Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

I

?i

(M

>lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. 283 rozott, évente lefolyásra ikerülő vízmennyiségnek (V [ei

3]),3,156XÍ0

T-el osztott értéke az átlagosan lefolyásra kerülő középvízhozamot adja (Qk')Ha ez a Jacobi képlete alapján számítottból (Qk) nem tér el jelentősen, a képletet használhatjuk. OjC^ 2. ábra. A vízhozamtartóssági görbe meghatározása Jacobi alapján. Hasonló módon lehet az árvízszámításra vonatkozó képleteket is kontrollnak felhasználni. A törpe erőmüvek szerkezeti kialakítása Hazai viszonyaink között a létesíthető törpe erőművek zöme, mivel malmok átalakításával készülnek igen kis, 1,0—5,0 m-es eséseket hasznosít. Ilyen eséseknél még a törpe erőművek is kisesésű szerkezeti elemekből állanak, ezért a következőkben ilyen elrendezésű műveket vizsgálunk. Patakjaink szélsőséges vízjárása következtében időnként hatalmas mennyiségű árvizek vonulnak le rajtuk, amelyet a meder nem tud emészteni, ezért a völgyfenéken szélesen hömpölyögve hajtja maga előtt az elsodort fákat, galyakat, köveket. Az árvíz általában néhány nap alatt levonul. Ezért nem érdemes aránylag nagyméretű árvédelmi gátakat építeni, amikor a patak árterületének vegetációja — legelő, rét vagy erdő — csak nagyon ritkán, késői árvizeknél sinvli meg a rövidebb vízborítást. Mederbe épített törpe erőmű szempontjából ezek az árvizek több hátrányt jelentenek. Nagy vizeik idején az energiatermelés szünetel, mert a duzzasztási szint nem lehet olyan magas, hogy a völgyfeneket is elborító árvízszintet mégha. Hadja. Nagy árvizeknél ezenkívül a völgyfeneket elöntő víz magasan körülfogja az erőtelepet, amiért a mély és a magasépítési részeket úgy kell méretezni, hogy az árvizek és az általuk mozgatott uszadékok és jég, kárt ne tegyenek bennük. Végül meg kell emlékezni arról is, hogy a patak medrébe épített erőmű a hordalékjárást jelentősen befolyásolja. A patakok szokásos jókarbalielyezési munkálatait ezek a mederbe épített erőművek bizonyos mértékig akadályozzák. A hazai kisvízfolyások döntő többségét alkotó nem beágyazott medrű patakoknál az erőtelepek felett és alatt, vagy burkolni kellene a medret, vagy minden nagyobb árvíz után legalább a csatornafőt rendbehozni, mert tudvalevően ezek a kisvízfolyások medrüket sokkal rövidebb időközben és sokkal nagyobb mértékben módosítják, mint nagy folyóink. Kivételek ilyen tekintetben az egyébként kis vízgyüjtőlerüíetű bővizű karsztvízfolyások, amelyek aránylag egyenletes vizhozamúak. A szélsőséges kisvízfolyásra mederbe épített nagyobb törpe erőmű befektetési költsége szovjet ada'loik szerint a következőképen oszlik meg: A duzzasztó, árapasztó 65% az erőtelep épülete 16% a vízgépek és elektromos* berendezés 19%. Jelentősen nagy százalékot képvisel a duzzasztómű befektetési költsége. Üzemvízcsatornás mű esetében a duzzasztó tényleges költsége csökken, mert megelégszünk alacsonyabb duzzasztással, másrészt pedig az üzemvízcsalorna nagyobb költségei miatt arányosan csökken az összköltség %-ában kifejezve. Üzemvízcsatornás megoldásnál a nagyobb vízlépcső miatt termelt több energia figyelembevételével lehetséges, hogy a duzzasztóművet egyedül az energiatermelés érdekében is gazdaságos megépíteni, míg mederbeépített erőmű esetén a duzzasztómű építése csak akkor gazdaságos, ha más vízhasznosítási ágat is szolgál. Kisvízfolyásainknak azonban sajnos általában olyan csekély a vize, hogy ha más vízhasznosítási ág az erőteleptől a víz egy részét elvonja, megépítése könnyen gazdaságtalanná válik. Végeredményben a fenti okok figyelembevételével kimondhatjuk, hogy nem kellően beágyazott medrű patak esetén üzemvízcsatornás törpe erőművet gazdaságos építeni. A Szőveitunióból ismeretes adatok szerint a törpe erőmű befektetési költségeinek mindössze 19%-át teszik ki a sorozatgyártású gépi berendezések. Abban az esetben tehát, hu meglévő malmoknál a méh/építési szerkezetek csak kis javításra szorulnak, törpe erőművé való átalakulniuk naauon gazdaságosnak mondható. Mennél kisebb a patak, és mennél kiegyenlítettebb a vízjárása ugvanolyan teljesítmény esetén a teljes befektetési költségnek annál kisebb százalékát leszi ki a duzizasztómű, mert alig változó gépészeti és épületlétesítés] költségek mellett a duzzasztómű költsége jelentősen csökken. Ebből következik, hogy egészen kis-, vagy karsztvízfolyáson, ahol a kisvíz és árvíz aránya