Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Venkorits István: Barlangok fejlődésének dialektikája

20tí Páter J.: A kurd-csibráki szénsavas víz mélységbe sikerült lehatolni, azonban az eredeti fúrás járatára nem akadtunk rá. A kompreszszorozás során fokozódott a gázfeltörés s mintegy 1—V2 m mély tölcsér képződött. A vízfeltörés lényegesen nem foikozódott annak jeléül, hogy a kompresszorozás tölcsérében felszíni talajvíz van. A kompresszorozás után megkíséreltük a gázhozam megállapítást. Műszer kölcsönzési nehézségek miatt jóval a kompresszorozás után sikerült a gázhozam meghatározásokat elvégezni. A gázhozammérések eredménye alapján naponként feltörő gáz mennyiségét 20—30 ni

3-re lehetett becsülni, ami meglehetősen alacsony, érték. A pontosabb méréseket nem végezhettük el, mert közlien a kompresszorozás során képződött körte beomlott és az így kialakult mély, szakadékos gödörben nem tudtunk dolgozni. A gödör közben megtelt talajvízzel és a fortyogó, feltörő szénsav által kavart víz az állomás menti árokba folyt el. A tölcsér progresszív kimaródása miatt a tölcsért függőleges szivárgó képzése mellett betemettük. A helyszínen végzett kémiai gázanalízis során a feltörő gáz tiszta szénsavgáznak minősült. II. sz. táblázat Kurd-Csibrák állomás 1912—13-ban fúrt kútjának rétegterve Mélység méterben Rétegvastagság méterben Réteg anyaga Megjegyzés 2,00 2,00 Sárga liomok 5,00 3,00 fekete föld 20,00 15,00 Homokos, szürke agyag 40,00 20,00 Csigás agyag 56,00 16,00 Szürke agyag 63,00 7,00 Kéke? homok 85,00 22,00 Szürke agyag, kaviccsal és csigával keverve 136,00 51,00 Kavicsos agyag 176,00 40,00 Iszapos homok 141,54 m-nél csőátmérőváltozás. Iszap, vízbe, törés lehetséges 178,00 2,00 Szürke agyag 190,00 12,00 Barna homuk Víztartó réteg 205,10 15,10 Szürke agyag 205,60 0,50 Kőpad 218,00 12,40 Szürke agyag 218,50 0,50 Kőpad 223,20 4,70 Szürke agyag 223,65 0,45 Kőpad 246,12 22,47 Szürke agyag 230 m-ről erős CO, fel. törés 249,20 3,08 Kőpad 250,41 1,21 Szürke agyag A fúrás hidrogeológiai vonatkozásai: a fúrás rétegsorát a II. sz. táblázat szemlélteti. Valószínű, hogy a 141,5 m mélyben történt csőillesztésnél nyerték 1913-ban az ú. n. első szánni vízvezető réteg vizét. Itt lehetséges volt iszap- és vízbetörés A mélyfúrás vízhozama a 190—205 m közötti rétegből származhatott. A szénsav feltörés geológusaink szerint 230 m körüli mélységből történt. A víz és a gáz pannonkori rétegből tör elő. Ezen a részen pásztásan alámerülő dunántúli medencebeli triász és karbonkori mészkőrétegekkel lehet számolni. A szénsav származásával kapcsolatban a geológusok véleménye megoszló. Egyesek elvetik a postvulkanikus származást és a mélybemerült mészkő tömegek geothermikus szénsavképződésére gondolnak. Mások szerint a CaC0

3 disszociációs hőmérséklete ilyen mélységben nem bizonyít geothermikus szénsav felszabadulás mellett, ezek felteszik a szerves vegyületek bomlásából származó szénsav keletkezésének a lehetőségét. Akár az egyik, akár a másik elméletnek van igaza, egy bizonyos, hogy a Dunántúlnak ezen a részén hasonló tiszta, szennyezésmentes szénsav előfordulás nincs. A kurd—csibráki szénsavfellörésnek tehát balheotherápiás szempontból igen nagy jelentősége lehet. A szénsavat kísérő víz is pannon rétegből jövő üledékvíz. A kémiai vizsaálatok alapján a víz az alkalikus szénsavas gyógyvizek csoportjába sorolható. A kurd-csibráki szénsavas víz hasznosításának lehetőségei: a viszonylag kevés gázhozam miatt a szénsav műszaki hasznosításától eltekinthetünk. A szénsavas víznek üdítő- és gyógyvízként való alkalmazása jelentené balneotherápiás szempontból a megérdemelt gazdaságos kihasználást. Foglalkozzunk részletesebben azokkal a balneotherápiás lehetőségekkel, amelyekre ez a víz felhasználható llenne, talán így az illetékesek módot találnak arra, hogy ezt az eltemetett alvó Csipkerózsikát felébresszék. A balneológusok szerint a szénsav a balneotherápia digitalisa. Gyógyászati szempontból tehát szénsavas fürdő formájában való alkalmazása komoly értéket jelentene. Hivatkozunk itt Alexandrái) V. A. megállapításaira, amelyekben a szénsavas fürdő szénsavának haemodinamikai ihatását emeli ki protoplazmadinamikai hatással szemben. A szénsavas fürdő hatására részint a bőringer, részint a fürdő fölötti belélegzelt szénsavas levegő hatására kifejlődnek a Mcirantidi vizsgálatai alapján is megállapított haemodinamikai reakciók: a keringő vér mennyiségének megnagyobbodása, a vénás nyomás fokozódása, a szív percvolumenének növekedése. A fürdő után í—y

2 óra múlva a reakció az ellentétes folyamatokba csap át. A szénsavas fürdőknek tehát a vérkeringés funkcióinak mobilizációjában kétfázisú hatása van. A vérkeringési szervek bántalmainál szénsavas fürdőkúráknak ez a tréninghatása jelenti a gyógytényazőt. Szigal stb. vizsgálatai szerint a szénsavas fürdők áthangoló hatással vannak a vegetatív idegrendszerre. A vegetatív idegrendszerre ható ingerek felfogó szerve a bőr és annak idegvégződései, tehát a szénsavas fürdők hatásmechanizmusában a Immorális tényezők mellett fontos szerepet játszanak a neurogén tényezők is. A szénsavas víz ivókúrára, vagy üdítő vízként való felhasználására sokkal nagyobb lehetőség lenne. A szénsavas víz sikeres feltárása esetén azt palackozva használhatnák a MÁV különböző Gyógyintézetei. (MÁV Kórház, MÁV Rendelőintézetek). A vasutasok közölt a rendszertelen étkeztetés következtében a gyomorbántalmak foglalkozási ártalomként foghatók fel. Tüneti therápiás