Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Wein György: Hidrológiai adatok a Bükk-hegység keleti részéből

14 Wein Gy.: A kelcli Bükk hidrológiája Vízgyűjtő területéhez tartozik nemcsak a Jávorkuti mészkőfennsík, hanem az attól D-re levő szintén K—Ny-i csapású agyagpalás zóna lis, mert az itt fakadó kisebb forrásokat és a felszínen lefolyó csapadékvizeket is a Jávortető dolinái és repedései nyelik el. Ezenkívül a dolomit és palacsoport leszivárgó rétegvizeli is ezt a forrást táplálják. Vízhazomát Sipos Gyüla és Varga Sándor bukógáttal mérték meg és 1470 l/p-nek találták. Hőfoka 8 C°. Régebbi adatok nem állnak rendelkezésre, de öreg helyi lakosok és alatta a faluban kifejlődött mésztufapad bizonyítják, hogy régi és bővizű forrással van dolgunk. Gyűjtőterülete erdővel borított területen húzódilk. Csupán Jávorkúton találunk egy erdészházat és vadásziházat. Óinassa falu máj a vízgyűjtő agyagpalateknő alatt fekszik és trágyadombjaival nem tudja szennyezni a forrást. A forrás foglalatlan és a helyű lakosság szerint három egymástól pár méter távolságban levő helyen fakadt fel a mai út alatt. A forrásjáratok kinyitásánál és foglalásánál elkerülhetetlen az út lebontása és annak kis hídon való átvitele a forrás felett. Ez az útáthelyezés azért is kívánatos, mert az út sara a közvetlen alatta fakadó forrásvizet esetleg szennyezheti is. Jelenleg senki sem használja fel, úgyhogy vízellátás szempontjából a Garadna folyását követve elsősorban jöhet számításba. A Hámori-tóba folyó patak vizét sem táplálja és így a Diósgyőri Vasgyár ipari vízszükségletét sem pótolja, mert egész vízmennyiségét az alatta fakadó Garadna alsó forrásával együtt a Garadnai erdei vasút végállomás előtt a völgyet ferdén keresztező mészkőréteg elnyeli. Valószínűleg a.lejjebb feltörő Margit-forrást sem táplálják az elnyelt vizek, habár erről véglegesen csak festési kísérletekkel lehetne esetleg meggyőződni. 8. Garadna-alsóforrás (470 m t. sz. f. m.) Ómassa falu közepén fakad szépen kőbefoglalt csurgó kútnak kiképezve. Teljesen független a felette fakadó főforrástól. Az É-niak meredeken dőlő dolomitos mészkörétegekben összegyűlt víz a vizet jól záró palaközbetelepülésen fakad fel. Jelenleg vödrös módszerrel mért vízhozama 100 Fp. Hőfoka 8 C°. Tekintettel arra, hogy a vizetadó dolomitréteg felett települ a falu, valószínűleg szennyezett vagy bármikor szennyeződhetik. Vize részben a helyi szükségletet látja el, nagyobbik része kb. 80 l/p belefolyik a felső forrás patakjába. Szennyezett gyűjtőterülete miatt nem ajánlható vízellátás céljára. 9. Csikorgóról lefutó völgy I. sz. forrása. (490 m t. sz. f. m.) Csikorgóról Ómassába lefutó völgy keresztezi a dolomitos mészköves, palás alsó triász-rétegsort és ahányszor vastagabb agyagpalával zárt dolomit vagy mészkőréteget keresztez a völgy, azt megcsapolva forrást fakaszt. Gyűjtőterületük erdős, lakatlan területen húzódik, tehát fertőzés veszélye nem forog fenn. Az I. sz. forrás a völgy jobboldalán fakad és alatta elég vastag mész tufalerakodások figyelhetők meg, tanúskodva arról, hogy állandó jellegű, aránylag bővizű forrásról van szó. A foglalatlan forrás vízhozama szemmérték szerint kb. 50 l/p. Hőfoka 7 C°. Vizét nem használják fel. 10. Csikorgóról lefutó völgy II. sz. forrása. (510 m t. sz. f. m.) A völgy baloldalán ered, foglalatlan, gyengébb, mint az I. sz. forrás. Vízhozama szemmérték szerint kb. 2—>3 l/p. Nincs felhasználva. 11. Csikorgóról lefutó völgy tl'I. sz. forrása. (580 m t. sz. f. magasság.) A völgy baloldalán, kis foglalatlan forrás. Vízhozama szemmérték szeriint kb. 10—20 l/p. Hőfoka 8 C°. Nincs felhasználva. 12. Csikorgóról lefutó völgy IV. sz. forrása. (580 m t. sz. f. magasság.) A völgy baloldalán, kis. vizenyős réten fakad több helyein és mésztufát rak le. összefolyásnál szemmérték szerinti vízhozama kb. 20—30 l/p. Hőfoka 8.5 C°. Nincs felhasználva. Összegyűjtve és foglalva mindegyik forrás hozama növelhető lenne. Jóval magasabban fakadnak, mint a Garadna-felsőforrás és aránylag rövid 1,5 km-es vezetékkel lehet összegyűjteni ezt a kb. 100 l/p. vízmennyiséget. Gyűjtőterületük nem szennyezett és a mostanli szélsőségesen száraz időjárás mellett is aránylag bőven adják a vizet. 13. Margit-forrás I. sz. (350 m t. sz. f. magasság.) A Garadna-völgv közepetáján, a Garadnavölgyi pisztrángos halgazdaságnál a völgy D-i oldalán fakad az alsó triász dolomit rétegekből. Vízgyűjtőterülete valószínűleg a K—Ny-i csapású vastag dolomitréteg elterjedésével függ öszsze. Tekintettel arra, hogy ez a forrás teljes egészében a halgazdaság részére van lefoglalva, részletesen nem jártam be a környékét. A dolomit járataliból nyomás alatt felbuzgó víz vasajtóval zárható kőépülettel van foglalva. Usztatással mért meglehetősen pontatlan mérésünk szerint jelenlegi vízhozama 1200 l/p. Hőfoka 10 C°. 14. Margit-forrás II. sz. (348 m t. sz. if. magasság.) A Margit I. sz. forrástól ÉK-re kb. 100 m-el a patakmeder mellett az egyik pisztrángos tó fenekén fakad. Hozzávetőleges vízhozama kb. 1300 1/p-ire becsülhető. Hőfoka 10 C°. 1947. augusztus 29-én Varga Sándor a halgazdaság alatt megmérte a Garadna vizét, amely eltekintve a kevés felső hozzáifolyástól, főleg a Margit-forrásokból táplálkozik és 2833 l/p-nek találta azt. Jelenlegi Margit I. sz. 1200 l/p és Margit II. sz. 1300 l/p összege 2500 l/p. megfelel a mai csökkent hozamnak. Vizük leljes egészében egyrészt a halgazdaságot, másrészt a Hámori-tavat táplálja. Szinva-csoport 15. Szinva-főforrás. (337 m t. sz. f. magasság.) Lillafüredtől D-re mintegy 1,5 km-ire a Nagyhárstól K-i irányban a Kerek-hegynél kiékelődő középső triász világos mészkőteknö alakult ki. A mészkőteknö karsztvize É-on alsó triászkori palákkal van elzárva. Az így felduzzasztott vizet nyitja meg a mélyen bevágódott völgy. Az