Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
7-8. szám - Szesztay Károly: Sokéves tározótérszükséglet meghatározása Krickij Sz. N. és Menkel M. F. statisztikai módszerével
270 _ Szesztay K.: Tározótérszükséfflet statisztikai meghatározása 2 4 6 S 10 12 .14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 3S 38 40 év Az egy csoportban vizsgált évek szama első módszerével az előzőekben meghatározott statisztikai adatok alapján. A feladat megoldásaként a fi — f (a, p) görbesereget kell megszerkesztenünk, mert ennek 0,26 0.24 0.20 -S; < n 0.18 0.50 0.60 0.70 0,80 Vízhozam szorzó 5. ábra. Foater-Ribkin táblázata alapján szerkesztett görbék birtokában választ tudunk adni bármely a fogyasztás tározótérfogat szükségletére és a tározőmedencék üzemének megbízhatóságára (vízhiány fellépésének valószínűségére) vonatkozó kérdésekben is. Első lépésként a tározótérfogat szempontjából „kritikus évcsoportokat* kell megállapítanunk az P- fogyasztás és a p biztonsági jellemző különböző értékei mellett. Az ilyen célból végzett számítások egyik részletét az 5. táblázatban mutatjuk be. Az 5. táblázat felső négy-sorában a különböző terjedelmű évcsoporlokból összeállított adatsorok C„ és C s tényezőjét határoztuk meg a (8) képletek szerint. Az 5. táblázat középső részében a p — 97% mellett végzett vizsgálatokat foglaltuk össze növekvő a értékek szerint. Az eljárás kiindulásául szolgáló k vízhozamszorzókat a Foster—Ribkin táblázat alapján megszerkesztett 5. ábra segítségével határoztuk meg. Az 5. táblázat alsó részében az a=0,95 vízfogyasztás esetére vonatkozó vizsgálatokat találjuk p = 95 % és p = 90 % mellett. Az 5. táblázat adataiból rajzoltuk meg a 6. ábrán a P=f (n, a, p) görbéket, melyek a kritikus n érték meghatározását, vagyis a fi tározótérfogat változását szemléletesen mutatják. Már itt megjegyezzük, Ihogy az a = 1,00 értékhez tartozó („teljes vízihasznosítású) fi görbe állandóan emelkedik (nem ér el maximumot véges n érték mellett, ami arra utal, hogy a statisztikai eljárás gondolatmenete szerint a „teljes vízhasznosítás" méretezéséhez a végtelenül hosszú észlelési sor volna mértékadó. A végzett számítások eredményeit (a fi = = / (n, a, p) görbék maximumait) a 7. ábra fi = f (a,p) „teljesítő iképességi" görbéiben foglaltuk össze. A 7. ábrával kapcsolatban érdekes összehasonlítást tehetünk dr. Mosonyi Emil már hivatkozott tanulmányának adataival. Ugyanazon észlelési sor (a jelen tanulmány számpéldáját a tőle átvett adatokból dolgozhatjuk ki) közvetlen vizsgálatával a Visó-folyó Petrovabisztra-i szel-. V/só, Petrovabisztra, (C v=0,29; C s = 0,58) 2,0 1, 8 ^ 1,6 c: 1,4 G 1,2 f 1,0 0,6 0,4 n, ác.pj 6. ábra. Tározótérszükséglct meghatározása Krickij—Menkel első módszere szerint.