Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Szadovnyikov: Talajtérképezés Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt

32 Szadovnyikov: Talajtétfképezés Oroszországban Oroszország csernozjom területének és a NizsnyijNovgorod kormányzóság talajainak kutatása során kidolgozta a talajnemek eredetének elméletét és a talajt mint önálló, természeti-történeti testet határozta meg, amely a következő tényezők egyesített tevékenységének és befolyásának következtében alakult ki: a) alapkőzetek, b) növényi és állati szervezetek, c) égha jlat, cl) a vidék kora, e) a táj domborzata. (5) Dokucsajev megállapította a talajok földrajzi elterjedésének törvényeit, a világon elsőnek állította fel a talajnemek igenetikus osztályozását és ezzel megvetette az alapját a tudományban addig ismeretlen tannak, a talaj természeti-történeti testéről szóló felfogásnak. Mindez lehetővé tette Dokucsajev számára, hogy a talajok térképezésének új, tudományosan megalapozott módszerét kidolgozza. A kartográfiában az „új" ab!ból állott, hogy Dokucsajev a talajtérképeket nem a gazdák személyes útmutatásai alapján állította össze, amint ezt a statisztikusok cselekedték, hanem a talajok genezisének, fejlődésének és az illető területen való földrajzi elterjedésének a törvényszerűségeit tárgyilag tanulmányozta, kint a természetben és a laboratóriumok falai között. A talajok minden egyes típusát és formáját, mint természeti-történeti testet tanulmányozta, de nem szakította el a természeti táj többi elemeitől, és figyelembe vette azoknak a fizikai-földrajzi feltételeknek egész komplexusát, amelyek minden egyes területen a talajképző folyamatra és a talajtakaró kialakulására befolyást gyakorolnak. Ebből a célból Dokucsajev vezetése alatt a Nizsnyij-Novgorod kormányzóság területén végzett talajkutatásokkal egyidőben geológiai és botanikai kutatások is folytak. Nizsnyi j-Novgorod kormányzóságának első talajtérképén (1886), amely Dokucsajev munkatársaitól, de az ő szerkesztésében a talajnemek természeti-történeti kutatása alapján és a talajképző tényezők figyelembevételével készült, 10 különböző talajnem elnevezése található. A talajtérkép konvencionális jelei a következőket jelzik: a talaj osztályai és típusai, az osztályhoz tartozó legfontosabb talajcsoportok, a talaj vastagsága, a talaj humusztartalma és az uralkodó altalajnemek. A térkép egyes szelvényei a következő jelzéseket tartalmazzák: 1. a talajnemek kémiai, fizikai és geológiai jellegének grafikus ábrázolása; 2. a kémiai görbe (Mendelejev szerint); 3. az ammóniákfelvevőképesség görbéje; 4. fizikai középarányos (átlag); 5. .geológiai középarányos (átlag); 0. a négy érték középarányosa. 1889-ben a Szabad gazdasági társulat talajbizottsága V. V. Dokucsajev elnöklete alatt tartott ülésén miután meghallgatta F. J. LevinszonLesszihg előadását Nyugat-Európa és Oroszország talajtérképezéséről, a következő határozatot hozta (14): a) elkészítendő a Nizsnyij-Novgorodban végzett munka típusához alkalmazkodva Oroszország tala jtérképe, amely lehetőleg valamennyi talajképző tényezőt ábrázoljon; b) a talajnemeket színekkel és nem vonalkázással kell ábrázolni, a szín lehetőleg közel álljon a talaj természetes színéhez; c) kismértékű térképen az altalaj metszetekkel, nagymértékű térképen közvetlenül a térképen ábrázolandó; d) a domborzatot a kismértékű térképeken vonalkázással kell ábrázolni, éspedig úgy, hogy kitűn jék a Lejtők iránya és lejtésszöge, a magyobbmértékü térképeken főleg azonban egyes földbirtokok térképein szintvonalakkal (horizontokkal). A Nizsnyij-Novgorod kormányzóság talajtérképén kívül N. M. Szibircev és N. A. Bogoszlavszkij néhány járási talajtérképet is elkészítettek. Knyagina járás 1 : 84.000 mértékű (2 verszt = 1 hüvelyk) talajtérképe, N. M. Szibircev müve, az eredeti felvételezési mértéktől eltérő mértékben (1 : 126.000) jelent meg 1892-!ben. „Knyagina 3 versztes talajtérképe — írta N. M. Szibircev, amely a járási zemsztvo költségén jelent meg, az első nyomtatásban megjelent olyan orosz talajtérkép, amely egy egész járás talajviszonyait ebben a nagy mértékben ábrázolja... A térképen 11 talajszín szerepel, több mint 20 konvencionális jel és betűvel. Ezek a jelek a következőket jeleik: árterületek és száraz völgyek, erdők és cserjések, folyók és tavak, a geológiai alapkőzet kibukkanásai, az alapkőzet hordalékának elterjedése, a talajnemek különböző geológiai típusai, a növényi alkatrészek mennyisége szerint, éspedig úgy, hogy az egy csoporthoz tartozó tala jnemek azonos színűek..." (11) Elég összehasonlítani a Nizsnyij-Novgorod kormányzóság talajtérképeinek a konvencionális jeleit a statisztikusoktól készített talajtérképekkel (Rjazan és Csernyigov kormányzóságok talajtérképei) és Csaszlavszkíj müvével. Európai Oroszország talaj térképével és annak jelzéseivel, hogy megállapíthassuk, milyen óriási a különbség ezeknnek a térképeknek a tartalma közölt. Az adózási célokra szolgáló talajtérképek elkészítésén kívül a Dokucsajev vezetése alatt készült talajtérképek hasznos szolgálatokat teljesítenek a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban. 1891-ben és 1892-ben két egymásra következő rendkívül rossz termés nyomában súlyos éhínség pusztított a Csernozjom övezetben, és ekkor Dokucsajev megszervezte a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztályán azt a különleges expedíciót, amelynek a munkálatait 1892—1897-iig vezette. Dokucsajev élőre kitűzte azt a célt, hogy az expedíció feladata „Oroszország szteppéin az erdő= és vízgazdaság különböző eszközeit és módszereit tanulmányozni és kikísérletezni." A kísérleti célokra 4 területrészt választottak és elkészítették ezeknek a területrészeknek 1 : 42.000-es mértékű (1 verszt 1 hüvelyk) talajtérképeit. Ugyanebben az időben V. V. Dokucsajev vezetése alatt elkészült néhány nagyobb magánbir-