Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Hajós László: Nagy-Miskolc ivóvízellátásának fejlesztése

342 Hajós L.: Nagy-Miskolc ivóvízellátása Király Lajos: Az előadó megemlítette, hogy a karsztvizek megzavarosodásának egyik főoka az erdők nagymérvű kitermelése. Ezzel kapcsolatban örömmel közölhetem az ankéttal, hogy ezt a megzavarosodást előidéző állapotot nagyrészben már sikerült felszámolni. Kormányzatunk ugyanis gondos előrelátással évente sok millió forint összegű hitelt 'bocsát erdőtelepítés céljából rendelkezésünkre. Ezenkívül az erdészet már gondoskodik arról, hogy az erdőket a lehető legszakszerűbben kezeljék. Iparkodnak a talaj kiszáradását megakadályozni és ezáltal az erdők pusztulásának elejét venni. Ennek tudatában tehát nyugodtan nézhetünk a Bükk további karsztosodásának megakadályozása elé. Remélem, hogy ezek, a kormányzat igen nagymérvű támogatásával végzett munkák a miskolci vízellátás kérdésének megoldását is nagymértékben elősegítik. Tóth József: A borsodi medencében, ahol a gyárak és ipartelepek sokasága helyezkedik el, az ivóvíz és az ipari vízellátás problémáit feltétlenül ketté kell választani. Helyesebben az ipari vízellátás és az ivóvízellátás terveit összhangba kell ho'ni. Farkags Sándor ismertetéséből ugyanis az derül, ki, hogy ez mindeddig nem történt meg. A gyárak állandó fejlődése egyre több vizet követel. De a lakótelepek lendületes fejlődés is ezt bizonyítja. Joggal kérdem, hogyha a bükki vizeket elveszik az ipartól, akkor honnan tudjuk majd ezt pótolni? Ez már a ma kérdése. Mosoni/i Emil hozzászólásából megdöbbenve értesültem arról, hogy a Sajónál előfordulnak olyan évjáratok is. amikor a Sajó vízhozama 1000 liter/sec, vagyis .'1600 köbméter pro óra. Ha erre a Sajóra alkarjuk alapítani a borsodi medence ipari üzemeinek vízellátását és ha a bükki vizeket nem vesszük számításba, akkor félő, hogy ez a 3600 köbméter pro óra mennyiség nem tudja a zavartalan ellátást biztosítani. Nyomatékkal hívom fel a figyelmet az ipari víz és az ivóvízellátás terveinek összehangolására. Ez nem azt jelenti, hogy a bükki vizeket ne használjuk fel ivóvíz gyanánt, de ha felhasználjuk, akkor az ipari víz beszerzéséről máshonnan kell feltétlenül gondoskodni. Ez~az ipar szempontjából döntő feladat. Papp Ferenc: Az elhangzott előadással kapcsolatban az a vélemény alakult ki bennem, hogy meggondolandó a Garadnának Nagv-Miskolc vízellátásába történő bekapcsolása. Szerintem ezt a megoldási módot csak akkor kell választani, ha más lehetőség nem kínálkoznék Vannak ugyanis ennél sokkal közelebbi pontok is, pl. a Szinvának megfelelő feltárása, vagy a mészkőperemvidék, ott szintén lehet találni olyan helyeket, ahol mesterséges feltárással lehetne a karsztvizet felszínre hozni, lehet ugyan, hogy több költséggel. Ennek gazdaságosságát azonban úgy érzem, nem mi vagyunk hivatva eldönteni. Gélszerű volna, ha az Állami Földtani Intézet Miskolci Kirendeltsége és Vízügyi Osztálya ismételten revizió alá venné ezt a kérdést, és geológus szemszögből is mérlegelné az elmondottakat. E problémakörrel kapcsolatban elsősorban Jávorkút környékére gondolok, amely üdülés szempontjából rendkívül értékes terület és amelyet a Nehézipari Minisztérium és más illetékes szervek a dolgozók üdültetésére a következő ötéves tervben fokozott mértékben szándékoznak bekapcsolni. Ezirányban már eddig is igen komoly tanulmányok történtek. Javaslom azonban, hogy a kérdés komolyságának megfelelően alakuljon egy munkabizottság a megkezdett vizsgálatok továbbfolytatására és eredményes befejezésére. Schwendtner Antal: Őszinte örömmel hallottam az erdő szerepének a kidomborítását. Ezzel kapcsolatban az volna a kérésem! hogv az Erdőgazdálkodási Minisztérium adjon ki haladéktalanul olyan rendelkezést, aminek értelmében erdőkitermelés esetén a munkálatok megkezdése előtt forduljanak véleményért a vízgazdálkodási szakközegekhez. Az erdőnek különösen a miskolci iparvidék körzetében vari nagy szerepe, mert az erdő csapadékszabályozó és levegőtisztító tevékenységére a legnagyobb szükség itt van. Az erdőkkel való bánásmódra tehát éppen ezen a vidéken kell a legnagyobb gondot fordítani. Kessler Hubert: A Garadna-forrás, mint a Bükk legmagasabban fakadó forrásainak egyike; igen megbízhatatlan vízhozamú. Vízhozamának nagy ingadozásai arra mutatnak, hogy közvetlenül a csapadék hatása alatt áll. Ví/.vézető járatai igen tágak, bakteriológiai szűrésre nem adnak lehetőséget. Erre vall a forrás gyakori megzavarosodása és vize elektromos vezetőképességének a vízhozammal egyidejű megváltozása. Ha egy forrás nagykiterjedésű, szűk, bakteriológiai szűrést biztosító vízérihálózattal rendelkezik, akkor kémiai összetétele nem áll annyira a csapadék hatása alatt. A forrásnak a Bükk-plató egyik víznyelőjével való közvetlen összefüggését is kimutatták. A Garadna-forrásnál lényegesen megbízhatóbb az eddigi vízellátási tervekben nem szereplő Szinva-forrás. Ennek minimális vízhozama nagyobb a Garadna-forrás minimális vízhozamánál. Lényegesen alacsonyabb fakadási szintje miatt is kiegyensúlyozottabb és kb. 150 méterrel vastagabb kőzetrétegen szűrődik a forrásba jutó csapadékvíz. É forrás bekapcsolásához (5 kilométerrel kevesebb csővezeték szükséges. Egv régebbi megállapodás alapján a diósgyőri ipari üzemek igényt tartanak ipari vízellátás szempontjából erre a forrásra, de végeredményben ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy a diósgyőri üzemek ugyanazt a víz-