Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - Az ötéves terv vízépítési munkálatai
2 Mosonyi E.: Az ötéves terv vízépítési munkálatai természetátalakítási tervének és a dunai vízerőhasznosításnak az ötéves terv végén meginduló nagy építkezéseit előzik meg. Két nagy távlati terv körvonalai bontakoznak ki előttünk. Az egyik a Tisza völgy vízügyi rendezése, amelynek gerince lesz a Tisza folyó csatornázása. A második nagy terv a Duna vízerejének hasznosítása. Ezek a nagy vízgazdálkodási tervek a szovjet technika és tudomány példamutatása nyomán megindult hazai, nagyszabású természetátalakítási munkálatok kezdetét jelentik. SZERKESZTŐI JELENTÉS AZ 1950. ÉVRŐL. A Hidrológiai Közlöny 1950. évi munkaterve teljes mértékben a magyar népgazdaság ötéves tervét szolgálta. Az 1950. évben a szerkesztőség tovább folytatta, sőt, még jobban kiépítette a Szovjetunió hidrológiai tudományos kutatásainak ismertetését. Ennek keretében a Hidrológiai Közlöny idei számaiban összesen öt nagy cikk vagy értekezés jelent meg a szovjet tudományos irodalom kimagasló eredményeiről és további kérdéseiről. Ezenfelül kisebb ismertetés alakjában tettük közzé a szovjet hidrológiai irodalom egy-egy kimagasló munkáját. A Hidrológiai Közlöny az 1950. évben hat kellős számban, egyenként 80 oldalon, vagyis összesen 480 oldalon, vagyis összesen 480 oldal terjedelemben jelent meg. A/4 formátumban, ami kb. 1500 sűrűn gépelt oldalnyi szövegnek felel meg, íviagyis a legnagyobb terjedelemnek a Hidrológiai Közlöny 30 iéves fennállása óla, szemben az 1949. évi 384 oldallal. Ebben az évfolyamban 210 ábra és 125 táblázat kísérte a szöveget, összesen 82 szakértekezés látott napvilágot, melyek majdnem kivétel nélkül Társaságunk tagjainak ereteti munkái voltak, külföldi szerző csak 1 volt (csehnyelvű). Külföldi szemlerovatunkban 6 orosz, 2 cseihszilovák, 2 német, 2 francia, 1 svájci és 1 angol szakmunka ismertetése jelent meg. illetve, ugyanitt egyes cikkekben összefoglaliyiai több külföldi, főleg szovjet és csethszilovák szerző, vagy intézmény tudományos munkássága is méltatásra került. Ezenfelül közreadtunk magyar tárgyú ismertetéseket, apró közlemi.'nyeket, valamint igen sok híranyagot. Utóbbiak elsősorban egyesületekben, a Magyar Hidrológiai Társaságban lezajlott eseményeket tartalmazták. Különösen érdekesek azok a hírek, amelyek Társaságunk életének legfőbb megnyilvánulásait (tudományos szakbizottságok működése, vidéki vándorgyűléseink eseményei) tárják lapunk olvasói elé. Ezeknek a vízímunkálatoknak a megvalósításából ki akarja venni részét a Magyar Hidrológiai Társaság azzal a tudományos munkával, amelyet hidrológus tagjai részben egyéni kutatómunka, részben pedig társasági kollektív szakbizottsági munka alakjában végeznek. Hiszünk abban, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság munkája hozzájárul hazánkban a szocializmus építéséhez és a magyar nép boldogulásához. Dr. Mosonyi Emil a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke A szerkesztés munkáját nagyban zavarta a lap korábbi kiadójának, ia Tudományos Folyóiratkiadó V.-nak júliusban történt megszüntetése, mert ezzel a, lapkiadás szempontjából gazdátlan maradt és július közepétől kb. októberig a szerkesztés munkája szüneteli. Ekkor az 1950. 9—10. és a 11—12. szám sajtó alá ivailó gyors rendezésével néhány hétig újra működött a szerkesztés, viszont 1950 decemberével a szerkesztés munkájában ismét fennakadás állott be, mert 195l-re a lap megjelenése még nem volt biztosítva. KÉRELEM MUNKATÁRSAINKHOZ ! A szerzők, a szerkesztőség és a nyomdaipari dolgozók munkájának együttes megkönnyítése, valamint a nyomdai önköltség csökkentése érdekében, az alábbiakra hívjuk feli a szerzők figyelmL't: 1. a szerkesztőség csak a papír egyik oldalára tisztán, .olvashatóan, nem sűrűn gépelt kéziratot fogad el. Egyúttal rövid kivonatot is kérünk az idcc/enni/elvű fordítás céljára; 2. a kéziratokkal együtt a mellékletek leadását is kérjük; 3. a nyomdai levonatokat mindig postafordultával küldjük vissza. A szerzők részére általában csak az első korrektúrát áll módunkban elküldeni. A szerzők az újabb rendelkezések értelmében, tárgyi természetű változásokat a korrektúrákon már nem végezhetnek, esetleg csak au. illetékes lektorok ^hozzájárulásával; 4. a rajzok és az idagennyelvű fordítás elkészíttetését a szerzők is vállalhatják; 5. továbbnyűmás útján, mérsékelt áron, 100 db kü lönlenyomat áll a szerzők rendelkezésére. Ennek költségeit a megfelelő szerzői tiszteletdíjból vonjuk le; 6. ugyancsak levonjuk ai szerzői tiszteletdíjakból a csekélyösszegü kereseti adót is. Szerkesztőség.