Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Az ötéves terv vízépítési munkálatai

Az ötéves terv vízépítési munkálatai Hazánk felszabadulása után műszaki téren első tennivalónk a háború során megrongált legfontosabb létesítmények helyreállítása volt, hogy az ország egész területén az élet és a tervszerű munka mielőbb megindulhasson. Villamoserőműveink helyreállítását, az utak, vasutak, hidak újjáépítését és számtalan egyéb égetően sürgős munkálatot gyorsan és sikerrel végez lük el, annyira, hogy újjáépítésünk rendkívüli erőfeszítései az egész világon osztatlan elismerést váltottak ki. A vízgazdálkodás terén is az újjáépítés volt legsürgősebb feladatunk, éspedig elsősorban a megrongált vízművek helyreállítása, a hajózást és jéglevonulást akadályozó hajó- és hídroncsok eltávolítása folyóinkból, továbbá a meghibásodott árvédelmi töltések, szivattyútelepek megjavítása. A hároméves tervünk ugyan még nagyon sok helyreállítási munkálatot tartalmazott, de ebben a tervben már kibontakoztak a további fejlesztés körvonalai is, sőt a hároméves terv népgazdaságunk számos ágazatában lényegesen meghaladta a pusztán újjáépítésnek minősíthető mértéket. Iparunknak, s a vele kapcsolatos bányászainak és energiagazdálkodásnak fejlesztése népgazdasagunk megerősödésének alapfeltétele volt, s így nyilvánvaló, hogy a hároméves tervbe nagy befektetéseket igénylő vízíépítkezések még nagy számban nem kerülhettek be. A hároméves terv során talpraállott és megizmosodott országunknak gazdasági helyzete most már megengedi, hogy az ötéves terv során olyan nagyszabású vízhasznosítási munkálatokhoz fogjunk hozzá, amelyek első részei hazánk természetátalakítási terveinek. A szovjet tudomány és technika példamutatása nyomán és tapasztalatainak felhasználásával kezdtük meg azokat a nagy vízimunkálatokat, amelyeknek eredményei majd hozzájárulnak életszinvonalunk emeléséhez és gyermekcink boldog jövőjének kialakításához. A vízgazdálkodás terén hatalmas feladatokat tűzött elénk a kormányzat főképpen az ipari- és ivóvízellátás, az árvédelem, az öntözés, a víziutak és a vízerőhasznosítás fejlesztése terén. Gyárainknak, ipartelepeinknek üzemi vízzel való ellátására új vízműveket és csőhálóhatokat építünk, vízellátásunk fejlesztésének egyik fő kérdése az ipar- és bányavidékek lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása. Az irányelv ma az, hogy új gyárak létesítésével egyidejűleg meg kell 1 építeni az ivóvízzel és csatornázással ellátott korszerű lakótelepeket is. De egyidejőleg súlyt helyez a kormányzat arra is, hogy új kutakat, jó ivóvizet kapjon mezőgazdasági lakosságunknak kielégítően el nem látott, vagy csak rossz vízzel ellátott része is. Az iparvidékek, a falu és a tanyák vízellátásának fejlesztésére 1300 fúrt kút és 300 ásott kút létesül. Fővárosunk vízellátására és csatornázására — beleértve a peremvárosokat is — ugyancsak jelentékeny beruházást tesz népgazdaságunk. A vidéki városok és községek vízellátására több új vízmű épül és számos vízművet bővítünk. A tervbevett munkálatok nagyságára jellemző, hogy az elmúlt 25 év alatt nem történt annyi beruházás a vízellátás terén, mint amennyi az ötéves terv megvalósítása során elkészül. Folyóink medrének karbantartására, továbbá az árvizek elleni védekezésre szintén jelentékeny összegeket ruházunk be. Árvédelmi töltéseinket megemeljük és megerősítjük, hogy az árvíztől mentesített területek lakos iágának élet- és vagyonbiztonságát fokozzuk. Ne kerüljön mégegyszer magyar költő tollára az, amit Petőfi írt a Tiszáról : »Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot.« E négy költői sorban sok fájdalom, sok nyomorúság rejtőzik. A Tiszának és Dunának egy-egy gátszakadása és árvízi elöntése tengerré változtatta Alföldünk mezőgazdaságilag legértékesebb területeit és rengeteg áldozatot követelt. Árvédelmi készenléti szolgálatunk erőteljes fejlesztésével küzdünk az árvízkárok megismétlődése ellen. Ha mezőgazdaságunk, közlekedésünk és iparunk további fejlesztését irányozzuk elő az Alföld árvíztől mentesített területein, akkor ismételten rá kell mutatnunk, hogy az árvédelem tökéletes kiépítését ehhez alapfeltételnek kell tekinteni. Ötéves tervünk vízügyi munkálatainak legkiemelkedőbb részei : a tiszalöki vízlépcső és a Tiszántúlt átszelő hajózható öntözőfőcsatorna építése. Ide kell venni még azokat a tervezési munkálatokat és nagy költséggel már megkezdett előmunkálatokat is, amelyek a Tiszavölgy további