előfordulnak és ennek köszönhető, hogy a folyó vize egészségügyi szempontból nagyobb ártalmat eddig nem okozott. Páter János javaslatát, hogy a folyó biológiai vizsgálatára szükség volna, magamévá teszem. Szilágyi Gyula hozzászólásával teljes mértékben egyetértek. A szennyvíztisztítást tanulmányozni kell. Igen fontos a szennyvízkezelő káderek oktatása. Rendkívül fontosnak tartom azt a javaslatot, hogy szennyvíztisztító középkáderek kiképzésével foglalkozzunk. Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére tervbevettük a Tisza felső folyásának kémiai és bakteriológiai felkutatását. Szabó Zoltán bejelentésével szintén egyetértek. Kívánatos volna az ipari víznek öntözési célokra történő felhasználását tanulmányozni. Raksányi kartárs megállapításait osztom. Hajós kartás megállapításait örömmel veszsziik tudomásul, hogy a Miskolc város szennyvizének tisztítására vonatkozó tervek már elkészültek és a minisztériumban felülbírálás alatt vannak. Remélem, hogy a jelenleg fennáló szenynyeződések ennek következtében rövidesen megszűnnek és a Sajó vize Miskolc alatt bakteriológiai szempontból kedvezőbb képet fog mutatni és a grafikonról el fog tűnni a most látható hirtelen kiugrás. Tóth István megállapításait helyeseknek tartom. Kövesi kartárs felvetette azt a gondolatot, hogy a cseh-magyar bizottság vegye kézbe annak elintézését, hogy cseh területen az eddiginél nagyobb súlyt helyezzenek a Sajó vizének tisztítására. Indítványát határozati javaslatba foglaljuk. Közölhetem azonban, hogy ezen a téren már jelentős javulás van, mert már végzik a szennyvizek tisztítását, ha egyelőre még nem is teljesen kielégítő mértékben.