Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Az ötéves terv vízépítési munkálatai

2 Mosonyi E.: Az ötéves terv vízépítési munkálatai természetátalakítási tervének és a dunai vízerő­hasznosításnak az ötéves terv végén meginduló nagy építkezéseit előzik meg. Két nagy távlati terv körvonalai bontakoznak ki előttünk. Az egyik a Tisza völgy vízügyi rendezése, amelynek gerince lesz a Tisza folyó csatornázása. A második nagy terv a Duna vízerejének haszno­sítása. Ezek a nagy vízgazdálkodási tervek a szovjet technika és tudomány példamutatása nyomán megindult hazai, nagyszabású természetátalakítási munkálatok kezdetét jelentik. SZERKESZTŐI JELENTÉS AZ 1950. ÉVRŐL. A Hidrológiai Közlöny 1950. évi munkaterve teljes mértékben a magyar népgazdaság ötéves tervét szolgálta. Az 1950. évben a szerkesztőség tovább folytatta, sőt, még jobban kiépítette a Szovjetunió hidrológiai tudomá­nyos kutatásainak ismertetését. Ennek keretében a Hidro­lógiai Közlöny idei számaiban összesen öt nagy cikk vagy értekezés jelent meg a szovjet tudományos iroda­lom kimagasló eredményeiről és további kérdéseiről. Ezenfelül kisebb ismertetés alakjában tettük közzé a szovjet hidrológiai irodalom egy-egy kimagasló mun­káját. A Hidrológiai Közlöny az 1950. évben hat kellős számban, egyenként 80 oldalon, vagyis összesen 480 olda­lon, vagyis összesen 480 oldal terjedelemben jelent meg. A/4 formátumban, ami kb. 1500 sűrűn gépelt oldalnyi szö­vegnek felel meg, íviagyis a legnagyobb terjedelemnek a Hidrológiai Közlöny 30 iéves fennállása óla, szemben az 1949. évi 384 oldallal. Ebben az évfolyamban 210 ábra és 125 táblázat kísérte a szöveget, összesen 82 szakérteke­zés látott napvilágot, melyek majdnem kivétel nélkül Társaságunk tagjainak ereteti munkái voltak, külföldi szerző csak 1 volt (csehnyelvű). Külföldi szemlerovatunkban 6 orosz, 2 cseihszilovák, 2 német, 2 francia, 1 svájci és 1 angol szakmunka ismerte­tése jelent meg. illetve, ugyanitt egyes cikkekben össze­foglaliyiai több külföldi, főleg szovjet és csethszilovák szerző, vagy intézmény tudományos munkássága is méltatásra került. Ezenfelül közreadtunk magyar tárgyú ismertetése­ket, apró közlemi.'nyeket, valamint igen sok híranyagot. Utóbbiak elsősorban egyesületekben, a Magyar Hidroló­giai Társaságban lezajlott eseményeket tartalmazták. Kü­lönösen érdekesek azok a hírek, amelyek Társaságunk életének legfőbb megnyilvánulásait (tudományos szak­bizottságok működése, vidéki vándorgyűléseink esemé­nyei) tárják lapunk olvasói elé. Ezeknek a vízímunkálatoknak a megvalósításá­ból ki akarja venni részét a Magyar Hidrológiai Társaság azzal a tudományos munkával, amelyet hidrológus tagjai részben egyéni kutatómunka, részben pedig társasági kollektív szakbizottsági munka alakjában végeznek. Hiszünk abban, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság munkája hozzájárul hazánkban a szocia­lizmus építéséhez és a magyar nép boldogulásához. Dr. Mosonyi Emil a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke A szerkesztés munkáját nagyban zavarta a lap ko­rábbi kiadójának, ia Tudományos Folyóiratkiadó V.-nak júliusban történt megszüntetése, mert ezzel a, lapkiadás szempontjából gazdátlan maradt és július közepétől kb. októberig a szerkesztés munkája szüneteli. Ekkor az 1950. 9—10. és a 11—12. szám sajtó alá ivailó gyors rendezésé­vel néhány hétig újra működött a szerkesztés, viszont 1950 decemberével a szerkesztés munkájában ismét fenn­akadás állott be, mert 195l-re a lap megjelenése még nem volt biztosítva. KÉRELEM MUNKATÁRSAINKHOZ ! A szerzők, a szerkesztőség és a nyomdaipari dolgo­zók munkájának együttes megkönnyítése, valamint a nyomdai önköltség csökkentése érdekében, az alábbiakra hívjuk feli a szerzők figyelmL't: 1. a szerkesztőség csak a papír egyik oldalára tisz­tán, .olvashatóan, nem sűrűn gépelt kéziratot fogad el. Egyúttal rövid kivonatot is kérünk az idcc/enni/elvű for­dítás céljára; 2. a kéziratokkal együtt a mellékletek leadását is kérjük; 3. a nyomdai levonatokat mindig postafordultával küldjük vissza. A szerzők részére általában csak az első korrektúrát áll módunkban elküldeni. A szerzők az újabb rendelkezések értelmében, tárgyi természetű változásokat a korrektúrákon már nem végezhetnek, esetleg csak au. illetékes lektorok ^hozzájárulásával; 4. a rajzok és az idagennyelvű fordítás elkészíttetését a szerzők is vállalhatják; 5. továbbnyűmás útján, mérsékelt áron, 100 db kü lönlenyomat áll a szerzők rendelkezésére. Ennek költsé­geit a megfelelő szerzői tiszteletdíjból vonjuk le; 6. ugyancsak levonjuk ai szerzői tiszteletdíjakból a csekélyösszegü kereseti adót is. Szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom