Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

284 Juhász J.: Törpe vízerőművek sokszor nem haladja meg az 1 : 20-at, a mederbe épített törpe erőmű is gazdaságos lehet, mert a duzzasztómű aránylag kis költsége a teljes befektetési költségekhez viszonyítva lehetővé teszi azt, hogy a duzzasztóművel egyedül a vízerőhasznosítás érdekében építsük meg. Ez a kérdés községek belsőségében létesítendő törpe erőerőműveknél is felmerül, amikor üzemvízcsatornás megoldás nem jöhet szóba, vagy keskeny, szakadozott sziklás völgy esetében, amikor az üzemvízcsatorna építése nagyon drága lenne. Duzzasztómű, vízkivételi mű és üzemvízcsatorna Kisvízfolyásaink szélsőséges vízjárása és nagy hordalékossága kizárja azt, hogy fixgátakat alkalmazzunk a duzzasztóműveiknél, kivéve a lakatlan, aránylag keskeny völgyben lefutó patakokat, amelyek árterületén nem okoz kárt, ha az árvizet a fixgát megemeli. Azonban az árvíz utáni helyreállítási munka fixgát esetén sokkal nagyobb, mint mozgógátaknál, mert a patak nagyobb árvizei könnyen új medret keresnek az elzárt régi helyett Kivételek természetesen a részben a gépház megközelíthetőségének tervezésénél. Kisvízfolyásaink nagy részénél, különösen azok szóbajöhető felső szakaszán, a felszín alatt kis mélységben megtalálható a szikla, és még a vékony talajréteg sem megfelelő minden esetben töltések készítésére. Ezért általában nem gazdaságos még a nagy árterü partokat sem visszatöl3. kép. Háromtáblás, faorsós felhúzószerkezetű duzzasztómű. tésezni a létesített erőműnél csak azért, hogy az árvizet visszatartsuk a patakmederben, ill. a töltések között. A duzzasztómű szerkezetileg teljesen meg- . egyezhet a nagy öntözőcsatornákon alkalmazott táblás zsilipekkel. (2., 3. képek.) Abból a célból, hogy a duzzasztási szint tartása mellett könnyen megoldható módon különböző vízhozamokat tudjunk a gátszerkezeten lebocsátani, célszerű a táblákat függőlegesen, vagy vízszintesen részekre osztani. A vízszintesen kettéosztott, azaz kettős táblát csak nagyobb magasságú táblaszerkezeteknél alkalmazzuk, mert könnyen rezgésbe jön. 4. kép. Vízátbukás a duzzasztózsilipen. Az utófenék kiképzésében épen úgy, mint a duzzasztómű szerkezeti elrendezésében egyszerűségre kell! törekedni, vigyázva azonban arra, nehogy az utófenék rövid legyen, mert aiz évenként szükséges utófenék javítások teljesen le! emészthetik az erőtelep jövedelmét. (4. kép.) A vízkivételi mű leggyakoribb alakja az egyszerű zsilipes megoldás, amely lényegében teljesen megegyezik a duzzasztómű szerkezeti, megoldásával, csak kisebb méretű. Az üzemvízcsatorna az erőtelep kis teljesítményére való tekintettel természetes földmeder 3. ábra. Vegyes rendszerű duzzasztómű vázlata. nagyrészt karsztforrásokból táplálkozó patakok, amelyeken részben fix gát létesítése egyes esetekben célszerű lehet (3. ábra). A vízfolyások árvízhozamát általában nem ismerjük elég pontosan, ezért célszerű a mederbeépített erőmű mellé épülő duzzasztómüvet a vízhozam számításban bemutatott abszolút legnagyobb vízmennyiség levezetésére méretezni. Természetesen, amenyiben a nagy árvizek részben a medren kívül folytak le, úgy erre a jövőben is lehet számítani, de ilyen esetben az erőtelep tervezésénél ezt tekintetbe kell venni, részben a gépek szintjének megállapításánál, 2. kép. Kéttáblás.faorsós felhúzószerkezetű duzzasztómű az alvlz felől. A zsilip mögött látható a beton utófenék és partfalak. Mozgó gót