Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
5-6. szám - Dr. Jászfalusi Lajos: Mely természetes vizek alkalmasak tógazdasági nemespontyivadékkal való népesítésre
220 •lászfjtlusi L.: Természetes vizek nemesponltyal való néprsités.került a pontyok életkorát megállapítanom. Helyszűke miatt itt nem közölhetem az összes testméreteket, mert az több nyomtatott oldalra terjedne ki, hanem a teslméretarányok átlagértékeit közlöm csak. A) Rezét. A Duna mellék-ága, Baja város közelében. Vízállása a mindenkori Dunavízállástól függ. Vízmélysége változó. Vízi növényzet csak a part zélen, a hínárfélék h'ányzanak. A víz hala'nak kb. 80%-át táplálékvetélytársés ragadozó halak képezik. Tápláléktermőképessége közepes. 2,00Nemesponty -3,00 profillndex csoport Életkor súly kg-ban testhossz cm-ben (farokuszó nélkül) vizsgált példány szám. V. 1,80—2,00 (1,82) 40,5—38,5 (39,5) 4 3,01Vadponty -4,50 profilindex csoport II. 0,25 21,5 1 III. 0,40—0,70 (0,55) 25,0—30,0 (28,3) 8 IV. 0,55—0,80 (0,68) 29,5—33,5 (30,6) 11 V. 0,90—1,35 (1,08) 34,0—37,5 (36,2) 5 VI—VII. 1,10—2,15 (1,50) 37,3—17,0 (40,6) 3 B) Bátai-holt-Duna. Fokokkal van az élővízzel összekötetésben. Csak magas vízálláskor kap áradásos vizet. Átlagos vízmélysége 1,5 m, de vannak 5 méteres mélyebb területei is. Környezete erdőség. A hínárfélék (Cerathophyllum) tul vannak szaporodva. A víz halainak 70%-át táplálékvetélytárs- és ragadozó halak teszik ki. Tápláléktermőképessége gyenge. Nemesponly III. III. V. 0,25 21.0 Vadponty 0,20—0,60 (0,35) 0,60 22,0—26,2 (22,3) v 30,5 Nemesponly II. III. IV. III. IV. 0,20—0,26 (0,23) 0,32—0,70 (0,51) 1,10 19,5—20,2 (19,8) 23,8—28,5 (26,3) 31,0 Vadponty 0,20—0,50 (0,35* 0,40—0,80 (0,60) 21,0—26,5 (23,7) 27,0—29,5 (28,5) Nemesponty II. III. 0,12—0,36 (0,24) 0,36—0,80 (0,49) 17,0—23,8 (20,4) 24,2—29,5 (25.3) 8 10 E) Soroksári Dunaág, mely két végén hajózsilipekkel (Kvas ay, tassi) van elzárva. Területe kereken 3000 kat. hold. Vízállását gyakran változtatják. Felsőszakaszán néha szennyezés töríéuik. Vízmélysége a meder középen 2—11 m között váltakozik. Kévéi lankás partja van. A partoldalakon gyakran nádas-őv húzódik A h.nárfélék közül főleg a Myriophyllum és a Cerathophyllum gyakori, néhol Potamogeton is előfordul. A víz hala nak kb. 70%-át a ponty táplálkozásbeli vetélytársa és ragadozó halak tesz.k ki. Tápláléktermőkcpessége közepes. Nemesponty • II. 0,14—0,38 (0,25) 13,4—24,2 (20,43) 18 III. 0,44—0,80 (0,61) 24,5—31,0 (27,2) 13 IV. 0,70—1,02 (0,89) 26,5—32,6 (29,4) 3 V. 1,60 39,0 1 VI. 2,10 42,0 1 Vadponty II. 0,26 19,5 1 III. 0,32—0,74 (0,54) 23,3—30,3 (29,7) 5 IV. 0,70—1,04 (0,89) 31,5—35.5 (33,0) 12 V. 0,72—1,50 (1,15) 32,0—41,0 (35,8) 17 VI. 1,50—2,10 (1,80) 41,0—46,3 (41,4) 14 VII. 2,40—3,14 (2 83) 45,0—50,3 (47,3) 5 VIII. 3 50—4,70 (4,06) 51,0—56,0 (52.2) 3 IX. 5,50—6,00 (5,75) 60,0—65,0 (62,5) 2 F) Tiszai holtágak. Bővebbet lásd 11. sz. irodalomban. Nemesponty II. III. IV. 0,08—0,42 (0,19) 0,17—1,20 (0,48) 0,86—1,46 (1,16) 13,0—23,2 (18,3) 19,0—29,9 (24,2) 32,0—41,0 (36,8) 14 11 4 Vadponty II. 0,120,16-0,22 (0,17) 17,0-22,0 (19 5) 3 III. 0,120,16-0,62 (0,29) 18,0-30,0 (22,3) 10 IV. 0,78-0 96 (0,87) 35,0-36,0 (35.5) 2 V. 0,70 36,0 1 VII. 2,00-3,20 (2,40) 39,0-62,0 (49,8) 3 C) Szeremlei-Duna. Baja város vidékén húzódik, csatorna jellegű 50 in széles és egyik ága állandóan összeköttetésben áll a nyilt Dunával. Környezete erdőség és pusztaság. Legmélyebb része 2 m. A fenékiszap homokos. A hínár-félék közül a Myriophyllum, Cerathophyllum és a súlyom fordul elő, különösen a holtág végén. A víz halainak 50%-át pontytáplálék vetélytárs- és ragadozó halak teszik ki. Tápláléktermőképessége közepes. D) Ercsii Dunamellékág. Csatorna-fokokkal áll összekötetésben a nyilt Dunával, mely azonban fcltöltödőben van. Nagyobb áradáskor kap csak friss vizet. Átlagos vízmélysége 1 m, de vannak kb. 5—8 méteres mély helyek is. A fenékiszap homokos. A hinárfélék közül Potamogeton és Myriophyllum van kis számban képviselve. A víz halainak 60%-át ponty táplálékkonkurens halak és ragadozó halak teszik ki. Tápláléktermőképessége közepes. A közölt adatokból kétségtelenül megállapítható, hogy bizonyos természetes vizekbe népesített nemesponty és a helyi tőpony növekedése között alig van lényeges különbség. Ez igen érdekes és újszerű adat, mivel tudjuk, hogy tógazdaságban, vagy rizsföldön a nemesponty, még ha természetes táplálékon is nő fel, akkor is sokkal jobb növekedést mutat. Így pl. tógazdaságban, ha valamely természeleshozamú tavat 5 dkg-os neínesponty ivadékkal ritkán népesítjük, akkor ősz végére az ivadék könnyen elérheti a 40 dkg-os állagsúlyt; második évében pedig az 1 kg-ot is meghaladhatja. Viszont, ha az említett tavat a természetes hozamának megfelelően erősebben népesítenénk, akkor csak harmadnyaras korban érnék el az 1 kg súlyt. Hasonló jó növekedést tapasztalunk a Balatonba népesített nemespontvivadéknál is; a népesített 30 dk-os kétny raras nemesponty egy év alatt 45—95 dkg-ot, két év alatt 1,18—2,60 kg-ot, némelykor pedig 3 kg-ot is gyarapszik. A Balatonban a népesített 14 dkg-os pontyivadék 6 hónap alatt 96 dkg-ra egy és fél év elteltével pedig 1,83 ikg-ra nő meg. Sok ilyen jó növekedésről tesz még tanúságot a Balatoni Halászat 11. T. jelölési naplója, melyet 1929-től 1944-ig rendszeresen vezettek. Látva a nemesponty nagyszerű növekedését, mindezek után kérdezhetnénk, miért lehetséges
