Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Venkorits István: Barlangok fejlődésének dialektikája

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 205 A tények leírása alapján szorgalmazza a kérdéses szénsavas víz újra való feltárását, Irámutatva arra, hogy a környék egyetlen tiszta szénsavas előtörése, melynek gyógyászati jelentősége is nagy. Igen helyesen hivatkozik A. V. Alexandrov megállapítására, mely szeriint a szénsav a bőringert fokozza, hasonlóképp a szív működését is. Érdekes és fontos javaslatokat vet fei a víznek vasiitegészségügyi célokra történő felhasználásával kapcsolatban. A kurd-csibráki szénsavas víz* Dr. PÁTER JÁNOS BALNEOLÓGIA A természetes gyógytényezőink felkutatása és a meglévők hasznosítása nemcsak népgazdasági, hanem egészségügyi szempontból is elsőrendű kötelességünk. Magyarország a természetes gyógytényezők közül gyógyvizekben meglehetősen gazdag. Mégis érdemes lesz foglalkozni a kurd-csibráki szénsavas víz történelével és szomorú jelenével, amely tanulságul szolgálhat és érdekli a hidrogeológusokat, a hidrokémikusokat és balneológusokat. A kurd-csibráki fúrás története: A fúrás történetét Dr. Pávai Vajna Ferenc adatainak szíves rendelkezésre bocsájtása alapján közölhetjük. A dombóvár—budapesti vasútvonal mentén. Dombóvártól északikleletre 18 km-re, a hegyháti dombsor nyugati lábánál Kurd-Gsibrák állomás területén 19 12-ben ivóvíz nyerés céljából kutat fúrtak. 1913-ban kb. 230 m mélyből az egyik éjjel hatalmas szénsáv feltörés robbant ki, amely a íuróállványt szétvágva az állomásépület tetejéig szórta a vizes sarat. Ezután a fúrást még továbbfolytatták 250 m mélységig. A fúrás foglalást nem kapott s a víz szabadon folyt el az állomásmenti árokba. A MÁV Igazgatóság megbízásából Dr. Pávai Vajna Ferenc 1918. szeptember 29-én megvizsgálta a fúrást. A helyszíni szemle alkalmával azt tapasztalta, hogy a fúrás helyén talpfával lefedett 1 m mély gödörben fortyog a feltörő gázos víz, amelynek szúrós, kénes szaga volt, a feltörő gáz az égő gyufát eloltotta és tőle a mészvíz megzavarosodott. Valószínűnek látszott az, hogy a furat felső csövét a talajból kihúzták. A vizsgálat során megállapítható volt az, hogy kb. 200 m mélységből kevés víz termelődött ki és a gáz 230 m körüli mélységből áramlott. Az állomás melletti malom ásott kútjainak vizében is érezhető volt a szúrós kénes szag és szénsav. A malommal szembeni réten fortyogós ingovány volt, amelyből állandóan szénsav feltörés volt észlelhető. Ennyit mond a fúrásról Dr. Pávai Vajna Ferenc kiszállási naplója. A fúrás története ezután a következő: A feltörő szénsavas vizet a környék lakói demizsonokban hordták inni és bort hígítani. Azonben a feltörő szénsav az állomásfőnök kacsáit és kertjének virágait elpusztította és ezért kb. 30 zsák cementet szórtak a fúrásba. Ezzel a szénsavas feltörés sorsát jóidéig megpecsételték. * A Magyar Hidrológiai Társaság 1951. május 9-én tartott előadóülésén elhangzott előadás. A MÁV Központi Egészségügyi Hivatalának Közleménye. (Hivatalvezető főorvos: Szekulesz Kátoly dr. MÁV főtanácsos-főorvos. 1938—39. körül kezdték észlelni azt, hogy a fúrás helyéről időszakonként iszapos sáros víz tör fel és folyik el. A feltörések bizonyos 2—3 hetes ritmusban következtek be. Valószínűleg a járatot nagyobb kődarab járta el és az a felfokozódott gáznyomás következtében szelepesen nyílott. A nyílás után a szénsav által időközben korrodált üreges eementjáratokon a víz a szabadba ömlött. A közbejött világháború miatt és a felszabadulást kövelő fontosabb munkák miatt 1950. tavaszán ke/.dtiik meg a Vasútegészségügyi Laboratórium részéről a fúrás újbóli kivizsgálását. A talpfákkal lefedett fúrást felbontva azt láttuk, hogy mintegy }/z m mély tölcsérben zöldes-szürke cenientiszapban fortyog a feltörő szénsav, illetve szénsavas víz. A feltörő vizet és a tőle mintegy 30 méterre levő ásolt, egyesek szerint azonban 400 m mély fúrt kút vizét, valamint a fúrástól mintegy 200 méterre levő pályamesteri lakás 6 m mély ásott kútjának vizét kémiailag sorozatosan megvizsgáltuk. Ezeknek a vizsgálatoknak, valamint az 1913. szeptemberéből származó két vízvezelő rétegből nyert vizek kémiai vizsgálatának eredményeit az I. sz. táblázatban állítottuk össze. A helyszíni vizsgálatok során a víznek a kénes szaga már nem volt érezhető és a vízben szulfid kenet nem tudtunk kimutatni. A víz hőmérséklete a vizsgálatkor — május — 14 C° volt. I. sz. táblázat Kurd-Csibrák állomás fúrott és ásott kútvizeinek kémiai vizsgálata Vízminta száimazása: 1. sz. vízvezető réteg 2. sz. víz vezető réteg Felhagyott furat Pályamesteri lakás Kút mélysége : Kb. 141,54m Kb. 200 m Kb. 200 m 6 m Vizsgálat időpontja: 1913. szept. 11. 1949. október 26. 1951. március 27. 1950. június 1. összes szilárd alkatrész mg/üt. Oxygénfogyasztás .... mg/lit. 1,969 0,88 475 ninos nincs igen sok 22,40 17,00 713 4,50 43 nincs nincs sok 10,55 5,30 612 6,00 36 nincs nincs nincs 9,80 9,80 24 588 2,40 50 nincs nyom sok 29,60 57,24 64 742 3,52 85 nincs nincfl gy.nyo 10,50 14,28 nincs 1,969 0,88 475 ninos nincs igen sok 22,40 17,00 713 4,50 43 nincs nincs sok 10,55 5,30 612 6,00 36 nincs nincs nincs 9,80 9,80 24 588 2,40 50 nincs nyom sok 29,60 57,24 64 742 3,52 85 nincs nincfl gy.nyo 10,50 14,28 nincs összes keménység Német fok 1,969 0,88 475 ninos nincs igen sok 22,40 17,00 713 4,50 43 nincs nincs sok 10,55 5,30 612 6,00 36 nincs nincs nincs 9,80 9,80 24 588 2,40 50 nincs nyom sok 29,60 57,24 64 742 3,52 85 nincs nincfl gy.nyo 10,50 14,28 nincs 1950. júliusában a MÁV Pályaépítő és Felújító Ü. V. Vertikális Osztályának Kúttisztító Különítményével, különleges gázkompresszorozással, Gáti István műszaki főintéző irányításával megkíséreltük a felső cementezett réteg áttörését és a fúrás eredeti járatának a felkutatását. Mintegy kétnapos kompresszorozás után 10—12 m