Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Wein György: Hidrológiai adatok a Bükk-hegység keleti részéből

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1—2 sz. 15 abnormálisan száraz időjárás következtében a felduzzasztott karszt-rétegvíz jelenleg csak a Szinva főforrásból tör fel. A tőle D-re, a völgy magasabb részén két ihelyen fakadó forrás kiszáradt. A forrás egy részét betonházzal foglalták. Az ezzel összegyűjtött víz látja el a Lillafüredi Palota-szállodát. De a vízmennyiség legnagyobb része a foglalás mellett és alatt tör fel. Kissé lejjebb bulkógáttal márve 1307 l/p vizet mértünk. Hőfoka 10 C°. Régebbi adatok szeriint 1947. augusztus hó 29-én Varga Sándor 4333 1/p-et mért. Normál időjárás mellett 2526 1/p-et vesz állandó vízmennyiségnék. Ennek a bővizű forrásnak vízgyűjtőterülete elsősorban tőle Ny-ra húzódó Nagy Hárshegyig, vagy talán még azon túl is terjedő erdővel borított mészkőfennsík. 16. Szinva-felsőforrás. (339 m t. sz. f. magasság.) Az előző felett az út magasabb szakasza mellett fakad már porfiroidokon a Szinvafelsőforrás, mely egészen gyenge vizű, ami természetes lis, hiszen nem a nagy vízgyűjtőterüle- ' tekkel rendelkező triász mészköveikből nyeri vizét. Lefolyó vizét elnyeli a mészkőteknő, melyből a Szinva főforrása ered. Gyűjtőterülete ugyancsak erdővel fedett fertőzésmentes terület. A Szinva-források vizét ivóvíz céljaira fel lehet használni. 17. Anna-forrás (260 m sz. f. magasság). A Lillafüredi Palotaszálloda alatt fakad a mésztufa barlangjában. Valószínűleg alsó triiász-kori dolomit palacsoportból eredő rétegforrás, melynek vizéhez keveredik a mésztufapadon átszivárgó Szinva-patak vize is. Ezért esetleges szennyezés esete fennforoghat. Ezért ivóvízellátás szempontjából nem ajánlható. Vízmennyisége jelenleg úsz tatással mérve 3120 l/p. Hőfoka a (kifolyásnál 9 C°. Varga 1947. augusztus 29-én 3166' 1/p-et mért, ami a mai hozamhoz viszonyítva lényegtelen eltérést mutat. Vizét nem használják fel. A Szinva-patalk vízmennyiségét növeli. Ivóvízellátás szempontjából nem ajánlható elsősorban azért, mert valószínűleg vizének egyrésze a mésztufapadon átszivárgó Szinva-patak vize, ami mindig ki van téve fertőzés veszélyének. Diósgyőri forráscsoport 18. Tavi források I. és II. sz. (172,56 m t. sz. f. magasság). Amióta ezen forrásokból táplálkozó kiis tőzeges tavat feltöltötték és a forrásokat foglalták, mindkét forrást együtt kell tárgyalni, mert egy gyűjlőmedencébe folynak össze és vizük csak ezután mérhető. Lillafüreden át K-i irányba húzódó középső triász mészkőteknőt itt nyitja meg a Szinva völgye annyira, hogy egyrészt a kétoldalt kibukkanó porfirolid vízzárórétegek mentén, másrészt a Bükk-lhegységet K-en elhatároló törésvonalaik mentén lesüllyedi mediterrán-kori rétegek határvonalán felduzzasztott felső kalfsztvíz keveredve a mélyebb melegkarsztvízzel felszínre jut. Az így felszínre .került kevertvizű langyos karsztforrások legbővebb vizű forrása az l-es és elsősorban II. számú foglalt Taviforrás. Jelenleg Varga Sándor szerint összes vízhozamuk 2920 l/p, melyből 556 1/p-et használnak fel ivóvízellátásra, a többi 2364 l/p túlfolyás. Hőfoka 17 C°. A forrás foglalása és viziik összegyűjtése előtt szivatyúzással állandó vízszint mellett 2221 1/p-et adott a kút. A mostani magasabb vízhozam valószínűleg annak tulajdonítható, hogy foglalás után az összes szétszlivárgó vizeket össze tudták gyűjteni. Vízgyűjtőterülete Lillafüredig, vagy még azon túl is Ny-i irányban húzódó mészkővonulat, amely erdővel borított és így fertőzés veszélye nem forog fenn. Egyedül a forrás közvetlen környékén lévő település szennyezheti a vizet. Erire vonatkozólag dr. Balogh Kálmán részletes szakvéleménye nyújt felvilágosítást. 19. Várárki forrás (180 m t. sz. f. magasság). Jelenleg a vascsővel rosszul foglalt forrás kiszáradt. Régebbi adatok szerint lis szeszélyes volt vízhozama. 20. Tapolca (Diósgyőr) strandforrás (190 m t. sz. f. magasság). Nagyon ingadozó vízihozama a mindenkori csapadékviszonyoktól függ. Jelenleg 175 l/p hozamú. Hőfoka 22,5 C°. 1947. április 4-én Kertész 1250 1/p-et mért, míg 1947 nyarán átlagosan 485 1/p-et adott. Hőfoka is ingadozik 19,8 C° és 22,8 C° között. A strandfürdőt táplálja. 21. Szent György-forrás. (195 m t. sz. f. magasság). iKőagyagcsőben foglalt gyengevizű forrás, melynek jelenleg nlincs túlfolyása. Hőmérséklete 22,5 C°. Igen változó vízmennyiségű vízhozamú, akárcsak a strandforrás és hőmérséklete is ugyanúgy ingadozik. Vízmennyiségét a helyi szikvízüzem dolgozza fel. 22. Boldogasszony-forrás (200 m t. sz. f. magasság). A Szent Györgv-forrástól D-re kb. 20 m-re domboldalban fakadt. Jelenleg teljesen száraz. 23. Taviforrás II. sz. melletti „Kisforrás" (172 m t. f. magasság). A Taviforrás II. sz. forrástól DK-re mintegy 100 m-el kis részben foglalt csurgó, lilletve vízfeltörés látható. Vízhozama szemmértékkel mérve kb. 10—20 l/p. Hőfoka 16,5 C°. A Kisforrás vizének hőmérséklete Balogh szerint 14,9 C° volt és a foglalatlan vízszivárgásé 17,1—17,3 C°. A „Kisforrás"-tél DNy-ca lévő Moszkál Jánosné, Zsigmond utca 2, sz. házának kútjában pedig 14,6 C°-ot mért. Ezek szerint a taviforrás II. forrásától DNy-ra egészen a Moszkál Jánosné házáig terjedő szakaszon, beleértve a Kisforrást is, foglalatlan, ugyancsak lúgosvizű forrás vagy források fakadnak, melyek nagyrészt a törmelökfedőtalajban elszivárognak. Feltárásukkal és szakszerű foglalásukkal érdemes lenne foglalkozni. Az egész diósgyőri forráscsoportról megállapíthatjuk, hogy tekintve vízhozam- és hőmérsékletingadozását, mely az időjárással van összefüggésben, ez is inkább a magas karsztvizek befolyása alatt van és a meleg és állandó jellegű mélykarsztvíz csak kis mértékben keveredik vele.