Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Gerhardt József: Fúrott kutak vízadórétegeinek vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 181 VÍ7FI I ÁT A 9 A szerző a fúrott kutaknál a kút kiképzésétől és a vizadóréteg szerkezetétől " LHIMO íüggő kútellenállás számítására javasolt szovjet eljárásokat ismerteti. Rá­mutat arra, hogy ilyen módon vizsgálva meg 100 hazai kút vízadórétegét és szőrözését eredményül azt találta, hogy sodronyos kavicsszűrő alkalmazása esetén a nálunk általában alkalmazott szitaszövetes szűrőzésnél lényegesen több víz termelhető ki. Ezért az előbbi megoldás alkalmazását javasolja. U. D. C. 622. 245. 543: 628. 112.2 Fúrott kutak vízadórétegeinek vizsgálata* GERHARDT JÓZSEF Köztudomásúak azok a hiányosságok, ame­lyek hazai ivóvízellátásunk körül még ma is ta­pasztalhatók. Viszonylag kevés városunk rendel­kezik központi vízvezetékkel és az ivó- és ipari vízellátás túlnyomóan fúrott kutakból egyeden­ként történik. A szocialista országépítés indo­koltan vette programjába az eddig túlnyomóan kifogásolható ivóvízellátás megjavítását és a nagyarányú iparosodás által szükségessé vált ivő­és ipari vízszerzés gazdaságos megoldását. Hid­rogeológiai adottságaink ezt a problémát fúrt kutak útján teszik legcélszerűbben megoldhatóvá. Bár közismertek azok az alapelvek, amelyek a fúrt kutak helyes elkészítésére mérvadóak, mégis azt látjuk, hogy részben megfelelő fúróesz­közök hiányában, de túlnyomóan jól képzett szakemberekben mutatkozó hiány miatt a kutak kivitelezése igen nagy százalékban kifogásolható és sok esetben súlyos műhibákkal • terhelt. Az esetek túlnyomó többségében a feltárt vízadóré­teg beszűrőzését (foglalását) nem is előzik meg szemeloszlási vizsgálatok, hanem a megfe­lelő szitaszövet megállapítása az említett hiányos gyakorlatú fúrómestereknek érzékére van bízva. Ez az oka annak, hogv az így megépített kutak­nak csak egy része felel meg a rendeltetésének, amelvek évtizedekig is kifogástalanul szolgáltat­ják vizüket. A kutak jelentős része azonban csak­hamar elhomokolódik és az idők folyamán ho­zama egyre csökken, majd teljesen elapad. E'mek oka nagyrészt abban is keresendő, hosv A 1 föl­dünk fúrt kútjai túl kicsi átmérővel készülnek (50—70 mm belső átmérő), és ezért a kutak kar­bantartása'és javítása a kifogásolható kivitel mellett lehetetlenné válik. Az utóbbi évek folyamán számos nagv'eljesít­inénvü kút épült a különböző közületeknél. 200 —400 l/perc vízhozammal. Ezeket általában 200 —250 mm átmérőjű fúrócsővel, valamint az epész vízadóréteget harántoló 1fi0—220 mm átmé­rőjű szitaszövetes szűrővel készítették. A naffy vízhozamok elérése végett hosszú, 300—500 órás kompresszorozásokat is végeztek. 1951. évben_kb. 100 db. a Mélyfúró Vállalat által fúrott kút vízadóréteeeiből vett homokmin­tát vizsgáltam meg, annak megállapítása végett, mennvire függ össze a kutak hovama a vízadó­rétegek szemcseösszetételével. További számí­tásokat végeztem arra vonakozóan, hogy a kü­Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Víz­ügyi Osztályáról. A Magyar Hidrológiai Társaság 1051. június havi előadóülésén elhangzott előadás nyomán. lönböző szűrözési módok közül melyiknél ter­melhető ki ugyanazon vízadórétegből a legna­gyobb vízmennyiség. Meghatároztam a homokminták szemeloszlási görbéjét. Kél vizsgálat grafikusan ábrázolt ada­taitaz 1. sz. ábra tartalmazza. Az abszcisszára a szitasorozat átmérője került feltüntetésre logarit­10 — mikus léptékben (0,13; 0,23; 0,31; 0,46; 0,65 és 1,09 mm). Mivel a 0,13 mm-es szitán áteső, vala­mint az 1,09 mm-es szitán fennmaradó homok­szemcsék súlyszázaléka általában kevés, több szita alkalmazását feleslegesnek tartottam. Az ordinátára az átesett, illetve fennmaradt szemcsék súlyszázalékát tüntettem fel. A kutak műszaki adatainak ismeretében ki­számoltam a szűrő felületét és a belépő sebessé­geket. A kutak nagy többsége 102/93,5 mm átmé­rőjű béléscsővel van lecsövezve és 76'68.5 mm átmérőjű szitaszövetes szűrőcső került beépítésre. Kivétel néhány nagyteljesítményű kút, melyek­nél a béléscső 165/155 mm és a beépített szűrőcső 133/124 mm. Ezen adatokat összehasonlítottam az iroda­lomból ismert Gross-féle (1. táblázat) adatokkal, 0,10 0,65 0,46 0,31 0,23 Szemcseótmérö, mm log skála 1. ábra. Szemeloszlás: görbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom