Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Albel Ferenc: Tanulmány a dorogi bányamző vízelzáró tömítő fúrásairól és a vízbetörésekről

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. 5 HIDROGEOLÓGIA Szerző értekezésében folytatja beszámolóját azokról a nagyarányú tudomániányos kutatásokról, amelyeket a dorogi s zé nbá n y a v idéfcen a bányászatot állandóan veszélyeztető karsztvízbetörések megfékezíse érdekében /végez. Munkásságával nagyban hozzájárul szénbányászatunk teljesítőképességének emeléséhez. Tanulmány a dorogi bányamező vízelzáró tömítő fúrásairól és a vízbetörésekről ALBEL FERENC A dorogi szénmedencében soha meg nem szűnő probléma lesz a karsztvízkérdés. Amikor azt látjuk, hogy a bányászat mind mélyebb szinteken fekvő széntelepek kibányászására szorítkozik, annál irJkább előtérbe kerül a mélységgel fellépő hidrosztatikai nyomás és ezzel kapcsolatosan a várhaló fokozott vízveszély. Ez elméletileg természetesnek látszik. Éppen ezért meg kell vizsgálni az eddiigi gyakorlati tapasztalatok kiértékelését, melyből a jövőre nézve tanulságokat vonhatunk le. Már a ninlt esztendőben foglalkoztam ezen ügy tanulmányozásával, mely tanulmányom a Hidrológiai Közlöny 1950. évi 11—.12. sz.-ban ,.Újabb elgondolások a karsztvíz-kérdéssel kapcsolatban" cím alatt megjelent. E tanulmányomban, tekintet nélkül, hogy a fúrólyuk vízbetörésre voll-e telepílve, vagy preventíve mélyíttetett le, kimutattam az egyes szinteken a karsztosodás nagyságát és az egyes karsztiiregekbe becemenlált tömítőanyagok mennyiségét. Egyes szakértőik azt kívánták újabban, hogy úgy állítsam össze sok évi tapasztalataimat, hogy azok csak a tömítőfúrásokra vonatkozzanak, melyeket az egyes vízbetörésekre telepítettünk. Vlizsgáljam meg a vízbetörés okát, a fekürétegek 1 sz diagramm a korsztüregek helyzetéről és tömítési odafairo! Becsmenfált arxjagok Homok tosz Cement I 9-720 7t50 I 67878 6684 155SO 2 749 20-Z83 21-423 •l46 9CO 10-467 614-62 13-877 9-209 6-289 60 805 780S 30-566 4-'915 15-349 5409 45 50 1M6 215 — — 34SZ 20 z 4 vastagságát, értékeljem ki az egy atm. hidrosztalikai nyomásra eső védőréteg vastagságát, az egyes karsztüregekbe beadott tömítőanyagok nagyságát. Tehát jelen tanulmányom ezen köveLlmények szemelőtt-tartásával ikészült. Tanulmányaim során megállapítottam, hogy a dorogi bányamezőben 72 db vízbetörés történt. E vízbetörések nagysága, 0,04 m

3ím.in-tól 80,0 m

3/min-ig váltakozott. A vízbetörések eredeti forrása a dachsteini mészkő karsztosodott járataiból ered, ezért a fekiiréteg vastagságának megállapítását a dacihstelini mészkő szintje és a vízbetörés szintje közötti különbság adja meg. Az 1. sz. táblázatban összefoglalt adatokból láthat juk, hogy legtöbb vízbetörésnél az egy atm. nyomásra eső védőréteg-vastagság oly csekély, vagy nulla, hogy ebből ítélve a vízbetörés bekövetkezése világosan magyarázható. Ha vizsgáljuk a fekiiréleg elvékonyodásának, ül. kimaradásának okát, akkor megállapíthatjuk, hogy ezen hiányok 96%-ban a vetők érinlésének következtében fordulnak elő. A vetők érintése a karsztvízszint alatt, igen gyakran vizet vezethetnek. Viszont gyakori az az eset is, amikor a velő érintése ill. azon való áthatolás, minde/i vízveszély nélkül lehetséges. 2. sz diagramm 1 2 3 4 5 m Karszturegek mox szelvénye \ 10 ZO 30 4-0 50 60 Különböző szmfeken betört vízmennyiségek, diagrammja 70 60m/min